A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21009/2011/7. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás

Pfv.IV.21.009/2011/7.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt felperesnek a dr. Huszák Balázs jogtanácsos által képviselt alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt a Fővárosi Bíróság előtt 19.P.24.327/2009. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.295/2010/3. számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes által 9. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000 (Harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet megállapította, hogy az alperes által kiadott .. című lapban és az alperes által üzemeltetett .. honlapon 2009. június 21-én közzétett ".. nem forgathatott a Szabadkőművesekről" című közleményben az alperes annak megalapozatlan híresztelésével, hogy .. 2009. június 20-án a dégi Festetics Kastélyban tartott múzeumi rendezvény kapcsán rendbontással fenyegető magatartást tanúsított és az kapcsolatba lenne hozható a .. honlapnak a rendezvény megzavarására irányuló felhívásával, megsértette a felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát. Az alperest a további jogsértéstől eltiltotta és kötelezte, hogy az ítélet rendelkező részét 8 napon belül tegye közzé, a nyomtatott lapszám esetén a perbeli közléssel azonos helyen és betűszedéssel, az internetes közlésnél pedig azonos elérhetőséggel legalább 30 napra - ha az eredeti közlemény továbbra is fennmarad, annak fennmaradásáig - és a megállapított jogsértésért fejezze ki sajnálkozását, továbbá 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 100.000 forintot és annak 2009. július 29-étől a kifizetés napjáig járó törvényes kamatát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Rendelkezett az első- és másodfokú perköltség, valamint illeték viseléséről.

A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a felperes a dégi Festetics Kastélyban 2009. június 20-án, a Múzeumok éjszakája rendezvénysorozat keretében meghirdetett "Szabadkőműves Piknik" című előadáson kívánt részt venni, az előadóhoz a szabadkőműves mozgalomra vonatkozó kérdések feltevése, valamint filmfelvétel készítése céljából. A felperest forgatási engedély hiányára hivatkozva és ez irányú kérését elutasítva, a kastélyba nem engedték be. Az alperes az általa üzemeltetett .. honlap 2009. június 21-én és a kiadásában megjelenő .. című napilap 2009. június 22-i számában közölt ".. nem forgathatott a Szabadkőművesekről" című írásában számolt be erről az eseményről. A közlemény szerint miután a felperes a forgatásra nem kapott engedélyt, szóváltásba keveredett a rendezőkkel, majd telefonon beszélt a kastélyt kezelő Műemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatójával, aki szintén elutasította a "rendbontással fenyegető forgatást". Ezt követően a cikk arról ad tájékoztatást, hogy a ".." című honlapon a rendezvény időpontja előtt felhívás jelent meg arra vonatkozóan, hogy a szabadkőművesek dégi programját meg kell zavarni, "ne kaphasson teret az általuk képviselt globális eszme". A cikk azzal zárul, hogy végül is senki sem akart zavart kelteni, "ha .. ott lett volna, talán maga is csodálkozik, mennyire ártalmatlan dolgokról volt szó".

A felperes keresetében kérte megállapítani: az alperes annak alaptalan híresztelésével, hogy a helyszínen rendbontással fenyegető magatartást tanúsított, valamint szóváltásba keveredett a rendezőkkel, továbbá, hogy mindez kapcsolatba lenne hozható a .. honlapon megjelent, a rendezvény megzavarására irányuló felhívással, az alperes megsértette a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát. Kérte az alperes további jogsértéstől való eltiltását és elégtételadásra való kötelezését, valamint 200.000 forint nem vagyoni kárának és kamatai megfizetésére kötelezését.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a cikk a valóságnak megfelelően tartalmazta a helyszínen történt eseményeket és a felperes korábbi tevékenysége, valamint a szabadkőművességről alkotott nézetei alapján megalapozott véleményt fejtett ki.

A jogerős ítélet indokolása szerint a PK. 12. sz. állásfoglalás II. pontjában foglaltaknak megfelelően, a kifogásolt közlések szövegösszefüggésben való vizsgálata alapján megállapítható, hogy a "rendbontással fenyegető forgatás" megfogalmazás nem csupán az újságíró értékítéletét tükrözte. A közlés a felperesre vonatkozó tényállításnak minősül. Az alperes azt, hogy állítása való tényeken alapul, bizonyítani nem tudta. Így ha valakinek a személyét megalapozatlanul hozzák összefüggésbe a rendbontással, az alkalmas az érintettel szemben a kedvezőtlen megítélés kiváltására. A cikk az alkalmazott szerkesztéssel kapcsolatot teremtett a felperes megjelenése és a .. honlap által a rendezvény megzavarására irányuló felhívás között, amely ugyancsak jogsértő. A felperes olvasó közönsége által ugyanis ismert tény, hogy a felperes elhatárolja magát a szóban forgó honlapon közölt tartalomtól, így a cikk által teremtett összefüggés sérelmes a felperes számára. Azt a hamis képet erősíti, hogy a felperes nézete, tevékenysége kapcsolódik a közvélemény többségében köztudomásúan ellenérzést kiváltó tartalmú honlaphoz. Az alperes e közlés vonatkozásában sem tudta annak valóságát igazolni. Ezért az alperes a Ptk. 78. § (1) és (2) bekezdései alapján a cikkben kifogásolt közlésekkel megsértette a felperes jóhírnevét. Erre tekintettel a jogerős ítélet a Ptk. 84. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogsértést megállapította, a b) pont alapján az alperest a további jogsértéstől eltiltotta és a c) pont szerint kötelezte elégtétel adására. A Ptk. 84. § (1) bekezdés e) pontjának alkalmazásával a Ptk. 339. § (1) bekezdés és 355. § (1) és (4) bekezdések alapján kötelezte az alperest a felperes mérlegeléssel megállapított összegű nem vagyoni kárának megtérítésére.

A jogerős ítélet ellen, jogszabálysértésre hivatkozással, az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és a kereset elutasítása érdekében. Felülvizsgálati álláspontja szerint tévesen szűkítették az eljárt bíróságok kizárólag a felperesnek a rendezvény helyszínén tanúsított magatartására a rendbontásra vonatkozó közlés előzményeinek vizsgálatát. A cikk a forgatással összefüggésben tartalmazta azt, hogy annak engedélyezése rendbontáshoz vezethetett volna. A szervezők és a felperes között kialakult szóváltás, a felperes ismert, a szabadkőművességgel szemben nyíltan ellenséges nézetei, valamint a felperes köztudomású előélete és tevékenysége ténybeli alapként logikailag alátámasztják a cikkben megfogalmazott véleményt, amelynek tartalma szerint a forgatás rendbontással, az előadás megzavarásával, botránnyal járt volna. Az egyes közlések megítélésénél nem lehet eltekinteni az érintett személytől. A felperes közszereplői minőségére tekintettel is köteles tűrni azokat a véleményeket, amelyek a fellépésével összefüggésben, a botrányokozás, a provokatív magatartás tanúsításának a lehetőségét a valószínűség magasabb fokán fejezik ki. Egy múltbeli lehetséges, de meg nem valósult esemény tartalmára, illetve a felperes szándékára vonatkozó közlés nem minősülhet tényállításnak. A jogerős ítélet téves álláspontjával szemben a .. honlapon megjelent felhívásra vonatkozó közlés pedig még az utalás szintjén sem tartalmazza azt, hogy a felperes rendezvényen való megjelenése azzal összefüggésbe hozható. A tartalmi összefüggés megállapítására önmagában a szerkesztési módszer, a közlések egymásutánisága nem ad alapot. A közlés sértő jellege sem állapítható meg, miután a felperes és a .. közismert szélsőjobboldali nézetrendszere a szabadkőművesség vonatkozásában teljes mértékben megegyezik. Ebben az összefüggésben nincs jelentősége annak, hogy a honlapon korábban is publikáló felperesnek utóbb, a honlap készítőivel a viszonya megromlott. Való ténybeli alapként, a véleményalkotás szintjén a felperes és a .. honlap készítőinek a szabadkőművességgel szemben megfogalmazott egyező nézetazonossága teremtett összefüggést a felperes megjelenése és várható magatartása, valamint a honlapon közzétett felhívás között.