A Fővárosi Ítélőtábla Fkhar.322/2009/7. számú határozata lopás vétsége tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 73. §, 117. §, 277. §, 316. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 265. §, 381. §, 387. §, 388. §, 397. §, 398. §, 399. §, 568. §] Bírók: Halász Irén, Magócsi István, Máziné dr. Szepesi Erzsébet

Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság

5.Fkhar.322/2009/ 7. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság Budapesten, a 2010. év május hó 26. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A lopás vétsége és más bűncselekmények miatt fk. vádlott ellen indított büntetőügyben a Fejér Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság 1.Fkf.114/2009/9. számú ítéletét a következők szerint változtatja meg:

A 2008. augusztus 11-től 2008. augusztus 12. napjáig őrizetben töltött időt a javítóintézeti nevelésbe beszámítja.

A másodfokú eljárásban felmerült 3.000,- (háromezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

A másodfokú ítélet egyéb rendelkezéseit helybenhagyja.

Kötelezi a vádlottat a harmadfokú eljárásban felmerült 4.125,- (négyezer-egyszázhuszonöt) forint bűnügyi költség megfizetésére.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

A Székesfehérvári Városi Bíróság a 2009. január 21. napján kihirdetett 10.Fk.1454/2008/8. számú ítéletével fk. vádlottat a Btk.316.§.(1)(2) bekezdés I. fordulata szerint minősülő lopás vétsége, 7 rb. a Btk.277.§.(1) bekezdése szerint minősülő közokirattal visszaélés vétsége, 4 rb. a Btk.313/C.§.(7) bekezdés a/ pontja szerint minősülő készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétsége és - a Székesfehérvári Városi Bíróság 8.Fk.1067/2008/2. számú határozatának próbára bocsátást kimondó rendelkezését hatályon kívül helyezve és a próbára bocsátást megszüntetve - 2 rb. a Btk.313/C.§.(7) bekezdés a/ pontja szerint minősülő készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétsége miatt 1 év javítóintézeti nevelésre ítélte.

Rendelkezett ítéletében az egyéb járulékos kérdésekről - így az előzetes fogvatartásban eltöltött idő beszámításáról és a bűnügyi költség megfizetésére kötelezésről - is.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott törvényes képviselője jelentett be fellebbezését, a cél megjelölése nélkül.

A Fejér Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság a 2009. szeptember 29. napján kelt 1.Fkf.114/2009/9. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a vádlottat 7 rb. közokirattal visszaélés vétségének (Btk.277.§.(1) bekezdése) és 4 rb. készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétségének (Btk.313/C.§.(7) bekezdés a/ pontja) vádja alól felmentette.

A vádlottnak a bűnügyi költség fizetésére kötelezését mellőzte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A másodfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és védője enyhítésért, a vádlott törvényes képviselője pedig felmentésért jelentett be fellebbezést.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.883/2009/1. számú átiratában, és képviselője a harmadfokú nyilvános ülésen a másodfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta.

Álláspontja szerint mind az első-, mind pedig a másodfokú bíróság a perrendi szabályok, így a fiatalkorúakra vonatkozó speciális szabályok betartásával járt el. A megállapított tényállás megalapozott. A bűnösségre levont elsőbírói következtetés csak részben volt okszerű. Helytállóan utalt a másodfokon eljárt megyei bíróság a közbizalom elleni és a pénzügyi bűncselekmények esetében a megváltozott bírói gyakorlatot tükröző 1/2009 BJE. határozatra és erre tekintettel törvényesen mentette fel a vádlottat 7 rb. közokirattal visszaélés vétsége és 4 rb. készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétsége vádja alól.

A büntetést befolyásoló körülmények felsorolását hiánytalannak, az ezek értékelésével alkalmazott intézkedést megfelelőnek tartotta.

A védő a nyilvános ülésen egyetértett a másodfokú bíróság ítéletének felmentő rendelkezésével, de az enyhítésre irányuló fellebbezést továbbra is fenntartotta.

Álláspontja szerint a másodfokú bíróság nem értékelte kellő súllyal azoknak a bűncselekményeknek a számát, amelyekre felmentő rendelkezést hozott.

Kifejtette azt is, hogy a vádlott jelenleg iskolai tanulmányokat folytat, ez évben osztályozó vizsgát tehet. A javítóintézeti nevelés alkalmazása így vele szemben jelentős joghátrányt jelentene. Ezért próbára bocsátás alkalmazását kérte.

A vádlott törvényes képviselője a felszólalásában fenntartotta a fellebbezését. Arra hivatkozott, hogy gyermeke tanul, segít otthon a családnak.

A vádlott az utolsó szó jogán elmondta, hogy megbánta a cselekményt, szeretne tanulni, a családban maradni. Nincs ellene más eljárás folyamatban.

A fellebbezések nem alaposak.

A Be.387.§.(1) bekezdése alapján a harmadfokú bíróság a fellebbezésekkel megtámadott másodfokú ítéletet és az azt megelőző első-és másodfokú bírósági eljárást - függetlenül attól, hogy ki fellebbezett - felülbírálja abból a szempontból is, hogy az eljárási szabályokat az elsőfokú, illetőleg a másodfokú bírósági eljárásban megtartották-e, valamint a másodfokú ítélet megalapozott-e.

A Be.388.§.(1) bekezdése szerint a harmadfokú bíróság a határozatát arra a tényállásra alapítja, amelynek alapján a másodfokú bíróság a megtámadott ítéletét meghozta, kivéve, ha ez a tényállás megalapozatlan.

Ennek során a harmadfokú bíróság megállapította, hogy az első- és másodfokú bíróság az eljárást nagyobbrészt a perrendi szabályoknak megfelelően, kellő részletességgel és alapossággal folytatta le.

Észlelte az ítélőtábla, hogy bár az elsőfokú bíróság rendelkezett a korábbi próbára bocsátó rendelkezés hatályon kívül helyezéséről és a próbára megszüntetéséről, elmulasztott azonban előzőleg a Be.265.§.(2) bekezdésének alkalmazásával az ügyek egyesítését.

A Be.265.§.(2) bekezdése előírja, hogy ha a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt a próbára bocsátott ellen újabb eljárás indul, vagy a próbára bocsátott ellen a próbaidő előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő alatt indult eljárás, az ügyeket egyesíteni kell, és az újabb ügy elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jár el.

Ezt az eljárási szabálysértést a másodfokon eljárt bíróság sem észlelte.