BH 2021.7.209 Kisajátítás a jövőben megvalósuló közérdekű cél érdekében rendelhető el. A több évvel korábban - megvalósult közlekedési infrastruktúra fejlesztés miatt - magánszemélytől "igénybe vett" ingatlan magyar állam tulajdonába kerülésére a kisajátítás jogintézménye nem alkalmas [2007. évi CXXIII. törvény (Kstv.) 2. §, 3. § (1) bekezdés].

Kapcsolódó határozatok:

Debreceni Törvényszék K.701579/2020/5., Kúria Kfv.37892/2020/9. (*BH 2021.7.209*), 3547/2023. (XII. 21.) AB végzés

***********

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Bocskaikert ... helyrajzi szám alatt nyilvántartott, erdő művelési ágú ingatlan több magánszemély tulajdonában áll. A felperes - a magyar állam nevében - az alperesnél mint kisajátítás tárgyában eljáró hatóságnál kisajátítás iránti kérelmet terjesztett elő ezen ingatlan kisajátítása iránt, mely kisajátítás iránti kérelemben a kisajátítás céljaként a 4. számú főút Debrecent elkerülő M35 és 4. számú főút közötti szakasz fejlesztését, mint közlekedési infrastruktúra fejlesztését jelölte meg.

[2] A Bocskaikert ... hrsz. alatti ingatlan a 2012-ben megvalósult K004.14 projektszámú beruházáshoz kapcsolódóan a beruházó részéről már évekkel korábban ismeretlen körülmények között igénybevételre került, azon erdő telepítésére került sor a beruházó részéről anélkül, hogy a tulajdonosok részére ennek bármilyen ellentételezésére megtörtént volna.

[3] Az alperes a felperes kisajátítás iránti kérelmét 2018. szeptember 4-én kelt, HB/11-HAT/03358-12/2018. számú határozatával elutasította. A határozat indokolása szerint a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII.törvény (a továbbiakban: Kstv.) 2. §-a és 3. § (1) bekezdés a) pontja értelmében kisajátításnak a még meg nem valósult beruházások megvalósítása érdekében van helye, és a kisajátítási eljárásnak nem lehet célja egy múltban megvalósult beruházáshoz kapcsolódóan a tulajdonviszonyok utólagos rendezése. Az indokolás megjegyezte, hogy amennyiben a kérelmező a közérdekű beruházást olyan ingatlanon valósította meg, mely nincs tulajdonában, úgy az ingatlan tulajdonának megszerzésére a Polgári Törvénykönyv átruházás, elbirtoklás, jogcímes elbirtoklás, vagy ráépítés szabályai adhatnak lehetőséget.

A kereseti kérelem és védirat

[4] A határozattal szemben a felperes élt kereseti kérelemmel, amelyben a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes kisajátítási eljárás lefolytatására kötelezését kérte.

[5] Keresetében hivatkozott arra, hogy az alperes nem tett eleget tényállás-feltárási és indokolási kötelezettségének, ezzel megsértette az Ákr. 81. § (1) bekezdését.

[6] Az Alaptörvény XIII. cikk (2) bekezdésére, Kstv. 2. § e) pontjára, és 3. § (1) bekezdésére hivatkozva állította a határozat jogsértő voltát, kitért arra, hogy a kérdéses beruházás megvalósítása csak a perbeli ingatlanon kerülhetett sor, a közérdek megvalósítása az ingatlanon fennálló tulajdonjog korlátozásával nem volt lehetséges, így a kisajátítási eljárás megindítása indokolt volt.

[7] Hivatkozott arra, hogy az alperes jogsértő módon nem vizsgálta a kisajátítás jogalapját, amely szerinte egyértelműen fennálló, az közérdeket szolgál, hiszen a beruházó erdőt telepített az ingatlanon, amely a szélsebességet csökkenti, másrészt hóvédő erdősávként is funkcionál, így közlekedésbiztonsági szerepet tölt be. Érvelt amellett, hogy a kisajátítás befejezettségéhez hozzátartozik a tulajdonviszonyok rendezése, és a kisajátítási kártalanítási összeg tulajdonosok részére történő kifizetése.

[8] Állította, hogy a hatóságnak nem lehet célja, hogy rendezetlen tulajdoni viszonyokat alakítson ki, mivel ez a jogszerűség elvét is sérti.

[9] Vitatta továbbá, hogy egy kisajátítási kérelem elutasításáról szóló hatósági döntés az ügy érdemének minősülne.

[10] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte, a határozatában felhozott indokokra hivatkozva.

[11] A védirat szerint a Kstv. 3. § (1) bekezdés a) és c) pontjaiban foglalt rendelkezések azt támasztják alá, hogy egy adott ingatlanon a közérdekű cél megvalósítását, az ahhoz szükséges jogosultságoknak kisajátítás útján való megszerzését követően lehet jogszerűen megkezdeni.

[12] Az alperes szerint a hatóság akkor sértette volna meg az Alaptörvény XIII. cikk (2) bekezdését, ha a fennálló jogellenes állapotot a kisajátítási kérelemben foglaltaknak helyt adva legalizálná.

[13] A védirat szerint az alperes az Ákr. 80. § (1) bekezdése szerinti tényfeltárási és indokolási kötelezettségének eleget tett, és a felperes az Ákr. 46. § (1) bekezdése alkalmazhatóságára is alaptalanul hivatkozott.

[14] Az érdekeltek a felperes pernyertességét támogatták, előadták, hogy bár megépült az ingatlanukon az autóút, ennek ellentételezéseként azonban kártalanításban nem részesültek.

A közigazgatási bíróság első ítélete és a Kúria azt felülvizsgáló döntése

[15] A közigazgatási bíróság 2019. február 13-án kelt 101.K.28.100/2018/20. számú ítéletével a felperes kereseti kérelmét mint alaptalant elutasította a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 88. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozva.

[16] A felperes az ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melyet a Kúria Kfv.IV.37.365/2019/10. számú végzésével bírált el, és az ítéletet hatályon kívül helyezte, és a közigazgatási bíróságot új eljárásra kötelezte, megállapítva, hogy a közigazgatási bíróság nem döntött valamennyi érdekeltként perbe lépni szándékozó ingatlantulajdonos kérelméről, és nem állapítható meg, kik voltak a közigazgatási perben érdekeltként perben állók.

[17] A Kúria előírta a megismételt eljárásra, hogy valamennyi személy érdekeltkénti perbelépés iránti kérelmét el kell bírálni, és a tárgyalást szabályszerűen meg kell tartania a bíróságnak az érdekeltek idézésével egyidejűleg.

A közigazgatási bíróság megismételt eljárása, és ítélete

[18] A közigazgatási bíróság eleget téve a Kúria Kfv.IV.37.365/2019/10. számú végzése útmutatásának 101.K.701.579/2020/3. számú végzésével V. L.-t, mint a bocskaikerti […] hrsz.-ú ingatlan tulajdonosát ismételten tájékoztatta az érdekeltként történő perbelépés lehetőségéről, aki a felhívásra, a megadott határidőn belül nem nyilatkozott. Ezek után a közigazgatási bíróság megállapította, hogy a közigazgatási perben két ingatlantulajdonos vett részt érdekeltként.

[19] A közigazgatási bíróság ezek után az ítéletével a felperes kereseti kérelme elutasításáról döntött a Kp. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján, megállapítva, hogy a kereseti kérelem alaptalan, az alperes határozata a felperes által megjelölt okból nem jogszabálysértő, az alperes eleget tett mind tényállásfeltárási, mind indokolási kötelezettségének.

[20] Az ítélet idézve az Alaptörvény XIII. cikk (2) bekezdése, Kstv. 2. § e) pontja, és 3. § (1) bekezdés rendelkezéseit, megállapította, hogy a felperes kisajátítási kérelmében közérdekű célként megjelölt beruházás megvalósult, így megállapítható, hogy a tulajdonjog elvonásának közérdekű célja már nem áll fenn. Az ítélet indokolása szerint ugyanis a közérdekű célnak - a jogszabály teleologikus értelmezésén túl annak nyelvtani értelmezését is figyelembe véve - a jövőre nézve kell fennállnia, mivel ez indokolja és legitimálja a tulajdoni viszonyokba való állami beavatkozást. A kisajátításnak nem lehet jogalapja a tulajdonviszonyok utólagos rendezése, erre vonatkozó igényüket a tulajdonosok legfeljebb más, polgári per keretében érvényesíthetik.