A Debreceni Törvényszék K.701579/2020/5. számú határozata kisajátítás tárgyában. Bírók: Bodnár József, Cogoi Márk, Pál Zoltán

Kapcsolódó határozatok:

*Debreceni Törvényszék K.701579/2020/5.*, Kúria Kfv.37892/2020/9. (BH 2021.7.209), 3547/2023. (XII. 21.) AB végzés

***********

Debreceni Törvényszék

Az ügy száma: 101.K.701.579/2020.

A felperes: Részvénytársaság

(Cím2.)

A felperes képviselője: Dr. ügyvédi iroda

(cím7.)

Az alperes: Alperes1

(cím1.)

Az alperes képviselője: név4 kamarai jogtanácsos

I. rendű felperesi érdekelt: a személyesen eljárt egyéb érdekelt1

(cím3.)

II. rendű felperesi érdekelt: a személyesen eljárt egyéb érdekelt2

(cím4.)

A per tárgya: kisajátítási ügyben hozott

közigazgatási határozat jogszerűsége

Í t é l e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az illetékügyben eljáró hatóság felhívására, az általa megjelölt időben és módon fizessen meg az államnak 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

[1] A bíróság a pert megelőző közigazgatási eljárás iratai, valamint a felek beadványai és nyilatkozatai alapján a következő tényállást állapította meg:

[2] A felperes a település szám helyrajzi számú ingatlan kisajátítására irányuló kérelmet terjesztett elő az alperesnél. A kisajátítás céljaként a cím8 közötti szakasz fejlesztése elnevezésű beruházás megvalósítását mint közlekedési infrastruktúra fejlesztést jelölte meg. Megállapítható ugyanis, hogy ezen kisajátítani kért ingatlan magánszemélyek tulajdonában van, azonban az említett beruházáshoz már igénybevételre került, a területére erdő került telepítésre a beruházó által anélkül, hogy a tulajdonosok részére kártalanítás került volna megfizetésre.

[3] Az alperes a év, hónap, nap1-én kelt, ügyiratszám számú határozatában a felperes kisajátításra irányuló kérelmét elutasította.

[4] Az alperes hivatkozott a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 2. §-ára, valamint 3. §-a (1) bekezdésének a) pontjára. Az alperes szerint kisajátításnak a még meg nem valósult beruházások megvalósítása érdekében van helye. A kisajátítás ugyanis egy olyan kivételes jogintézmény, amelynek rendeltetése nem a közérdekű cél megvalósulásával létrejövő tulajdonviszonyok rendezése, hanem az, hogy egy jövőbeni beruházáshoz az ingatlan megszerzését lehetővé tegye, amennyiben a jogszabályban előírt feltételek fennállnak.

[5] Ezen határozattal szemben a felperes keresettel élt, kérte az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és az alperes kisajátítási eljárás lefolytatására való kötelezését, valamint az alperes perköltségben történő marasztalását.

[6] A felperes hivatkozott Magyarország Alaptörvényének XIII. cikke (2) bekezdésére, a Kstv. 2. §-ának e) pontjára, valamint a 3. §-ának (1) bekezdésére.

[7] A felperes hangsúlyozta, hogy az általa említett beruházás megvalósítására kizárólag a perbeli ingatlanon kerülhetett sor és a közérdek megvalósítása az ingatlanon fennálló tulajdonjog korlátozásával nem volt lehetséges, így a kisajátítási eljárás megindítása indokolt volt.

[8] A felperes sérelmezte azt is, hogy az alperes nem vizsgálta, hogy a kisajátítással biztosított tevékenység közösségi előnyei a tulajdon elvonásával okozott kárt jelentősen meghaladják-e. Továbbá a felperes szerint az alperes sem a tényfeltárási, sem pedig az indokolási kötelezettségének nem tett eleget.