BH 2004.8.305 I. Jogellenesség hiányában nem valósul meg a rágalmazás vétsége, ha az amatőr sportszervezetben funkciót betöltő vezető (versenybíró) e fel­adatkörében a magánvádló sportszakosztályi vezetőre olyan negatív tényközlést tartalmazó jelentést tesz, amelyet nyilvánvalóan a közérdek indokol [Btk. 10. §, 179. § (1) és (2) bek. b) pont].

II. A szervezett amatőr sporttevékenységben funkciót ellátó csoportvezetők nem hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyek, sportigazgatási feladatkörükben tett jelentésük kapcsán az eljárásuk nem hivatalos eljárás [Btk. 137. § 1. és 2. pont].

I. Az elsőfokú bíróság a 2002. január 2. napján kelt végzésében a társtettesként, nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt indult büntetőeljárást az I. r., a II. r. és a III. r. feljelentettel szemben megszüntette.

A határozat tényállásából kitűnően a terheltek ellen a sértett terjesztett elő magánindítványt, melyben az általuk aláírt és a szakosztályi intézőhöz címzett, postai úton kézbesített levél tartalmát sérelmezte. A levél szövege szerint a feljelentettek, mint sportszövetségi versenybírók jelentették, hogy a magánvádló a 2000. november 5. napján lejátszott sportmérkőzésen "erősen kifogásolható, sportszerűtlen, rendbontó magatartást tanúsított, az érvényben lévő versenyszabályok ismeretének és önfegyelmének teljes hiányában kétségbe vonta a versenybíró szakszerű és pártatlan intézkedéseinek tartalmát és jogosságát, fékezhetetlen hangosságával megbontotta a mérkőzés rendjét és megpróbálta tudatosan aláásni a versenybíró tekintélyét. Vélt igazának versenytársait gátlástalanul zavaró hangoskodásával kívánt érvényt szerezni." A levél aláírói a magánvádlót a szabályok hiánytalan betartására, különös tekintettel a "játékosok magatartása" című fejezet szabálypontjainak figyelembevételére hívták fel. Hangsúlyozták, hogy egy visszaesőként elkövetett hasonló rendbontás fegyelmi tárgyalást és - az eset súlyosságától függően - rövidebb-hosszabb eltiltást vonhat maga után.

A megszüntető végzés jogi indokolása szerint a vád tárgyává tett cselekmény rágalmazás megállapítására nem alkalmas. A sportszövetség által létrehozott versenybíróság hatáskörében eljárva tett jelentést a sportversenyen két játékos - köztük a magánvádló - sportszerűtlen magatartásáról. A levél kizárólag a sportversenyen történtekről tesz jelentést, s olyan kérdésben, amely ehhez az eseményhez nem kapcsolódott, - emberi méltóságot sértő, lealacsonyító tényállítást nem fogalmazott meg. A terheltek levélben tett jelentésének tartalmát az elsőfokú bíróság jogellenesség hiányában nem találta alkalmasnak rágalmazás vétségének megállapítására, mert - hivatkozása szerint - azt nevezettek, mint arra illetékes személyek (versenybírók) "hivatali ügyintézésük körében", hatáskörük és feladatkörük gyakorlása során tették.

A másodfokú bíróság 2002. március 4-én kelt és jogerős végzésében az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

II/1. A jogerős másodfokú végzéssel befejezett bűnügyben a magánvádló terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, melyben részint a másodfokú bírósághoz intézett fellebbezésében korábban előadott hivatkozásokra utalt, részint további jogi sérelmeit részletezte. Mindezt egybevetve felülvizsgálati kifogásai az alábbiakban voltak összegezhetők:

- sérelmezte az első fokon eljárt bíró ellen beterjesztett elfogultsági kifogása elbírálásának szabálytalanságait,

- kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság kizárólag a feljelentésben rögzítettek vizsgálatára alapozta döntését, semmiféle bizonyítást nem folytatott le,

- kifogásolta az elsőfokú végzésben rögzített tényállás hiányos, iratellenes, felderítetlen voltát, vagyis annak megalapozatlanságát.

- Törvénysértőnek találta az elsőbírós végzésben foglalt jogi indokolást. Okfejtése szerint bizonyítás felvétele nélkül megalapozottan nem volt megállapítható, hogy az inkriminált levelet a feljelentettek hatáskörükben és feladatkörüket szabályszerűen gyakorolva írták, s részletezte mindazokat a sportigazgatási eljárási hibákat, amelyeket nevezettek a sérelmezett jelentés megfogalmazása és továbbítása kapcsán elkövettek. Mindezek összegzéseképpen arra a következtetésre jutott, hogy a feljelentetteknek, mint versenybíróknak a sérelmezett levél megírására hatáskörük nem volt, ezért az a bírói jogkövetkeztetés, miszerint nevezettek sérelmes tényállításaikat "hivatali hatáskörükben" tették - téves. Hatásköri felhatalmazottság hiányában pedig - a magánvádló érvelése szerint - a jogellenesség hiányáról sem lehet szó.

Egyebekben kétségbe vonta, hogy a rágalmazás vétsége tényállási elemeinek megvalósulása esetén jogellenesség hiányáról egyáltalán szó lehetne. Érvelésében kifejtette, hogy a büntető anyagi jog kizárólag a társadalomra veszélyesség hiányát ismeri, ám ennek következményei csakis a Btk. 28. § és 36. §-ában szabályozott normák szerint alakulhatnak és a bűnösség megállapítását nem zárják ki.

Az anyagi jogsértéssel összefüggésben az emberi méltóság védelmével és a jó hírnévvel kapcsolatos alkotmányi előírásokra is utalt. Hangsúlyozta, hogy a feljelentettek által aláírt levél elmarasztaló és becsület csorbítására alkalmas megállapításai alkotmányos alapjogait sértik.

A magánvádló felülvizsgálati indítványában a másodfokú határozat - vélekedése szerint - törvénysértően lakonikus, a vitatott tény- és jogkérdéseket nem érintő indokolását is kifogásolta. Ismét utalt az elsőfokú eljárásban előterjesztett elfogultsági kifogással kapcsolatos érveire, ezen túlmenően a másodfokú végzés formai hibáit is elemezte.

II/2. A feljelentettek védője a felülvizsgálati kérelemre írásbeli észrevételt is tett. A magánvádló jogi kifogásait alaptalannak találta, és javarészt a felülvizsgálati eljárásban törvényesen nem értékelhető hivatkozásként értékelte. A magánvádlónak a feljelentettek, mint sportszövetségi versenybírók eljárásával összefüggő - és a jogellenesség hiányát vitató - érvelését tévesnek, a sportszövetségi szabályzat előírásaival ellentétesnek találta. Részletezte a sakkszövetségi versenybírók szabályozott jogkörét, amely a versenyen résztvevő játékosok elleni fegyelmi eljárás lefolytatását is magában foglalja. Az e jogosultságnál enyhébb versenybírói intézkedés (levél útján történő jelzés) jogellenességének megállapíthatóságát kétségbevonta. Indítványozta a felülvizsgált jogerős bírói döntés hatályban tartását.