BH 2005.1.10 Ha a bíróság az ügyészt a tárgyaláson - a vád tárgyává tett cselekmény (sikkasztás) - elkövetési tárgyainak felkutatására hívja fel, a végzés ellen bejelentett fellebbezést, mint törvényben kizártat, el kell utasítani [Be. 305. § (2) bek., 341. § (1) bek.].

Az elsőfokú bíróság, mint törvényben kizártat, elutasította a városi ügyészség 2004. június 17-én érkezett fellebbezését, melyet a vádhatóság a városi bíróság - az ügyészt bizonyítási eszközök beszerzésére felhívó - végzése ellen jelentett be.

Ezen elutasító végzés ellen az ügyész élt fellebbezéssel, a bírósági határozat hatályon kívül helyezése érdekében.

Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság alapvégzése törvénysértő, mert a bizonyítás kiegészítése céljából olyan eljárási cselekmények végrehajtására hívta fel az ügyészséget, amelyek már nem bizonyítási eszközök felkutatásának, hanem nyomozati cselekményeknek minősülnek. Erre pedig véleménye szerint a bíróságnak nincs jogszabályi lehetősége.

Azt maga az ügyészi perorvoslat sem vitatja, hogy a bizonyítási eszközök felkutatására vonatkozó bírói végzés ellen a Be. 260. §-ának (2) bekezdése értelmében nincs helye fellebbezésnek. Mivel azonban a bíróság a törvényben biztosított jogkörén túlterjeszkedett, szerinte a döntés ügyészi perorvoslattal támadható meg.

A megyei főügyészség átiratában fenntartotta az ügyészi fellebbezést. A perorvoslatot elutasító végzés hatályon kívül helyezésén túlmenően indítványozta, hogy az elsőfokú bíróságot utasítsa arra, hogy terjessze fel ismételten az iratokat a másodfokú bíróságra, a bizonyítási eszközök beszerzését elrendelő alapvégzés ellen bejelentett ügyészi fellebbezés elbírálása céljából.

A másodfokú eljárás során a megyei bíróság elsődlegesen azt emeli ki, hogy a felülbírálat tárgyát kizárólag a fellebbezést elutasító végzés ellen bejelentett ügyészi fellebbezés képezi.

Elöljáróban továbbá azt is rögzíti, hogy ezen ügyészi fellebbezés - mint törvényileg kizárt jogorvoslat - nem alapos.

Az előzőekben írtak megalapozott alátámasztása érdekében, és a jelen ügyben szereplő új jogintézmény természetét és gyakorlati alkalmazhatóságát érintően, a megyei bíróság a vonatkozó törvényhelyek részletes elemzését, értelmezését is szükségesnek tartja - a kérdés fontossága miatt - az alábbiak szerint.

A kontinentális jogrendszerekre jellemzően, a hatályos perjogi szabályok értelmében a tényállás helyes és hiánytalan megállapítására kötelezett bíróságnak alapvető és elidegeníthetetlen jogosultsága a bizonyítékok értékelése, és szükség esetén a bizonyítás kiegészítése.

A Be. 4. §-a értelmében viszont az is egyértelmű, hogy közvádas ügyben az ügyészre hárul a vád bizonyítása. Ennek megalapozásához a nyomozó hatóságnak kell a tényállást kellően felderítenie, és az ezt megerősítő bizonyítási eszközöket felkutatnia és rendelkezésre bocsátania.

Ha ez nem történik meg, a bíróság a megalapozott - tehát hiánytalan és helyes - tényállás megállapítása érdekében a Be. 268. §-ának (1) bekezdése alapján a tárgyalás előkészítése során megkeresheti az ügyészt azon intézkedések megtételére, amelyek a rendelkezésre nem álló bizonyítási eszközök biztosítását szolgálják és a bíróság számára prezentálják; a bizonyítási eszközök felkutatására adhat felhívást; és a vádirat hiányosságainak pótlását is kérheti az ügyésztől.

Mindezen klasszikus nyomozati tevékenységnek minősülő eljárási cselekmények elvégzésére - melyek kiküldött bíró, illetve megkeresett bíróság útján, valamint tárgyaláson az eljárási cselekmény jellege folytán nem végezhetők el, már csak azért sem, mert a bíróság nem nyomozhat - a bíróság a Be. 305. §-a értelmében tárgyalási szakban felhívja az ügyészt. Ezen törvényi előfeltételek fennforgása esetén a bíróság köteles ekként eljárni, a Be. 305. §-a (2) bekezdésének kógens jellegű szabályozásából kitűnően.