A Fővárosi Törvényszék P.29543/2004/11. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 349. §] Bíró: Varga Edit

áóáóáóFővárosi Bíróság

21.P.29543/04/11

A Magyar Köztársaság Nevében!

A Fővárosi Bíróság

A dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd (1095 Budapest Gabona u.10) által képviselt

fp (...) felperes által

ap (... alperes ellen

személyiségi jog megsértése iránt indított perében a bíróság meghozta a következő

Ítéletet:

A bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg a Magyar Államnak 30.000.-(harmincezer ) Ft. le nem rótt eljárási illetéket.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 25.000.- (huszonötezer) Ft. perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye a Fővárosi Ítélőtáblához, melyet a Fővárosi Bíróságon kell előterjeszteni.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Ha a fellebbezés csak a perköltség nagyságára, vagy viselésére, a teljesítési határidőre, vagy az állam által előlegezett költség viselésére vonatkozik, illetőleg ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

Indokolás:

Az alpereshez bejelentések érkeztek, hogy 2003 október 2.-án ismeretlen személyek megkívánják zavarni a a híd forgalmát, ezért az alperes rendőri egységet küldött a helyszínre.

A felperes és rajta kívül még 10-11 személy 9 óra előtt néhány perccel a b út kivezető szakaszánál lévő ... kút előtt a gépkocsi kijárónál tartózkodott, oda kisebb csoportokban érkeztek. A rendőrök az ide érkező személyeket útközben többször igazoltatták. A jelenlévők közül néhányan fekete színű un. gyakorló ruhát viseltek. Kettőjüknél nemzeti színű zászló is volt, melyek közül az egyik úgynevezett 56-os zászló, melynek közepéből egy kör alakú darab hiányzott.

A jelenlévők közül többen az intézkedő rendőrök által ismert személyek voltak, velük szemben korábban hasonló események alkalmával sor került rendőri intézkedés foganatosítására.

Az alperesi egység vezetője a jelenlévőket kétszer felszólította a helyszín elhagyására, majd azokat akik a helyszínen maradtak, köztük a felperest is előállították. A felperes a rendőrök által feltett kérdésre, hogy ki akar még jönni, azt a választ adta, hogyha a többieket viszik akkor ő is megy. Ezek után került sor a felperes előállítására.

A helyszínen tartózkodó, később előállított személyek egyike az eseményekről videó felvételt készített. Az előállítás után a felperest nyolcadmagával a rendőrkapitányság egy cellájába helyezték el, majd éjszakára átszállították őket a ... utcába, ahol kétágyas szobákban kettesével töltötték az éjszakát, majd másnap gyorsított eljárás keretében az alperes feljelentése alapján rendzavarás szabálysértése miatt bírósági tárgyalásra került sor.

A tárgyalásra a felperest és társait megbilincselve szállították az eseményt rögzítő fényképpel ellátott tudósítás jelent meg egyebek mellett a x 2003 október 4.-i számában "bíróság elé állították a híd foglalásra készülőket Felmentették a gyanúsítottakat"-címmel.

A fotón a bírósági folyóson a felperes és az őt kísérő őr látható, a felperes megbilincselt kezét felmutatja.

Az eljárásról az írott és az elektronikus médiában is híradások jelentek meg.

A budapesti XX.-XXI.és XXIII. Kerületi Bíróság 2003 október 3.-án kelt és ugyanakkor jogerőre emelkedett 9. SZ.XXI.441/03/2 számú végzésével az eljárás alá vont személyekkel, így a felperessel szembeni rendzavarás miatt indult eljárást megszüntette és a szabálysértési őrizetet azonnali hatállyal feloldotta.

A végzés indokolása szerint nem volt minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy az eljárás alá vont személyek olyan kihívóan közösség ellenes magatartást tanúsítottak volna, mely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, mint ahogy azt sem, hogy nevezettek rendzavarás esetén engedetlenséget tanúsítottak volna, a velük szemben eljáró hivatalos személy intézkedésével szemben.

A felperes 2003 október 2.-án 9 órától a bíróság ezen intézkedéséig volt szabálysértési őrizetben.

A felperes végleges keresetében az emberi méltóság a személyes szabadság és a személyes biztonsághoz való jog alperesi megsértésére hivatkozással a jogsértés megállapítását kérte és az alperes kötelezését 500.000.-Ft nem vagyoni kár és ezen összeg után 2003 október 2.-tól a kifizetésig járó törvényes kamatok megfizetésére, perköltséget kért.

Álláspontja szerint az alperesi intézkedő rendőri egység a perbeli, mások mellett a felperes ellen is irányuló intézkedések, úgymint előállítás, őrizetbevétel és szabálysértési őrizetben tartás és a feljelentés megtétele, továbbá az őrizetben tartás körülményeivel valósította meg a felperes sérelmére a jogsértést.

Ezek az intézkedések, mint az utóbb a bíróság által hozott az eljárást megszüntető határozatból megállapítható alaptalanok, azaz jogellenesek voltak, hiszen a bíróság nem állapította meg a szabálysértés elkövetését.

Ezen jogellenes magatartással okozati összefüggésben a felperesnek nem vagyoni kára keletkezett, nem utolsósorban a személyes szabadság korlátozása miatt, ezen kára reparálására terjesztette elő az 500.000.-Ft kárigényt.

Hivatkozott a büntetőeljárási törvényben szabályozott analóg helyzetre, amikor az utóbb született felmentő ítélet alapján a fogvatartott vádlott a fogvatartás idejére kártalanítást igényelhet. Álláspontja szerint a szabálysértés esetében joghézagról van szó, mert bár a szabálysértési eljárásban is sor kerülhet a személyes szabadság korlátozására, az eljárás alá vont személy őrizetbe vételére a törvény mégsem szabályozza az ezzel kapcsolatos kártalanítás intézményét, így a felperes csak kártérítés formájában juthat hozzá az őt megillető pénzösszeghez.

Nem vagyoni kárigénye körében adta elő, hogy az eljárás nagy sajtónyilvánosság előtt zajlott, ennek illusztrálására csatolta a x cikkét a keresetleveléhez. Az eljárásról ily módon tágabb és szűkebb rokoni, baráti, szomszédi környezetében is tudomást szereztek és az eset miatt a felperesről a felmentést jelentő bírói döntés ellenére elítélőleg nyilatkoztak, kapcsolatuk megváltozott.