A Kúria Köf.5025/2020/3. számú precedensképes határozata önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata tárgyában. Bírók: Dobó Viola, Patyi András, Varga Eszter

A határozat elvi tartalma:

Kizárólag a jogalkotási eljárás garanciális szabályainak be nem tartása vonja maga után az önkormányzati rendelet megsemmisítését.

***********

A Kúria

Önkormányzati Tanácsának

határozata

Az ügy száma: Köf.5.025/2020/3.

A tanács tagja: Dr. Patyi András a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter előadó bíró, Dr. Dobó Viola bíró

Az indítványozó: Pécsi Törvényszék

Az érintett önkormányzat: Mágocs Város Önkormányzata

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

- Mágocs Város Önkormányzati Képviselő-testületének a telekadóról szóló 10/2011. (VI. 30.) rendelete más jogszabályba ütközésének megállapítására irányuló bírói indítványt elutasítja.

- elrendeli, hogy határozatának közzétételére - a kézbesítést követő nyolc napon belül - az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] A Mágocsi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) a Pécsi Törvényszék (a továbbiakban: indítványozó) előtt folyó per felperesét a Mágocs 1037 hrsz. alatti ingatlana után 2015. évtől kezdődően évi 1.104.500 forint, 2015-2019. évekre mindösszesen 5.522.500 forint telekadó megfizetésére kötelezte. Határozatát - amelyet a felperes fellebbezése folytán eljárt Baranya Megyei Kormányhivatal, mint az indítványozó előtt folyó per alperese helybenhagyott - a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényre (a továbbiakban: Htv.), valamint Mágocs Város Önkormányzati Képviselő-testületének a telekadóról szóló 10/2011. (VI. 30.) rendeletének (a továbbiakban: Ör.) 4. és 6. §-ára alapította. Az Ör. 4. §-a a Htv. 19. §-ában foglaltakon túl adómentességet biztosít a magánszemély tulajdonában lévő 10.000 m2-t meg nem haladó telkek esetében. Azon tulajdonos, aki adómentességre nem jogosult, a telek egész területe után telekadó fizetésre kötelezett. Az Ör. 6. §-a az adó mértékét mind a közművesítés nélküli, mind a közművesített telkek tekintetében 50,-Ft/m2-ben határozza meg.

[2] Az indítványozó előtt folyó per felperese az alperesi határozat ellen keresettel élt, melyben annak elsőfokú határozatra is kiterjedő megsemmisítését és az elsőfokú adóhatóság új eljárás lefolytatására kötelezését kérte, továbbá indítványozta, hogy a bíróság az Ör. tekintetében kezdeményezze a Kúria Önkormányzati Tanácsának (a továbbiakban: Önkormányzati Tanács) eljárását.

A bírói indítvány és az önkormányzat védirata

[3] Az indítványozó az előtte folyó per egyidejű felfüggesztése mellett indítványozta az Önkormányzati Tanács eljárását, és az Ör. egésze, illetve az Ör. 4. § és 6. §-a más jogszabályba ütközésének és az Ör. konkrét ügyben való alkalmazási tilalmának megállapítását.

[4] Az indítványozó az Ör. egésze tekintetében arra hivatkozott, hogy a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) IV. fejezete szerinti, a jogszabályok előkészítésére vonatkozó szabályok sérültek az Ör. megalkotása során. Így az előzetes hatásvizsgálat elvégzésére vonatkozó kötelezettség, amelyet csak több mint egy év elteltével, az Ör.-t módosító rendelet meghozatalával összefüggésben végzett el a képviselő-testület. Az indítványozó szerint az Ör. bevezetésével a képviselő-testület megsértette a Jat. 2. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségét, vagyis azt, hogy a jogalkalmazók számára kellő időt kell biztosítani a jogszabály alkalmazására való felkészülésre: a képviselő-testület 2011. június 27. napján fogadta el az Ör.-t, amely a kihirdetést követő napon (2011. július 1. napján) lépett hatályba. Az indítványozó álláspontja alátámasztásaként e körben hivatkozott az Önkormányzati Tanács Köf.5.001/2013/5. sz. határozatára. Az indítványozó kiemelte, hogy a képviselő-testület az indokolási kötelezettségét is megsértette. Mindezeken túl elmaradt a jogszabálytervezet Mágocs város illetékességi területén működő kamara általi véleményeztetése is, amely a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 37. § (4) bekezdésébe ütközik. Ezek a jogszabály előkészítés és megalkotás során megvalósult hiányosságok önmagukban is jogsérelmet okoztak és bár egyes hiányosságokat utóbb - törvényességi felhívások folytán - pótoltak, azonban összességükben az indítványozó álláspontja szerint jelentős sérelmet okoztak a felperesnek és jogszabálysértővé tették az Ör. egészét.

[5] Az indítványozó álláspontja szerint az Ör. 4. §-ában kialakított adómentességi szabály sérti a diszkrimináció tilalmát. Az Ör.-ben kialakított adómentesség ugyanis a mentességi oknak (10.000 m2 -nél kisebb teleknagyság) meg nem felelő két jogalany, meghatározott adótárgy alapján való kötelezésére épül, amely sérti a közvetett hátrányos megkülönböztetés tilalmát [az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 9. §-át]. A bírói indítvány ezen része nem terjed ki a 2017. január 1. napjától a felperest terhelő telekadófizetési kötelezettségre a Htv. 7. § g) pontjára figyelemmel.

[6] Az indítványozó végül kiemelte, hogy jogszabálysértő - így a Htv. 2016. december 31. napjáig hatályos 6. § c) pontjába, illetve a 2017. január 1. napjától hatályos 7. § g) pontjába ütköző - az Ör. 6. §-ának az adó mértékére vonatkozó rendelkezése is, mert a jogalkotó elvégezte a differenciálást, és a telkeket az Ör.-ben közművesített és közművesítetlen telekre felosztotta. Ugyanakkor mivel a képviselő-testület az adóalapot egységesen állapította meg, az adó mértékénél nem differenciált, a kialakított adómentességi szabályok pedig diszkriminatív jellegűek, így összességében a szabályozás a helyi sajátosságoknak nem felel meg.