A Budapest Környéki Törvényszék B.12/2012/144. számú határozata sikkasztás bűntette (TÁRSTETTESKÉNT elkövetett sikkasztás bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 12. §, 13. §, 20. §, 37. §, 138. §, 317. §, 318. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 4. §, 6. §, 78. §, 117. §, 259. §, 296. §, 330. §, 331. §, 335. §, 338. §]

A törvényszék a 2013. év február hó 7., 12., 14., 2013. év április hó 25., 30., 2013. év május hó 2., 2013. év szeptember hó 25., 27., 2013. év október hó 1., 2013. év december hó 3., 5., 16., 2014. év április hó 8. és 10. napjain megtartott nyilvános, folytatólagos tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

I.r. vádlott

bűnös:

- folytatólagosan, társtettesként elkövetett sikkasztás bűntettében [1978. évi IV. törvény 317. § (1) bekezdése és figyelemmel a (2) bekezdés c) pontjára a (7) bekezdés b) pontja] és

- 3 rendbeli csalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 318. § (1) bekezdése és a (2) bekezdés c) pontjára figyelemmel, két esetben a (6) bekezdés b) pontja, míg egy esetben a (7) bekezdés b) pontja],

Ezért őt a törvényszék - halmazati büntetésül - 5 (öt) év börtönbüntetésre, 5 (öt) év közügyektől eltiltásra, 2.000.000,- (kétmillió) forint pénzmellékbüntetésre és 8 (nyolc) év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra ítéli.

A szabadságvesztés büntetésből feltételes szabadságra I. rendű vádlott a háromnegyed rész kitöltését követő napon bocsátható.

A pénzmellékbüntetést meg nem fizetése esetén 10.000,- (tízezer) forintonként kell egy-egy napi börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre átváltoztatni.

Ellenben őt az ellene - további 1 rendbeli - bűnsegédként elkövetett csalás bűntette [1978. évi IV. törvény 318. § (1) bekezdése és a (2) bekezdés c) pontjára figyelemmel, a (6) bekezdés b) pontja] miatt emelt vád alól felmenti.

II.r. vádlott

bűnös:

- folytatólagosan, társtettesként elkövetett sikkasztás bűntettében [1978. évi IV. törvény 317. § (1) bekezdése és figyelemmel a (2) bekezdés c) pontjára a (7) bekezdés b) pontja] és

- 3 rendbeli bűnsegédként elkövetett csalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 318. § (1) bekezdése és a (2) bekezdés c) pontjára figyelemmel, két esetben a (6) bekezdés b) pontja, míg egy esetben a (7) bekezdés b) pontja],

Ezért őt a törvényszék - halmazati büntetésül - 2 (két) év börtönbüntetésre, 1.000.000,- (egymillió) forint pénzmellékbüntetésre és 4 (négy) év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra ítéli.

A szabadságvesztés végrehajtását 5 (öt) év próbaidőre felfüggeszti.

A börtönbüntetésből - végrehajtásának elrendelése esetén - feltételes szabadságra II. rendű vádlott a háromnegyed rész kitöltését követő napon bocsátható.

A pénzmellékbüntetést meg nem fizetése esetén 10.000,- (tízezer) forintonként kell egy-egy napi szabadságvesztésre átváltoztatni.

Ellenben őt az ellene - további 1 rendbeli - csalás bűntette [1978. évi IV. törvény 318. § (1) bekezdése és a (2) bekezdés c) pontjára figyelemmel, a (6) bekezdés b) pontja] miatt emelt vád alól felmenti.

A magánfelek polgári jogi igényeinek érvényesítését a törvény egyéb útjára utasítja.

Az eljárás során felmerült összesen 1.113.954,- (egymillió-száztizenháromezer-kilencszázötvennégy) forint bűnügyi költségből I. rendű vádlott 291.271,- (kétszázkilencvenegyezer-kétszázhetvenegy) forintot külön, míg I. rendű vádlott és II. rendű vádlott 741.226,- (hétszáznegyvenegyezer-kétszázhuszonhat) forintot egyetemlegesen kötelesek az állam javára - külön felhívásra - megfizetni. A fennmaradó 81.457,- (nyolcvanegyezer-négyszázötvenhét) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

I n d o k o l á s:

A törvényes vád

A Főügyészség a 2012. február 14. napján érkezett vádiratában

Az I. r. vádlottat az 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Btk.) 317. § (1) bekezdésébe ütköző és a (7) bekezdés b) pontja szerint minősülő - különösen nagy értékre, üzletszerűen és - folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettével (1. vádpont), továbbá a régi Btk. 318. § (1) bekezdésébe ütköző és a (7) bekezdés b) pontja szerint minősülő - különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett - csalás bűntettével (3. vádpont), végül 3 rb. a régi Btk. 318. § (1) bekezdésébe ütköző, de a (6) bekezdés b) pontja szerint minősülő - jelentős kárt okozó, üzletszerűen - egy esetben bűnsegédként elkövetett csalás bűntettével (2., 4. és 5. vádpontok); míg

II. r. vádlottat a régi Btk. 318. § (1) bekezdésébe ütköző és az (5) bekezdés a) pontja szerint minősülő - jelentős kárt okozó - csalás bűntettével (2. vádpont) vádolta.

Az ügyész perbeszédében a vádirati tényállást több ponton módosította és II. r. vádlott vonatkozásában a vádat a módosított tényállás alapján ki is terjesztette.

A vádbeszédben módosított és végül fenntartott vádbeli tényállás lényege szerint:

A vádlottak 2007. február 19. napjával alapították az 1. számú Kft-t, melynek alapítástól kezdve ügyvezetője volt I. r. vádlott, míg II. r. vádlott 2008. február 6. napjától töltötte be ugyanezt a tisztséget. Mindketten önálló cégjegyzési joggal rendelkeztek.

1. vádpont

A vádlottak által irányított társaság 2007. március 23. napján licence szerződést kötött egy külföldi céggel és megszerezte a külföldi cég szabadalma által védett félpótkocsik gyártási és meghatározott területen való értékesítései jogát.

Az 1. számú Kft. egy szerelőcsarnokba telepítette a pótkocsik összeszereléséhez szükséges gyártósort, majd 2008. tavaszán megkezdte a külföldi cég által biztosított alkatrészekből a gyártást.

A két cég abban állapodott meg a licence és know-how szerződés módosításával, "hogy a külföldi cég az 1. számú Kft. részére elküldött - összeszerelés előtt álló - "kit karosszéria és kit alváz" után kiállít egy számlát, miközben - a számla kiegyenlítésének hiányában - mindvégig a dolgoknak a tulajdonosa marad. Amikor az 1. számú Kft. legyárt egy kész "nyerges vontatót" (helyesen félpótkocsit), a felek módosítják a korábban kibocsátott számlát, a külföldi cég az elkészült teljes nyerges vontatót (helyesen félpótkocsit) számlázza le, amely mindaddig a tulajdonában marad, amíg a teljes vételár a külföldi cég bankszámlájára történő átutalással kiegyenlítésre nem kerül.