BH 1981.4.138 Ha a többszörös visszaeső sorozatos lopások elkövetése útján rendszeres haszonszerzésre rendezkedett be, az üzletszerűségnek az a következménye, hogy a cselekmények elkövetési értékének összegezése szerinti súlyosabb minősítésnek van helye [Btk. 137. § 7. pont, 316. § (5) bek. b) pont].

A városi bíróság a terheltet 3 rb. - ebből két esetben folytatólagosan elkövetett - lopás bűntette, 12 rb. kisebb értékre elkövetett lopás vétsége és

9 rb. lopás vétsége miatt mint különös visszaesőt 3 évi - börtönben végrehajtandó - szabadságvesztésre és a közügyektől 3 évi eltiltásra ítélte. A megállapított tényállás lényege a következő.

A terheltet korábban három esetben ítélte el a bíróság vagyon elleni szándékos bűncselekmények miatt végrehajtandó szabadságvesztésre. Bűncselekményeit valamennyi esetben néhány héttel a szabadulása után követte el.

Utolsó büntetésének kiállásától számított három hét elteltétől kezdődően, mintegy 6 hónap leforgása alatt összesen 24 lopást követett el, amelyekből 57 840 forint értékű ingósághoz jutott. Ezek egy részét maga, a másik részét anyja útján értékesítette, egy részét pedig használta.

A városi bíróság ítélete ellen a terhelt cselekményeinek minősítése, a többszörös visszaesői minőség meg nem állapítása, ennek következtében a téves büntetésvégrehajtási fokozatba sorolás és a feltételes szabadságból kizárás elmulasztása miatt a terhelt terhére emelt törvényességi óvás alapos.

A lefolytatott büntető eljárás adataiból megállapítható, hogy a terhelt évek óta bűnöző életmódot folytat. A bűncselekmények sorozatos elkövetéséből, a terhelt életviteléből egyértelműen következik, hogy a szocialista társadalom felfogásától idegen, lényegében munka nélküli, bűnös keresetforrásra rendezkedett be.