A Nagykőrösi Járásbíróság P.20082/2010/21. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 84. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 305. §, 306. §, 308. §, 310. §, 325. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 59. §] Bíró: Katona Judit

NAGYKŐRÖSI VÁROSI BÍRÓSÁG

2.P.20. 082/2010/21.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Nagykőrösi Városi Bíróság az Albáné dr. Feldmájer Lívia ügyvéd (fél címe) által képviselt I.rendű felperes neve I.rendű felperes címe szám alatti lakos I.r. és II.rendű felperes neve I.rendű felperes címe szám alatti lakos II.r. felpereseknek - a dr. Pálvölgyi Miklós Dávid ügyvéd () által képviselt I.rendű alperes neve I.rendű alperes címe szám alatti lakos I.r. és II.rendű alperes neve I.rendű alperes címe szám alatti lakos II.r. alperesek ellen hibás teljesítésből eredő 3.000.000,- Ft és járulék megtérítése iránti perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság a felperesek keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg egyetemlegesen az alpereseknek 375.000,- (háromszázhetvenötezer) forint ügyvédi költséget.

Kötelezi a bíróság a felpereseket, hogy egyetemlegesen külön felhívásra fizessenek meg az Államnak az illetékfeljegyzési jog okán előzetesen le nem rótt 180.000,- (egyszáznyolcvanezer) forint eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Pest Megyei Bírósághoz címzett, de a Nagykőrösi Városi Bíróságnál 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, illetve a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul - és a felek tárgyalás tartását nem kérték - a másodfokú bíróság a fellebbezési tárgyaláson kívül bírálhatja el.

A felek közösen kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Ha a fellebbezésben vitatott érték nem haladja meg a 200.000,- forintot, vagy a kereseti kérelemben megjelölt követelés 10 %-át, ez esetben fellebbezésnek csak az I. fokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére, vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. Ilyen hivatkozás hiányában a fellebbezést a II. fokú bíróság hivatalból elutasítja. A fellebbezés elutasításának ezen az alapon nincs helye, ha a fellebbező megjelöli, hogy az I. fokú ítélet heghozatala előtti eljárás mely mozzanatát tartja jogszabálysértőnek, illetve azt, hogy az ítélet álláspontja szerint mely jogát vagy jogos érdekét sérti.

II. fokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésben kérheti.

I N D O K O L Á S

A bíróság a peres felek személyes nyilatkozatai, szakértő 2 építészmérnök igazságügyi szakértő szakértői véleménye és kiegészítő szakértői véleménye,K. építőmérnök - felperesek felkérésére készített - statikai szakvéleménye, A.A., B.B, C.C., D.D, E.E, F.F, G.G tanúk vallomásai, a csatolt okiratmásolatok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Az alperesek 2004. február hónapban 11.500.000,- Ft-ért megvásárolták a X. hrsz. alatt felvett ingatlan 12/24-ed tulajdoni illetőségét, amely a Y. szám alatti önálló közművel ellátott 316,5 négyzetméter területű lakás, udvartér. Az ingatlanban négy szoba, étkező, konyha, fürdőszoba, wc, kamra, kazánház helyiségek találhatók, továbbá melléképület.

Ezen ingatlan további 12/24-ed tulajdoni illetőségének tulajdonosa H.H.

Alperesek és H.H között 2007. április 26. napján használati mód rendezése megnevezésű okirat készült.

Az alperesek 2004. novemberében észlelték, hogy repedések mutatkoznak a ház falán. Elhatározták, hogy az ingatlant értékesítik, ezért újsághirdetést adtak fel. Az újsághirdetésben az ingatlan vételárát 8.500.000,- Ft-ban jelölték meg.

A hirdetés alapján az ingatlan értékesítésére több vevő jelentkezett, közöttük F.F is. A vevőkkel, konkrétan F.F is, közölték alperesek, hogy az ingatlanon repedések mutatkoznak. Nevezett az ingatlant megtekintette, szakemberrel megbeszélte az ingatlan állagát, ezt követően elállt a vételi szándékától az ingatlan repedt állapotára tekintettel.

Felperesek az ingatlant ugyancsak megtekintették és számukra az megfelelőnek mutatkozott, ezért 2006. december 05-én foglalót adtak át az ingatlan adásvételi ügyletének biztosítására.

2007. március 07. napján adásvételi szerződést kötöttek A.A ügyvéd közreműködésével, melynek 2. pontjában az ingatlan vételárát 8.000.000,- Ft-ban jelölték meg. A szerződés 1. pontjában rögzítették, hogy a vevők ismert és megtekintett állapotban vásárolták meg az ingatlant. A vételárat hitel igénybevételével fizették meg alperesek, mint eladók részére, így az ingatlant 2007. július 14. napján vették birtokba.

A birtokba lépést megelőzően a felperesek egyrészt az alperesek tájékoztatását figyelembe véve, másrészt tapasztalatuk alapján észlelték, hogy az ingatlanon repedések mutatkoznak, ezért az alperesek hozzájárulásával festőt hívtak, hogy a repedéseket eltakarják annak érdekében, hogy az ingatlan vételárához igénybe veendő hitelbirálatnál kedvezőbb eljárásban részesüljenek.

A festő munkáját II.r. felperes ellenőrizte, aki a munkák végzésénél háló alkalmazását vette igénybe. A festési munkák befejezését követően I.r. felperes végezte el a takarítási munkákat miután a repedéseket kijavították.

Miután a 8.000.000,- Ft-os vételár kifizetésre került alperesek részére, a felperesek birtokba vételét követően a peres felek között kapcsolat nem volt.

2010. február 15. napján a felperesek írásban felszólították alpereseket, hogy 15 napon belül 3.000.000,- Ft-ot fizessenek vissza a felvett vételárból hibás teljesítési árleszállítás jogcímén. Ezen felszólító levelükben közölték, hogy 2010. január 30. napján észlelték az ingatlanon a további repedések megjelenését és nap mint nap a repedések tovább tágulását. Ezen felszólító levélben közölték alperesekkel, hogy az ingatlan statikailag nem megfelelő, vételkor az alperesek a repedéseket festéssel eltakarták és nem hívták fel felperesek figyelmét az ingatlan hibás voltára.

Állításuk szerint 2010-ben egyre szaporodó repedéseket észleltek és ennek hatására felkérték B.B építőmérnököt, hogy készítsen statikai véleményt az épületről és a hibák okáról.

B.B építőmérnök felperesek kérésére statikai véleményét elkészítette és megállapította, hogy a mutatkozó hibák következményeképpen a szarufák a gerincnél szétcsúsztak, ezáltal a felsőrészen elnyomják a fürdő és az étkező déli falát. A mozgás magával vitte a födémgerendákat, melynek következtében a mennyezet teljesen átrepedezett. A koszorú rossz fekvése következtében a falakon függőleges irányú repedések indultak el. A sarkok süllyedése következtében ferde irányú repedések mutatkoznak. A külső homlokzaton ez nem látható, mivel a hőszigetelő réteg eltakarja. Az ingatlan étkező nyugati fala süllyed.