BH 2018.4.130 Ha másodfokú határozatot a hatóság a felperessel szabályszerűen nem közölte, az nem jogerős, a keresetindítási határidő el sem kezdődhetett, amelyek nélkül az adóhatározat bírósági felülvizsgálata kizárt [1952. III. tv. (Pp.) 124. § (1) bek., 130. § (1) bek., 157. §, 158. §, 330. § (1) bek., 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 78. § (1) bek., 40. § (7) bek., 73/A. § (3) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (elsőfokú hatóság) megbízólevéllel elrendelten a felperesnél 2003-2006. évekre személyi jövedelemadó (szja) adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett.

[2] Az elsőfokú hatóság a 2010. szeptember 30. napján kelt határozatával a felperest adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.

[3] A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2011. február 15. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta, a felperest adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.

[4] A felperes a közigazgatási eljárás során: 2009. március 24-én meghatalmazást adott B. B. adószakértő részére, hogy nevében "az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál teljes jogkörben eljárjon. A meghatalmazás kiterjed a megbízólevéllel elrendelt adóhatósági eljárásra is." A meghatalmazást a felek a lap tetején a B. Ügyvédi Iroda nevét, címét tartalmazó papírlapra írták rá. Az adóhatóság a másodfokú határozatot B. B. meghatalmazottnak kézbesítette.

[5] A felperes közigazgatási pert kezdeményezett az adóhatározatok felülvizsgálata iránt. Keresetét a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2013. június 5. napján kelt ítéletével bírálta el, amely döntést a felülvizsgálati kérelem folytán eljárt Kúria a 2014. szeptember 18. napján kelt Kfv.V.35.758/2013/5. számú végzésével hatályon kívül helyezte, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

[6] A megismételt eljárásban eljárt Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2014. november 26. napján kelt ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és a másodfokú hatóságot új eljárásra kötelezte.

[7] A megismételt eljárásban eljárt alperes a 2015. február 13. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta, a felperest 7 575 462 Ft adókülönbözet, 3 787 731 Ft adóbírság és 3 648 167 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. Az adóhatóság az alperes határozatát a B. Ügyvédi Iroda részére kézbesítette: 2015. március 18. napján.

[8] A felperes 2015. április 15-én postára adott keresetlevelében keresetet terjesztett elő, kérve az alperesi határozat hatályon kívül helyezését. Keresetében állította, hogy e határozat szabályszerűen nem került számára kézbesítésre, ugyanis a B. Ügyvédi Irodának az ügyében való eljárásra nem volt meghatalmazása és csak a jóhiszemű eljárásának köszönhető, hogy tudomást szerzett a határozat meghozataláról és így előterjeszthette keresetét.

[9] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, álláspontja szerint felperes a B. Ügyvédi Irodának adott meghatalmazást, így a hatóság a másodfokú határozatot az Ügyvédi Iroda részére szabályszerűen kézbesítette.

[10] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 21.K.31.851/2015. számon lajstromozta a keresetlevet, az alperesi ellenkérelmet, majd a felperes bejelentette, hogy felügyeleti intézkedés iránt kérelmet terjesztett elő az Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökéhez, ezért kérte a per felfüggesztését, a kérelmet a bíróság teljesítette. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke a 2015. szeptember 14. napján kelt levelével tájékoztatta a felperest arról, hogy a felügyeleti intézkedést mellőzi. A felügyeleti intézkedést mellőző levél tartalmazza (egyebek mellett), hogy a felperes alappal kifogásolta, miszerint a másodfokú határozatnak a B. Ügyvédi Iroda részére történt kézbesítése nem volt szabályszerű.

[11] A felügyeleti intézkedés mellőzéséről történt tájékoztatást követően a Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) a pert 21.K.33.559/2015. lajstromszámon folytatta, majd jogerős ítéletével a keresetet elutasította.

[12] Indokolásában - a felügyeleti intézkedés eljárása kivételével - ismertette az előzményi eljárásokat, majd (egyebek mellett) megállapította, az adóhatóság nem volt jogosult a B. Ügyvédi Iroda részére kézbesíteni a másodfokú határozatot, mivel a B. B. adószakértőnek adott meghatalmazás egyértelműen tartalmazza, hogy az adószakértő részére adott a felperes meghatalmazást, függetlenül attól, hogy az a B. Ügyvédi Iroda fejléces papírján volt írásba foglalva. A másodfokú határozat nem került tehát szabályszerűen kézbesítésre, amely eljárási jogszabálysértés azonban az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az ügy érdemi elbírálására nem hatott ki.

A felülvizsgálati kérelem

[13] A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszerű döntés meghozatalát, illetve a közigazgatási hatóság új eljárásra kötelezését, harmadlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte.

[14] Hangsúlyozta, hogy részére nem került kézbesítésre a másodfokú határozat, amelynek hiányában a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 130. § (1) bekezdés f) pontja alkalmazásával kellett volna az elsőfokú bíróságnak eljárnia.

[15] Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását kérte, közölte, hogy a felügyeleti intézkedés során megküldte az adózó képviselőjének a másodfokú határozatot.

A Kúria döntése és jogi indokai

[16] A felülvizsgálati kérelem alapos.

[17] A felperes keresetlevele benyújtásával [Pp. 3. § (1) bekezdés] pert kezdeményezett, amely a bíróság részére kötelezettségeket keletkeztetett. A Pp. 124. § (1) bekezdése előírja a bíróság számára, hogy a keresetlevelet nyomban, de legkésőbb a bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nem kell-e azt a félnek hiánypótlásra visszaadni (95. §), nincs-e helye az ügy áttételének (129. §), illetőleg a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának (130. §), és a szükséges intézkedéseket megteszi. A felperes közigazgatási határozatok bíróság általi felülvizsgálatát kérte keresetében, az általa indított közigazgatási perre a Pp. XX. fejezetében (324-341. §) foglalt speciális rendelkezések az elsődlegesen irányadóak.

[18] A Pp. 330. § (1) bekezdés b) pontja, (2) bekezdése értelmében a keresetlevélnek a 121. §-ban meghatározottakon túl tartalmaznia kell a határozatról való tudomásszerzés módját és idejét. A keresetlevelet jogszabálysértésre hivatkozással az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. Az elsőfokú bíróságnak tehát vizsgálnia kellett, hogy mikor, milyen módon szerzett a felperes tudomást a másodfokú határozatról, amely időponthoz képest a keresetindítási határidő megtartott-e. Az Art. 143. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a bíróság az adóhatóság másodfokú jogerős határozatát vizsgálhatja felül. Az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kellett továbbá, hogy jogerős-e a felperes által felülvizsgálni kért másodfokú határozat.