A Kaposvári Törvényszék Bf.4/2011/9. számú határozata testi sértés bűntette (SÚLYOS testi sértés bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 188. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 2. §, 351. §, 361. §, 371. §, 372. §] Bírók: Mucsi Gyöngyi, Simon Margit, Völgyi Dezső

Somogy Megyei Bíróság

1.Bf.4/2011/9. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Somogy Megyei Bíróság, mint másodfokú büntetőbíróság Kaposváron, a 2011. március 16. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta és 2011. március 23. napján kihirdette az alábbi

v é g z é s t :

A súlyos testi sértést okozó ittas járművezetés bűntette miatt vádlott ellen indított büntetőügyben a Kaposvári Városi Bíróság 8.B.848/2010/11. számú ítéletét részben és akként változtatja meg, hogy

a börtönbüntetés tartamát 1 (egy) évre leszállítja.

A közúti járművezetéstől eltiltás tartamába a 2010. július 6. napjától a mai napig eltelt időt továbbmenően beszámítja.

Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyja.

I n d o k o l á s :

A városi bíróság vádlott bűnösségét a Btk. 188. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a./ pontja szerint minősülő ittas járművezetés bűntettében állapította meg. Ezért a vádlottat 1 év 6 hónap börtönre, 2 évre a közügyektől eltiltásra és 2 év 6 hónapra a közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A járművezetéstől eltiltás tartamába a vádlott vezetői engedélyének leadása óta eltelt időt beszámítani rendelte. Elrendelte a Kalocsai Városi Bíróság 3.B.330/2006/22. számú ítéletével kiszabott 1 év börtönbüntetés végrehajtását. Döntött az eljárás során lefoglalt bűnjelről, valamint a bűnügyi költség viseléséről.

Az ítélet ellen vádlott és védője felmentés végett jelentettek be fellebbezést.

A másodfokú eljárás során a vádlott és védője elsődlegesen az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését kérték azzal, hogy az első fokú bíróság törvényes vád hiányában járt el. Másodlagosan eltérő tényállás megállapítását és a vádlott felmentését indítványozták. Harmadsorban az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozták megalapozatlanság miatt. Végül a büntetés enyhítését, pénzbüntetés kiszabását kérték.

A védelmi perorvoslatok enyhítésre irányulóan megalapozottak.

Az első fokú ítélet és az azt megelőző bírósági eljárás alapján az volt megállapítható, hogy a városi bíróság az eljárási szabályok betartásával járt el. Felderítési kötelezettségének a szükséges és lehetséges mértékben eleget tett, a beszerzett bizonyítékokat a mérlegelési körébe vonta, a tényállást így állapította meg.

A másodfokú bíróság a tényállásban hiányosságot, iratellenességet, téves ténybeli következtetéseket nem észlelt, ezért az abban foglaltakhoz a Be. 351. § (1) bekezdése értelmében kötve volt határozata meghozatalakor.

Az első fokú bíróság indokolási kötelezettségét teljesítette, megfelelően megokolta, hogy a vádlott védekezésével szemben miért a 2009. év december hó 16. napján foganatosított rendőri meghallgatása során előadottakat, 1 sz. tanú vallomását, az igazságügyi orvos-szakértői véleményt és az egyéb peradatokat fogadta el a tényállás alapjául.

A tényállás alapján okszerű a vádlott bűnösségére vont jogkövetkeztetés, a terhére rótt cselekmény minősítése törvényes.

Ami a védelemnek az eljárási szabálysértésekkel kapcsolatos kifogásait, a tényállás megalapozottságát vitató álláspontját, a vádlott bűnösségére vont helytelen jogkövetkeztetésre irányuló érvelését illeti, a megyei bíróság véleménye szerint azok alaptalanok.

A vádlott védője a törvényes vád hiányára vonatkozó álláspontját arra alapította, hogy a Marcali Rendőrkapitányság 2010. július 27-én a Btk. 187. § (1) bekezdésébe ütköző közúti baleset gondatlan okozásának vétségével gyanúsította meg a vádlottat, ennek ellenére a Kaposvári Városi Ügyészség a Btk. 188. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a./ pontja szerint minősülő ittas járművezetés bűntette miatt emelt vádat ellene.

A fenti körülmény a vád törvényességét nem érinti.

A Be. 2. § (2) bekezdése értelmében törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntető törvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi.

A Kaposvári Városi Ügyészség által a vádlottal szemben emelt vád a fenti törvényi követelményeknek mindenben megfelel. Azáltal, hogy az ügyészség olyan tényt is a büntetőjogi megítélés körébe vont, ami a gyanúsításban nem szerepel, a vádat nem tette törvénytelenné. Ennek alátámasztásaként a másodfokú bíróság utal arra, hogy ha a vád eredetileg közúti baleset gondatlan okozásának vétsége lett volna, az ügyészség az első fokú eljárás során is módosíthatta volna súlyos testi sértést okozó ittas járművezetés bűntettére.

Az első fokú ítélet megalapozatlansága körében a védelem mindenekelőtt kifejtette, hogy a városi bíróság 1 sz. tanú és 2 sz. tanúkat a kihallgatásuk elején nem figyelmeztette a mentességi okokra és a jogaikra, a jegyzőkönyv nem tartalmazza a tanúknak a figyelmeztetésre adott szó szerinti válaszát, minek következtében a tanúk vallomása bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe.

A Kaposvári Városi Bíróság 8.B.848/2010/10. számú jegyzőkönyve alapján megállapítható, hogy a városi bíróság úgy 1 sz. tanú, mint 2 sz. tanúk esetében a kihallgatásuk elején tisztázta, hogy az ügyben érdektelenek, vallomástételüknek akadálya nincs. Olyan esetben, amikor nyilvánvaló, hogy nem áll fenn valamely vallomástételi akadály, az arra történő figyelmeztetés és a figyelmeztetésre adott válasz jegyzőkönyvezésének elmaradása nem eredményezheti a tanú vallomásának kirekesztését a bizonyítékok köréből.