A Legfelsőbb Bíróság Bfv.611/2011/7. számú határozata ittas járművezetés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 188. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 2. §, 416. §, 426. §, 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 4. §, 25. §, 26. §] Bírók: Csere Katalin, Katona Sándor, Molnár Gábor Miklós

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Bfv.II.611/2011/7.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2011. december 1. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

Az ittas járművezetés bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által védője útján benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kaposvári Városi Bíróság 8.B.848/2010/11. számú ítéletét és a Somogy Megyei Bíróság 1.Bf.4/2011/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Kaposvári Városi Bíróság a 2010. december 9. napján kihirdetett 8.B.848/2010/11. számú ítéletével a terhelt bűnösségét ittas járművezetés bűntettében (Btk.188.§ (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pontja) állapította meg. Ezért őt 1 év 6 hónapi börtönbüntetésre, 2 év közügyektől eltiltásra és 2 év 6 hónap közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. Egyben elrendelte a Kalocsai Városi Bíróság 2007. november 16-án jogerős 3.B.330/2006/22. számú ítéletével kiszabott 1 évi börtönbüntetés végrehajtását. A bíróság rendelkezett a járművezetési tilalomba történő beszámításról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről.

Az ítélet tényállásának lényege szerint a terhelt 1981 óta rendelkezik "B" és "F" kategóriájú vezetői engedéllyel.

A terhelt 2009. december 15. napján 22 óra körüli időben a 76. számú főútvonalon B. felől K. irányába - a nap folyamán korábban elfogyasztott szeszes italtól enyhe fokú (1,22 ezrelékes) befolyásoltság állapotában - vezetett egy Audi A6-os gépkocsit, amelyben utasként S. L. A. utazott. A terhelt és utasa a biztonsági övet nem használta.

A főút 5+200-as km szelvényében nagyrészt száraz, de a gyenge havazás miatt néhol csúszós úttesten a megengedett 90 km/h sebesség helyett 112-116 km/óra sebességgel közlekedett, amikor ittassága miatt az út vonalvezetését nem tudta követni. Egy erősen jobbra ívelő kanyarban az úttestről a járművel balra lesodródott. A személygépkocsi az út melletti havas területen egy vizesárok fölött átzuhant, megpördült, majd a kerekein állva az úttesttől 17 méterre, a lehaladás helyétől 65 méterre került nyugalmi helyzetbe.

A jármű jobb első ülésen tartózkodó sértett 8 napon túl, mintegy 8 hét alatt gyógyuló lágyrész sérüléseket, zúzódásokat, a bal oldali térdízület rándulását, a máj zúzódását, rekeszi felszínének 5 cm hosszúságú tokrepedését szenvedte el.

A baleset következtében a terhelt is megsérült, többszörös csonttöréseinek gyógytartama összességében 10-12 hét.

A bíróság megállapította, hogy a terhelt a KRESZ 4.§ (1) bekezdés c) pontjában, a 25. § (1) bekezdésében és a 26. § (1) bekezdés a) pontjának III. fordulatában írt közlekedési szabályokat szegte meg. E szabályszegésekkel okozati összefüggésben a sértettnek 8 napon túl gyógyuló súlyos sérülést okozott. Ezért cselekményét a Btk. 188. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő ittas járművezetés bűntettében állapította meg.

A terhelt és védője által az ítélet hatályon kívül helyezéséért, és az eljárás megszüntetéséért, illetve felmentéséért, valamint a büntetés enyhítéséért bejelentett fellebbezés folytán másodfokon eljáró Somogy Megyei Bíróság a 2011. március 23. napján jogerős 1.Bf.4/2011/9 számú végzésével (helyesen ítéletével) az elsőfokú bíróság ítéletének büntetést kiszabó rendelkezését annyiban változtatta meg, hogy a terhelttel szemben kiszabott a börtönbüntetést 1 évre enyhítette, rendelkezett a járművezetési tilalomba történő további beszámításról. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A másodfokú bíróság határozatának jogi indokolásában kifejtette, hogy a terhelt a havazás és a csúszós út ellenére 112-116 km/óra sebességgel hajtott be egy erősen jobbra ívelő kanyarba. A balesethez vezető könnyelmű, felelőtlen magatartása az alkoholos befolyásoltsággal állt kapcsolatban, mert tapasztalati tény, hogy az ittas állapotban lévő járművezetők merészsége indokolatlanul megnő. Az, hogy a sértett nem használt szabályosan bekötött biztonsági övet a terhelt magatartása és a bekövetkezett eredmény közötti okozati kapcsolatot nem szakította meg, az csupán együttható tényezőként értékelhető, amelynek a bíróság a büntetéskiszabás körében tulajdonított enyhítő szerepet.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt meghatalmazott védője útján nyújtott be a Be.416.§ (1) bekezdés a) és c) pontjaira alapított felülvizsgálati indítványt. Álláspontja szerint a bűnösség megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor. Mindemellett az elsőfokú bíróság törvényes vád hiányában járt el. Erre figyelemmel a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését, illetőleg a terhelt felmentését, végül a Bírósági Határozatokban közzétett eseti döntéseket alapul véve a kiemelkedően súlyos büntetés enyhítését kérte.

A nyilvános ülésen felszólalásában a védő az írásbeli indítványban foglaltakat fenntartotta. A terhelt hosszú balesetmentes közlekedési múltjára hivatkozással felmentését kérte.

A Legfőbb Ügyészség a BF.1917/2011. számú írásbeli nyilatkozatában - és képviselője a nyilvános ülésen - a felülvizsgálati indítványt részben a törvényben kizártnak részben alaptalannak tartva - a megtámadott határozatok hatályában fenntartására tett indítványt. Kifejtette, hogy az alapügyben megállapított tényállás esetleges megalapozatlansága (felderítetlensége, iratellenessége) törvényi tilalom folytán a felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálható. Anyagi jogszabálysértés hiányában a kiszabott büntetés megváltoztatására sincs törvényes lehetőség.

A hivatkozott abszolút hatályú eljárási szabálysértés azért nem valósult meg, mert a vád tárgyává tett súlyosabb bűncselekményt megalapozó történeti tényállást is közölték a nyomozás során. Annak, hogy ez korábban történt a vád törvényességére kiható jelentősége nincs. Az eljárt bíróságok helytálló következtetést vontak le a terhelt bűnösségére és a cselekmény jogi minősítése, miként a kiszabott büntetés is törvényes.

A Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatokat a felülvizsgálati indítvány jogi okokra történt hivatkozásai alapján vizsgálta felül.

A felülvizsgálati indítvány eljárási szabálysértésre alapított indokai szerint a terhelt ellen ittas járművezetés bűntette alapos gyanúja miatt indult eljárás. A rendőrség a gyanúsítást később közúti baleset okozására módosította, ám az ügyészség vádiratában mégis ittas járművezetés bűntette miatt emelt vádat. A védő vélekedése szerint a vádat köti a gyanúsítás történeti tényállása, ezért ha a minősítést meghatározó egyik jelentős tényállási elem már nem része a módosított gyanúsításnak, ezt a vád részévé tenni csak a gyanúsítás ismételt módosítása után lehet.