A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40477/2020/4. számú határozata felelősség megállapítása (VEZETŐ felelősségének megállapítása) tárgyában. [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 33/A. §] Bírók: Bleier Judit, Kovács Mária, Volein Anna

Fővárosi Ítélőtábla

11.Gf.40.477/2020/4.

A Fővárosi Ítélőtábla a felperes képviselőjének neve (felperes képviselőjének címe) kamarai jogtanácsos által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek,

a alperes jogi képviselőjének neve (alperes jogi képviselőjének címe, ügyintéző: ... ügyvéd) által képviselt dr. alperes neve (alperes címe) alperes ellen,

- vezető tisztségviselő felelősségének megállapítása iránt indított perében -,

a Fővárosi Törvényszék 2020. szeptember 3. napján meghozott 34.G.41.508/2019/31. számú ítélete ellen,

az alperes részéről 32. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a felperes keresetét, valamint a vagyoni biztosíték letétbe helyezése iránti kérelmét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 180.000 (száznyolcvanezer) forint + áfa ügyvédi munkadíjban felmerült együttes első- és másodfokú perköltséget, valamint 66.000 (Hatvanhatezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

[1] A felperes a évszám. szeptember 11-e óta felszámolás alatt álló ... Kft. "f.a." (a továbbiakban: adós) hitelezőjeként a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 33/A. § (1) bekezdése alapján évszám. augusztus 22-én keresetet indított az alperessel szemben gazdasági társaság vezetőjének felelőssége megállapítása iránt. Állítása szerint az alperes az adós fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének bekövetkezte után az ügyvezetési feladatait nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látta el, ezáltal a felperes követelésének kielégítését meghiúsította. A keresetlevél benyújtásával egyidejűleg kérte, az elsőfokú bíróság kötelezze az alperest ... forint vagyoni biztosíték letétbe helyezésére.

[2] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányul. Az adós 2015. december 31-től fennálló fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetét nem vitatta, és azt sem, hogy nem tett eleget a felszámoló felé az iratátadási kötelezettségének. Álláspontja szerint a Cstv. 33/A. § (1) bekezdésében írt törvényi feltételek mindezek ellenére sem állnak fent, mert az ügyvezetési feladatait a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látta el.

[3] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetői feladatait nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látta el, melynek következtében az adós vagyona ... forinttal csökkent. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül vagyoni biztosíték címén fizessen be ... forintot a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalának letéti számlájára. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 forint perköltséget, valamint külön felhívásra a Magyar Államnak 36.000 forint le nem rótt kereseti eljárási illetéket.

Ítéletének indokolásában idézte a Cstv. 33/A. § (1), (3) és (4) -(5) bekezdéseit. Megállapította, hogy a felperes a felszámoló évszám. november 16-ai írásbeli nyilatkozatával igazolta, hogy hitelezőnek minősül, míg a cégnyilvántartás adatai alapján a felszámolás kezdő időpontjában az alperes az adós vezető tisztségviselője volt, és az alperes elismerte, hogy az adós fenyegető helyzete 2015. december 31-étől fennállt. Az adós évszám-ban nem teljesítette az éves beszámoló letétbe helyezési kötelezettségét, ezért a Cstv. 33/A. § (5) bekezdés alkalmazásával neki kellett bizonyítani, hogy vezető tisztségének időtartama alatt nem következett be fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet, vagy ha ilyen körülmény fennállt, a vezetési feladatai ellátása során a hitelezők érdekeit is figyelembe vette, és a bizonyítás elmaradásának vagy sikertelenségének következményeit neki kell viselni [a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 265. § (1) bekezdés].

Az alperest nem mentesíti a Cstv.-ben előírt kötelezettségeinek teljesítése alól, hogy az egészségi állapota évszám. október-novemberében, majd évszám. januárban megromlott. A évszám. május 9-ei felszámolási zárójelentés tanúsága alapján a felszámoló felszólította az alperest mindezek teljesítésére, és felhívta a figyelmét a felszámolás Cstv. 63/B. § (1) bekezdése szerinti egyszerűsített módon történő lezárására, azonban ez nem vezetett eredményre. Az alperes akkor járt volna el a hitelezők érdekében, ha mindent megtesz azért, hogy megromlott egészségi állapota ellenére az ismert hitelezői igényeket, így a felperesi követelését is kielégítse. Betegsége nem zárta ki a felszámolóval történő együttműködést. Az alperes azonban bírói felhívás ellenére nem nyilatkozott, bizonyítékot, bizonyítási indítványt nem terjesztett elő, melynek következményeit a Pp. 265. § (1) bekezdése alapján viselnie kell. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének nem tett eleget, és azt sem bizonyította, hogy feladatait a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látta el, ezért a Cstv. 33/A. § (1) bekezdés alkalmazásával döntött.

[4] Az ítélet elleni fellebbezésében az alperes elsődlegesen annak megváltoztatásával a kereset elutasítását, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására történő utasítását kérte.

Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta az általa benyújtott bizonyítékokat, és azokat indokolás nélkül mellőzte. Az alperes az elsőfokú eljárásban mellékelte azokat az iratokat, amelyek alátámasztják, hogy a felszámoló megkeresésének időszakában (évszám. december) orvosi kezelés alatt állt, és ügyeinek vitelében akadályoztatva volt. Továbbra sem vitatta, hogy a társaságnál 2015. december 31-étől fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet állt fenn, azonban állította, hogy a feladatai ellátásánál figyelembe vette a hitelezők érdekeit. Bizonyította, hogy mentesül a felelősség alól, mert a beszámolókészítési és iratátadási kötelezettség elmulasztása az alperesnek nem felróható. Visszautalt az elsőfokú eljárásban benyújtott orvosi és a munkaszerződéseket érintő iratokra, a bérleti szerződésre és ez utóbbihoz kapcsolódóan a fizetési halasztás tárgyában kötött megállapodásra, valamint azokra az okiratokra, amelyek az érintett időszak gazdálkodásának folyamatát tanúsítják (az adós által kibocsátott számlák és a társaság fenntartásának érdekében teljesített költségek teljesítését igazoló bizonylatok). Állítása szerint a vélelem nem áll fenn, mert benyújtotta azokat az okiratokat, amelyek alátámasztják, hogy az iratanyaggal rendelkezik, de azt önhibáján kívül nem tudta a felszámoló rendelkezésére bocsátani. Mindezt az sem cáfolja, hogy a évszám-es műtétet követően járóbeteg volt, mert nem volt indoka a táppénz igénybevételére. Kiemelte, hogy a per tárgya az összhitelezői érdekek védelme, és nem az adótartozás teljesítése. Az érintett időszakban bízott abban, hogy a céget meg tudja menteni, és az ehhez szükséges valamennyi intézkedést megtette. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezését követően (2015. december 31.) nem tanúsított olyan magatartást, amely az összhitelezői érdekeket sértette. Ennek mérlegelésénél nem lehet azt az egy tényt kiragadni, hogy az adósnak a felperessel mint a felszámolási eljárás egyetlen hitelezőjével szemben tartozása állt fenn, mert a szükséges és indokolt költségeket maradéktalanul megfizette, és a hitelezők követeléseit teljesítette. A cég működésének biztosítása érdekében mérlegelnie kellett a tartozások kifizetését, de nem tudott akkora bevételt elérni, amelyből a felperes felé fennálló tartozását teljesíteni tudta volna. A vezető tisztségviselő felelősségét önmagában nem alapozza meg, hogy tovább működtette a társaságot és önhibáján kívül nem tudta teljesíteni az iratátadási, illetve a beszámoló készítési kötelezettséget. Szükségtelen kiadások, költségek nem merültek fel, az adós kizárólag a működést elősegítő kötelezettségeket vállalt. A beszámolókból látható, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a cég vagyona ... forintról ... forintra - mindössze ... forinttal - csökkent, így a vagyoncsökkenésért fennálló felelőssége is legfeljebb ... forint lehet. Hangsúlyozta, hogy szükségtelen kockázatos kötelezettségeket nem vállalt, és összhitelezői érdekeket sértő magatartást sem tanúsított.