A Kúria Gfv.30340/2022/2. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. § (1) bek.] Bírók: Farkas Attila, Gáspár Mónika, Simonné dr. Gombos Katalin

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság P.88296/2021/5., Fővárosi Törvényszék Pf.630965/2022/5., *Kúria Gfv.30340/2022/2.*, Kúria Jpe.60010/2023/7.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

végzése

Az ügy száma: Gfv.VI.30.340/2022/2.

A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke

Dr. Gáspár Mónika előadó bíró

Dr. Simonné dr. Gombos Katalin bíró

A felperes: felperes1

A felperes képviselője: dr. Ravasz László Endre ügyvéd cím1

Az alperes: alperes1

Az alperes képviselője: Vitári Ügyvédi Iroda cím2

A per tárgya: szerződés érvénytelensége

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma:

Fővárosi Törvényszék 45.Pf.630.965/2022/5-II. számú ítélet

Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma:

Pesti Központi Kerületi Bíróság 21.P.88.296/2021/5. számú ítélet

Rendelkező rész

A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja.

A felperes teljes személyes költségmentessége folytán meg nem fizetett 245.400 (kétszáznegyvenötezer-négyszáz) forint felülvizsgálat engedélyezése iránti eljárási illetéket az állam viseli.

A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

[1] A felperes keresetében az alperessel 2006. július 7-én kötött, közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés érvénytelenségének a megállapítását, valamint az érvénytelenség jogkövetkezményeként a szerződés érvényessé nyilvánításával annak megállapítását kérte, hogy kölcsöntőke tartozását és a törlesztőrészleteket 180 HUF/CHF árfolyamon kell meghatározni, ennélfogva az alperes felé 14.038.371 forint tartozása áll fenn, amelynek megfizetésére 100 havi részletfizetés engedélyezését kérte. Kérte továbbá annak megállapítását, hogy az az okirat, amelyben a kölcsönszerződéseket közokiratba foglalták, nem minősíthető közokiratnak, továbbá hogy a kölcsönszerződés felmondása is érvénytelen.

[2] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.

[3] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 383. § (2) bekezdése alapján - helyes indokainál fogva - helybenhagyta. Határozatának indokolásában rámutatott, a Kúria számos ítéletében, így a Gfv.VI.30.364/2021/4., a Gfv.VII.30.371/2020/7., a Gfv.VII.30.220/2020/6., a Pfv.I.20.125/2021/3. számú határozataiban is vizsgálta az alperes perbelivel azonos tartalmú árfolyamkockázati tájékoztatását, és azt világosnak és érthetőnek találta. Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) joggyakorlata, a Kúria 6/2013, és 2/2014 PJE jogegységi határozata, valamint Jpe.I.60.015/2021/15. számú jogegységi hatályú határozat alapján kialakított szempontrendszer figyelembevételével a perbeli árfolyamkockázati tájékoztató megfelelő, abból kitűnik, hogy a felek közti ügylethez kapcsolódik árfolyamkockázat és azt kizárólag a fogyasztó viseli, valamint az, hogy az árfolyamkockázat - a tőkét és kamattartozást is magában foglaló törlesztőrészletek nagyságán keresztül - mely részében érinti a fogyasztó fizetési kötelezettségét. Figyelemfelhívást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az esetleges kedvezőtlen árfolyamváltozás, emelkedés előre nem látható és előre ki nem számítható többletköltséget okozhat, és a mechanizmus működését is érzékelteti, hiszen leszögezi, hogy "ha a finanszírozás devizanemének a forinttal szemben nő az árfolyama, úgy növekedik a finanszírozás ellenértéke: a tőkeösszeg és kamatainak (törlesztőrészleteinek) megfizetéséhez ebben az esetben magasabb forint összeg szükséges". Szemlélteti tehát ezzel, hogy a forint leértékelődésével a kockázat a fogyasztó számára gazdaságilag akár nehezen viselhetővé is válhat. A kamatkockázatra is felhívja a figyelmet azzal, hogy "a kiválasztott deviza iránti nemzetközi kereslet-kínálat alapján alakuló elszámoló árak határozzák meg a hitel kamatait, és a kamatláb rendszeres időközönként változik, a kiválasztott devizanem mindenkori pénzpiaci viszonyaihoz fog igazodni". Azt is feltárja, hogy "a kamatszint a finanszírozás devizanemében többnyire különbözik a forint kamatszintjétől és teljesen más tendenciát követhet". Ennek megfelelően a keresettel támadott szerződés árfolyamkockázat viselését szabályozó általános szerződési feltétel tisztességtelensége és emiatt a perbeli szerződés egészének érvénytelensége nem volt megállapítható.

[4] A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság arra vonatkozó álláspontjával is, hogy a további kereseti kérelmek az árfolyamkockázat adós általi korlátlan viselésére vonatkozó szerződéses rendelkezés tisztességtelensége megállapításának hiányában nem voltak vizsgálhatók.