A Kúria Gfv.30340/2022/2. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. § (1) bek.] Bírók: Farkas Attila, Gáspár Mónika, Simonné dr. Gombos Katalin

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

végzése

Az ügy száma: Gfv.VI.30.340/2022/2.

A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke

Dr. Gáspár Mónika előadó bíró

Dr. Simonné dr. Gombos Katalin bíró

A felperes: felperes1

A felperes képviselője: dr. Ravasz László Endre ügyvéd cím1

Az alperes: alperes1

Az alperes képviselője: Vitári Ügyvédi Iroda cím2

A per tárgya: szerződés érvénytelensége

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma:

Fővárosi Törvényszék 45.Pf.630.965/2022/5-II. számú ítélet

Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma:

Pesti Központi Kerületi Bíróság 21.P.88.296/2021/5. számú ítélet

Rendelkező rész

A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja.

A felperes teljes személyes költségmentessége folytán meg nem fizetett 245.400 (kétszáznegyvenötezer-négyszáz) forint felülvizsgálat engedélyezése iránti eljárási illetéket az állam viseli.

A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

[1] A felperes keresetében az alperessel 2006. július 7-én kötött, közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés érvénytelenségének a megállapítását, valamint az érvénytelenség jogkövetkezményeként a szerződés érvényessé nyilvánításával annak megállapítását kérte, hogy kölcsöntőke tartozását és a törlesztőrészleteket 180 HUF/CHF árfolyamon kell meghatározni, ennélfogva az alperes felé 14.038.371 forint tartozása áll fenn, amelynek megfizetésére 100 havi részletfizetés engedélyezését kérte. Kérte továbbá annak megállapítását, hogy az az okirat, amelyben a kölcsönszerződéseket közokiratba foglalták, nem minősíthető közokiratnak, továbbá hogy a kölcsönszerződés felmondása is érvénytelen.

[2] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.

[3] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 383. § (2) bekezdése alapján - helyes indokainál fogva - helybenhagyta. Határozatának indokolásában rámutatott, a Kúria számos ítéletében, így a Gfv.VI.30.364/2021/4., a Gfv.VII.30.371/2020/7., a Gfv.VII.30.220/2020/6., a Pfv.I.20.125/2021/3. számú határozataiban is vizsgálta az alperes perbelivel azonos tartalmú árfolyamkockázati tájékoztatását, és azt világosnak és érthetőnek találta. Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) joggyakorlata, a Kúria 6/2013, és 2/2014 PJE jogegységi határozata, valamint Jpe.I.60.015/2021/15. számú jogegységi hatályú határozat alapján kialakított szempontrendszer figyelembevételével a perbeli árfolyamkockázati tájékoztató megfelelő, abból kitűnik, hogy a felek közti ügylethez kapcsolódik árfolyamkockázat és azt kizárólag a fogyasztó viseli, valamint az, hogy az árfolyamkockázat - a tőkét és kamattartozást is magában foglaló törlesztőrészletek nagyságán keresztül - mely részében érinti a fogyasztó fizetési kötelezettségét. Figyelemfelhívást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az esetleges kedvezőtlen árfolyamváltozás, emelkedés előre nem látható és előre ki nem számítható többletköltséget okozhat, és a mechanizmus működését is érzékelteti, hiszen leszögezi, hogy "ha a finanszírozás devizanemének a forinttal szemben nő az árfolyama, úgy növekedik a finanszírozás ellenértéke: a tőkeösszeg és kamatainak (törlesztőrészleteinek) megfizetéséhez ebben az esetben magasabb forint összeg szükséges". Szemlélteti tehát ezzel, hogy a forint leértékelődésével a kockázat a fogyasztó számára gazdaságilag akár nehezen viselhetővé is válhat. A kamatkockázatra is felhívja a figyelmet azzal, hogy "a kiválasztott deviza iránti nemzetközi kereslet-kínálat alapján alakuló elszámoló árak határozzák meg a hitel kamatait, és a kamatláb rendszeres időközönként változik, a kiválasztott devizanem mindenkori pénzpiaci viszonyaihoz fog igazodni". Azt is feltárja, hogy "a kamatszint a finanszírozás devizanemében többnyire különbözik a forint kamatszintjétől és teljesen más tendenciát követhet". Ennek megfelelően a keresettel támadott szerződés árfolyamkockázat viselését szabályozó általános szerződési feltétel tisztességtelensége és emiatt a perbeli szerződés egészének érvénytelensége nem volt megállapítható.

[4] A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság arra vonatkozó álláspontjával is, hogy a további kereseti kérelmek az árfolyamkockázat adós általi korlátlan viselésére vonatkozó szerződéses rendelkezés tisztességtelensége megállapításának hiányában nem voltak vizsgálhatók.

[5] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet és egyúttal a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a Pp. 409. § (2) bekezdés a) pontja és (3) bekezdése alapján. Felülvizsgálni kért jogszabálysértésként a Pp. 279. § (1) bekezdését és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 209. § (1) bekezdését, 209/A. § (2) bekezdését jelölte meg.

[6] Álláspontja szerint a jogerős ítélet a felperes szerződéses céljának félretételével ellentétes a Kúria 6/2013. PJE határozata III. pontjával, a 2/2014. PJE határozat I. és III. pontjával; az árfolyamkockázat viselését előíró szerződéses feltétel gazdasági következményeinek vizsgálata nélkül a 2/2014. PJE határozat III. pontjával, az EUB döntéseivel (C-670/20., C-609/19., C-776/19.), valamint a BH2020.5.151., a BH2020.5.152. és a BH2021.5.141. számon közzétett határozatokban foglaltakkal. Az árfolyamkockázat megítélésével, egyben azt jogkérdésnek tekintve eltértek a bíróságok a BH2021.5.141. számon közzétett Gfv.VII.30.090/2020/9. számú és a Gfv.VII.30.256/2020/9. számú kúriai döntésektől is. A felmondás jogszerűségének megítélése körében a 4/2021. PJE határozatra, a Kúria Gfv.VII.30.071/2019/9. számú határozatára, valamint az rPtk. 525. § (1) bekezdés e) pontjára utalt. Állította ezen felül, hogy a jogerős ítélet jogkérdésben tért el a 3/2020. PJE határozat IV. pontjától és a Pje.60.015/2020/15. számú határozattól.

[7] A Kúria elöljáróban rögzíti, hogy az elsőfokú bíróság határozatát a másodfokú bíróság - a fellebbezésre tekintettel tett kiegészítésektől függetlenül - azonos jogszabályi rendelkezésekre utalással és jogi indokolással hagyta helyben, ezért a Pp. 408. § (2) bekezdése és a Pp. 409. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem elbírálása érdekében a felperesnek felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet kellett előterjeszteniük.