A Kecskeméti Törvényszék K.20258/2010/3. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. §, 53. §, 92. §, 94. §, 97. §, 143. §, 172. §] Bíró: Stefancsik Márta

Kapcsolódó határozatok:

*Kecskeméti Törvényszék K.20258/2010/3.*, Kúria Kfv.35322/2010/5. (AVI 2014.11.105)

***********

BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG

KECSKEMÉT

14.K.20.258/2010/3. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Bács-Kiskun Megyei Bíróság dr. Fülöp Péter ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperes neve felperes címe szám alatti székhelyű felperesnek, - dr. XY jogtanácsos által képviselt alperes neve alperes címe szám alatti székhelyű ellen adó ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata ánt indított perében meghozta a következő

ÍTÉLETET :

A bíróság az alperes 2009. május 11. napján kelt 2899432601. számú határozatát hatályon kívül helyezi és kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 25.000 (Huszonötezer) forint perköltséget.

Az eljárási illeték a Magyar Állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

INDOKOLÁS:

Az elsőfokú hatóság a felperesnél bevallások utólagos vizsgálatára irányuló átfogó ellenőrzést folytatott le a 2005., 2006. évekre vonatkozóan.

Az alperes a 2009. március 16. napján kelt 2899427845. számú bírósági felülvizsgálati kérelemmel nem támadott határozatával helybenhagyta az elsőfokú hatóság 250.000 forint mulasztási bírságot kiszabó határozatát, megállapítva, hogy a felperes nem tett eleget az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 99.§ (1) bekezdésében foglaltaknak, ugyanis a helyszíni ellenőrzés feltételeit nem biztosította, illetve az együttműködési kötelezettségét nem teljesítette azáltal, hogy a törvényes képviselő több esetben elérhetetlennek bizonyult, ugyanakkor 2008. november 10-éig meghatalmazottról vagy kapcsolattartóról nem gondoskodott és ezáltal az ellenőrzés elvégzése jelentős késedelmet szenvedett, a kért iratot többszöri szóbeli felszólítás ellenére nem, vagy hiányosan adta át, illetve a gazdasági esemény tisztázásához szükséges nyilatkozattétel céljából többszöri felszólítás, időpont-egyeztetés ellenére sem hajlandó együttműködni az eljáró revizorokkal és azt sem volt hajlandó közölni, hogy a nyilatkozattételt meg kívánja-e tagadni, így az ellenőrzés nem volt folytatható.

Az elsőfokú hatóság a 2009. február 26. napján kelt 2865179118. számú határozatával az együttműködési kötelezettség elmulasztása miatt a felperest 500.000 forint mulasztási bírsággal sújtotta azért, mert az adózó a helyszíni ellenőrzés feltételeit nem biztosította. Ezen megállapítás alapjául az szolgált, hogy 2009. január 20-án az adózó székhelyén megjelent DF és dr. ZU az ellenőrzés folytatása érdekében és a jelenlévő AB ügyvezető a társaság ügyfelek számára nyitva álló üzleti helyiségéből nyíló elkülönített helyiséget kívánt rendelkezésre bocsátani. Tekintve, hogy a helyiség csak függönnyel volt takart, így az adótitok megtartása nem biztosított, ezért az adóhatóság képviselői szemrevételezés útján megállapították, hogy a helyiség az ellenőrzés céljainak nem megfelelő, de egyéb elkülönített helyiséget az ügyvezető a folyamatban lévő könyvvizsgálat miatt biztosítani nem tudott, így az adóhatóság a vizsgált időszak ÁFA-analitikáját bevonta, továbbá felhívta az adózót, hogy későbbi kijelölés alapján egyéb iratokat is bocsásson a rendelkezésére. A helyszíni ellenőrzés feltételeinek biztosítása hiánya mellett figyelembe vette az adóhatóság azt, hogy 2008. november 10-én az ügyvezető arról nyilatkozott, hogy az adóhatósággal együttműködik, ugyanakkor a november 12-i idézésre nem jelent meg, távollétét nem igazolta, Nagy MN a másik ügyvezető a december 5-én kelt idézésre szintén nem jelent meg, továbbá AB ügyvezető az ismételt idézést nem vette át, az "nem kereste" megjelöléssel érkezett vissza az adóhatósághoz. AB és Nagy MN ügyvezetők a 2008. január 27-én kelt nyilatkozattételre történő felhívást elutasították és meghatalmazott jogi képviselő keretében értesítették az adóhatóságot, hogy élni kívánnak a nyilatkozattétel megtagadásának lehetőségével. Az adóhatóság a szóbeli felhívásokat követően 2008. november 27-én levélben hívta fel az adózót a tényállás tisztázásához szükséges iratok rendelkezésre bocsátására, de a kért megbízási szerződéseket, pontos utaslistát, programlistát és az utazás egyéb dokumentumait nem küldték meg arra hivatkozva, hogy az adóhatóság pontatlan megfogalmazása miatt a kérést teljesíteni nem tudták. Ezt követően 2009. január 7-én iratrendező végzést bocsátott ki az adóhatóság, de az adózó az iratoknak csak egy részét adta át. 2009. január 20-án az adózó ÁFA-analitikáját az adóhatóság bevonta, majd január 22-én felhívta az adózót, hogy a mellékletben megjelölt számlákat bocsássa az adóhatóság rendelkezésére, de ezen kötelezettségének az adózó nem tett eleget. Ezen kötelezettségszegések, továbbá a korábban kiszabott mulasztási bírság figyelembevételével ismételt mulasztási bírság kiszabásáról döntött.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2009. május 11. napján kelt 2899432601. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta annak helyes indokai alapján.

A felperes a bírósági felülvizsgálati kérelmében kérte a határozat hatályon kívül helyezését. Előadta, hogy érzése szerint a mulasztási bírság ismételt kiszabására azért került sor, mert DF revizor ellen panasszal élt. Az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyv 2009. február 5. napján kelt és ezt követően szabott ki ismételt bírságot az alperes. A határozatban tett megállapítások az ellenőrzés lefolytatására befolyással nincsenek, hiszen akkor az ellenőrzést már befejezte az adóhatóság, a megállapításokat jegyzőkönyvbe foglalta. A felperes előadta, hogy a pontosan megjelölt iratokat a revízió rendelkezésére bocsátotta, a felhívások pontatlansága folytán egyéb iratot nem tudott megküldeni. A helyszíni ellenőrzés feltételeit biztosította 2008. szeptember 2. napján a tárgyalótermét az ellenőrzés rendelkezésére bocsátotta és emellett bérelt egy hasonló tárgyalótermet óránként 8.000 forint + ÁFA költségért, hogy a feladatait el tudja látni. Az ellenőrzés a tárgyalótermet használta, de nem folyamatosan, ezért azt kiürítette és helyette 2008. november 10-én két másik helyiséget ajánlott fel az ellenőrök részére, amely közül az első megtekintett termet az ellenőrök elfogadták. Az ellenőrzés ezt követően itt zajlott, így párhuzamosan a könyvvizsgálók az eredeti tárgyalóteremben végezték tevékenységüket.

Hivatkozott arra is, hogy az eredetben bevont iratok visszavételére vonatkozó jogszabályi előírás nincs, így ez a körülmény nem szolgálhat mulasztási bírság alapjául. Előadta, hogy az ügyvezetők esetében a nyilatkozattétel megtagadása nem volt ellentmondásos, ugyanis kérték az ügyvezetők, hogy az adóhatóság kérdéseire írásban nyilatkozhassanak.