A Kúria Pfv.21190/2012/19. számú precedensképes határozata közös vagyon megosztása (ÉLETTÁRSI közös vagyon megosztása) tárgyában. Bírók: Csűri Éva, Gyengéné dr. Nagy Márta, Kőrös András

Pfv.II.21.190/2012/19. szám

A Kúria a dr. Nyitrai János pártfogó ügyvéd (által képviselt felperes neve felperesnek a dr. Leé Tamás László ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve I. rendű és I.rendű alperes nevené II. rendű, a dr.Paksi Ilona jogtanácsos által képviselt III.rendű alperes neve III. rendű, a dr. Blázy László ügyvéd által képviselt IV.rendű alperes neve IV. rendű és V.rendű alperes neve V. rendű alperesek ellen élettársi közös vagyon megosztása iránt a Fővárosi Bíróságnál 24. P.22.699/2005. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.21.866/2011/14. számú részítéletével befejezett perében az említett számú másodfokú határozat ellen a felperes által 93., 106. és Pf.5. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

r é s z í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős részítéletet hatályában fenntartja.

A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket, valamint a felperest képviselő pártfogó ügyvéd díját a Magyar Állam viseli.

Ez ellen a részítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A jogerős részítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a felperes 1989. tavaszától a 2002. november 4. napján bekövetkezett haláláig élettársi kapcsolatban élt együtt a néhaival (továbbiakban: I. rendű örökhagyó). Az együttélés megkezdésekor az I. rendű örökhagyó tulajdonát képezte 1/2 részben az helyiség belterületi ..... hrsz. alatt nyilvántartott ingatlan, melyet még 1967. évben volt házastársával: a IV. rendű alperessel vásároltak meg közösen, és amely az I. rendű örökhagyó haláláig változatlanul közös tulajdonukat képezte.

1993. március 1-jén a felperes 650.000 forintért megvásárolta a cím alatti ingatlant, amelybe a vételt követően az élettársak beköltöztek és ott éltek együtt.

A cím alatti önkormányzati bérlakás eredetileg az I. rendű örökhagyó édesanyjának, a nevezett halála után pedig az I. rendű örökhagyónak az egyedüli (önálló) bérleményét képezte, aki utóbbi a lakást 1999. február 12-én a III. rendű alperesi Önkormányzattól megvásárolta. Az adásvételi szerződés szerint az annak tárgyát képező ingatlan forgalmi értéke 3.220.260 forint, melyből a bérlőt terhelő vételár a forgalmi érték 15%-a, azaz 483.039 forint. Az I. rendű örökhagyó a szerződéskötéskor a vételár 10%-át, tehát 48.304 forintot fizetett ki az eladónak, a fennmaradó 434.735 forintos vételárhányad megfizetésére pedig 1999. március 1. napjától kezdődően havi 2.062 forintos részletekben vállalt kötelezettséget.

Az I. rendű örökhagyó testvére (továbbiakban: II. rendű örökhagyó) bérleményét képezte a cím alatti lakás, amit a tulajdonos önkormányzattól megvásárolt. A II. rendű örökhagyó életjáradéki szerződést kötött, mellyel az önkormányzattól megvásárolt lakásingatlan tulajdonjogát az I. és II. rendű alperesekre ruházta át. Az I. rendű örökhagyó halálát követően a testvére, a II. rendű örökhagyó 2003. február 3. napján, írásbeli magánvégrendeletet alkotott, amelyben minden ingó- és ingatlan vagyonának örököséül, egymás közt egyenlő arányban az I. és II. alpereseket nevezte meg. A II. rendű örökhagyó 2003. március 4. napján elhunyt és hagyatéki ügye egyesítésre került az I. rendű örökhagyó ügyéhez. Az egyesített ügyben hozott hagyatékátadó végzéssel a közjegyző az I. rendű örökhagyó hagyatékát - a helyiség ..... helyrajzi szám alatt felvett, természetben cím lakásingatlant, az helyiség ..... helyrajzi számú, cím alatti házasingatlan 1/2 tulajdoni hányadát és az utolsó havi nyugdíjat - törvényes öröklés jogcímén az örökhagyó testvérének, a II. rendű örökhagyónak adta át. A II. örökhagyó hagyatékaként az I. rendű örökhagyótól örökölt vagyontárgyak végrendeleti öröklés jogcímén az I. és II. rendű alpereseknek kerültek átadásra. A hagyatékátadó végzés ellen a felperes fellebbezést terjesztett elő hivatkozva arra, hogy az I. rendű alperes hagyatékába felvett ingatlan vonatkozásában élettársi vagyonközösségi igénye van, melynek érvényesítésére pert indított. A fellebbezés folytán a Fővárosi Bíróság a hagyatékátadó végzést hatályon kívül helyezte és a közjegyzőt új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Ezt követően a közjegyző a hagyaték átadása tárgyában további intézkedést nem tett.

A cím alatti ingatlanra az I. rendű örökhagyó által kötött adásvételi szerződés alapján a Ill. rendű alperes javára 434.736 forint és járulékai erejéig jelzálogjog, továbbá annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom került bejegyzésre. 2004 márciusában a fennálló vételártartozás 370.561 forint volt. Az I. és II. rendű alperesek a hagyatékátadó végzés meghozatala után, 2004. márciusban a még fennálló hátralékot kiegyenlítették, melyre 148.224 forint engedményt kaptak, ennek folytán a tartozásra 222.337 forintot kellett befizetniük.

A II. rendű örökhagyó halálát követően az I. és II. rendű alperesek az életjáradéki szerződéssel megszerzett cím alatti ingatlant eladták az V. rendű alperesnek, akinek tulajdonjoga bejegyzést nyert.

A felperes az elsőfokú eljárás során keresetében számos kérelmet terjesztett elő, amit többször módosított és amelyek egy része élettársi vagyonközösségi igény volt. A kérelmek körében a Ptk. 578/G. § (1) bekezdésére alapítva kérte, hogy a bíróság az I. rendű örökhagyó hagyatékát képező, cím alatti ingatlan (továbbiakban: H. utcai ingatlan) 86,4% részére, cím alatti ingatlan (továbbiakban: helyiség ingatlan) 23,8%-ára, továbbá a II. rendű örökhagyó tulajdonában volt címú ingatlan (továbbiakban: V. utcai ingatlan) 1/2 részére tulajdonjogát élettársi vagyonközösség jogcímén állapítsa meg, rendelkezzen tulajdonjoga bejegyzéséről és az alpereseket ennek tűrésére kötelezze. Kérte továbbá, hogy kötelezze a bíróság az I. és II. rendű alpereseket a H. utcai ingatlanban volt, a 2009. március 31-én kelt beadványában (50. sorszám) tételesen felsorolt, saját tulajdonát képező ingóságai kiadására, vagy azok 1.084.800 forintos értéke megtérítésére, valamint az I. rendű örökhagyóval közösen szerzett és ugyancsak tételesen felsorolt ingóságok kiadására vagy azok 86,4%-a értékeként 164.160 forint megfizetésére. Keresete ténybeli alapjaként hivatkozott arra, hogy az I. r. örökhagyóval hosszú ideig élettársi kapcsolatban éltek együtt, akit kapcsolatuk elején évekig ő tartott el, mert jövedelemmel nem rendelkezett. Az helyiség ingatlanon az 1990-es évek elején jelentős mértékű beruházásokat végeztek, amelynek anyagi fedezetét saját vagyonából biztosította. A H. utcai ingatlan vonatkozásában a szerződés megkötésekor fizetendő vételárat ténylegesen ő biztosította az apjától kapott ajándékból. A II. rendű örökhagyó tulajdonában volt V. utcai ingatlan tekintetében kérelme alapjaként arra hivatkozott, hogy a II. rendű örökhagyót az I. rendű örökhagyó anyagilag támogatta, aki bérlakását a felperes és az I. rendű örökhagyó által adott pénzből fizette ki. Az ingóságok vonatkozásában utalt arra, hogy az I. rendű örökhagyóval a hétköznapokon helyiségben tartózkodtak, a hétvégeket azonban a H. utcai ingatlanban töltötték, amelyben egyrészt közös ingóságaik, másrészt pedig a felperes saját tulajdonát képező, általa felsorolt ingóságok voltak, és amelyek az I. és II. rendű alperesek birtokába kerültek, mert a lakást birtokba vették. A felperes erre vonatkozó részletes kimutatása és elszámolása alapján a közös szerzésben való közreműködésének aránya 86,4% volt, míg az I. rendű örökhagyóé 13,6%.