BH 2008.1.11 A cselekvőképesség nemcsak a törvényben felsorolt ügycsoportokban, hanem más területen, így például a peres eljárások indítása tekintetében is korlátozható, ha az érintett személy belátási képessége e vonatkozásban tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent [Ptk. 14. §].

A bíróság jogerős ítéletével az alperest a "peres eljárások indítása" ügycsoportra vonatkozóan cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte. Megállapította, hogy a gondnokság alá helyezés felülvizsgálata 3 év elteltével szükséges.

Az ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint az alperes magas vérnyomásban, valamint általános és agyi érelmeszesedésben szenved, amelynek következtében nála 1999-ben féloldali bénulással és beszédzavarral járó kisterjedelmű agyvérzés következett be, és agysorvadás indult el. 2003 óta az alperesnél perlekedésben megnyilvánuló, paranoid személyiségfejlődés is tapasztalható. Ennek következtében az utóbbi években számos állampolgári bejelentéssel és panasszal élt több ny.-i, szolgáltatást nyújtó gazdasági társasággal szemben. Ezek a bejelentések alaptalannak bizonyultak. Ezen túlmenően az alperes az ügyészségen több alkalommal feljelentette annak a társasháznak a közös képviselőjét, amelyben lakik, de az ügyészség a nyomozást minden esetben bűncselekmény hiányában megszüntette. Ezzel összefüggésben az alperes ellen hamis vád bűntette miatt büntetőeljárás indult, melynek során az alperest igazságügyi orvos szakértő vizsgálta meg. A szakértői vélemény értelmében az alperes képtelen volt arra, hogy cselekménye következményeit felismerje, és a felismerésnek megfelelő magatartást tanúsítson. Erre tekintettel az ügyészség a nyomozást büntethetőséget kizáró okból megszüntette, majd pert kezdeményezett az alperes általános jelleggel történő cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezése iránt.

A perben kirendelt igazságügyi elmeorvos szakértő véleménye szerint az alperes tudata tiszta és világos, a kapcsolat vele jól felvehető és tartható, felfogása ép, minden tekintetben tájékozott, önértékelése fokozott. Perlekedési téveszméi miatt azonban a dolgokat kórosan értelmezi, a vele történtek megítélésénél nem mérlegel, mindent érzelmi töltése alapján ítél meg. Az alperesnek az agyvérzés következtében kialakult központi idegrendszeri károsodás miatt az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége közepes mértékben hanyatlott, azonban perlekedési tébolya következtében a peres eljárások indítása vonatkozásában az ügyei önálló viteléhez szükséges belátási képessége tartósan, teljes mértékben hiányzik.

A szakértői véleményben foglaltakra tekintettel a felperes módosított keresetében az alperes cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezését a "peres eljárások indítása" ügycsoportra vonatkozóan kérte.

Az első-, valamint a másodfokú bíróság a szakértői vélemény megállapításait aggálytalannak találta, azt ugyanis teljes mértékben alátámasztotta az alperes peres eljárás során tanúsított magatartása, a benyújtott előkészítő iratai, ellenkérelmei, a viszontkereset, melyet annak ellenére nyújtott be ismételten, azonos tartalommal, hogy azt a bíróság jogerős határozattal korábban már elutasította.

A perben eljárt bíróságok ezért úgy ítélték, hogy az alperes perlekedési téveszméi, tébolya indokolttá és szükségessé teszik, hogy e vonatkozásban őt a bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezze.

A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a jogerős ítélet jogszabálysértő, ezért hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. Az alperes úgy ítélte meg, hogy az a szakértői vélemény, amely az ítélet alapjául szolgál, homályos, hiányos és ellentmondásos. A szakértő ugyanis megállapította, hogy az alperes tudata tiszta és világos, vele a kapcsolat jól felvehető és tartható, felfogása ép, minden tekintetben tájékozott, ezért érthetetlen, hogy a szakértő minek alapján ítélte úgy, hogy az alperes perlekedési tébolyban szenved. A perben az alperes kérte újabb szakértő kirendelését, a bíróság azonban ezt alaptalanul mellőzte. A bíróság az alperes perlekedési hajlamának bizonyítékául csak egy pert nevesített, amelyet az alperes még 1992-ben kezdeményezett, noha az ítélet indokolása szerint az alperes perlekedésben megnyilvánuló paranoid személyiségfejlődése csak 2003-ban indult meg.

A felperes megyei főügyészség felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.