A Fővárosi Törvényszék Pf.631518/2018/7. számú határozata kiürítés (INGATLAN kiürítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 109. §, 228. §, 235. §, 253. §, 254. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 165. §, 198. §, 199. §, 233. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:9. §, 6:4. §, 6:8. §] Bírók: Csepinszky Andrea, Klicsuné dr. Sólyom Lívia, Pávlisz Beatrix Hajnalka

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

57.Pf.631.518/2018/7.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

a dr. Kovács Ernő ügyvéd (fél címe1.) ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek -

a Madari Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Madari Tibor, fél címe2) által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen -

ingatlan kiürítése iránt indított perében a Budai Központi Kerületi Bíróság 2017. október 18. napján meghozott 10.P.I.22.648/2017/6. számú ítélete ellen az alperes által 7., 9. és 11. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

Í T É L E T E T

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 60.000 azaz Hatvanezer Ft másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S

Az ítéleti tényállás szerint a ... hrsz. alatt felvett, természetben .... szám alatti ingatlan a felperes és az alperes szüleinek tulajdonát képezte. A szülők mint eladók, valamint a felperes mint vevő 1993. december 30. napján adásvételi szerződést kötöttek, mely szerint a felperes az ingatlant megvásárolta 4.000.000 Ft-ért a szülei haszonélvezeti jogával terhelten. A szerződés 3. pontjában rögzítésre került, hogy az eladók és családjuk (peres felek és nagymamájuk) az ingatlanban jelenleg életvitelszerűen laknak és az eladók kikötik, hogy családjukkal együtt a jövőben is ott lakhassanak. Ugyanezen a napon, 1993. december 30. napján a felperes aláírt egy kötelezvényt, melyben vállalta, hogy az ingatlan mindenkori forgalmi értékének 50%-a szülei halála esetén testvérét, az alperest illeti meg és kötelezte magát, hogy míg az ingatlan birtokában van, részére abban a felmerülő költségek arányos vállalása mellett lakást biztosít, értékesítése esetén pedig a mindenkori forgalmi érték 50%-val kártalanítja az alperest. A peres felek édesanyja 2013. július 4. napján elhunyt, édesapjuk pedig 2015. február 16. napján halt meg. Ezt megelőzően az alperes visszaköltözött az ingatlanba az édesapja ápolása céljából. Az alperes azóta is az ingatlanban lakik, a felperes pedig kizárólag az ingatlan részét képező irodahelyiségben tart ingóságokat, alkalomszerűen jár oda. A peres felek édesapjának törvényes örököse az alperes, mivel a felperes az örökséget visszautasította. Az alperes az általa, valamint az édesapja által felhalmozott közüzemi tartozásokat csak részben fizette meg a szolgáltatók felé. A peres felek között birtokvédelmi eljárások voltak folyamatban, továbbá az alperes keresettel kérte tulajdonjogának megállapítását is, mely keresetét a bíróság elutasította.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a ... szám alatti ingatlan 15 nap alatti elhagyására, az ingatlan kiürítésére. Keresetét a 2013. évi V. törvény (új Ptk.) 5:9. § (1) bekezdésére alapította. Hivatkozott arra, hogy a felperes a kötelezvény alapján biztosította az alperesnek az ingatlanban a lakhatási lehetőséget, azonban az alperes a költségeket nem viseli, az épület állagának romlását idézte elő. Előadta, hogy többször felszólította az alperest a költségek viselésére, a felszólítások azonban nem vezettek eredményre. Hivatkozott arra, hogy az ingatlan tulajdonjoga a felperest illeti, az alperes pedig azt a feltételt, ami lakhatását biztosította nem teljesítette. Így a felperes sem köteles a kötelezvényben írtak teljesítésére, a felperes szívességi lakáshasználatot biztosított az alperes részére abban az esetben, ha fizeti a felmerülő költségeket arányosan. Az alperesi magatartására figyelemmel azonban megszüntette a szívességi lakáshasználatot, így az alperes köteles az ingatlan elhagyni.

Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy az adásvételi szerződés 3. és 8. pontja értelmében, valamint a felperes által aláírt kötelezvény alapján - amely a szerződés részét képezi - az ingatlan használatára jogosult. Hivatkozott arra, hogy a felperes lakottan vásárolta meg az ingatlant, és a kötelezvény alapján megilleti az ingatlan forgalmi értékének 50%-a is.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy a .... hrsz. alatt felvett, természetben ... szám alatti ingatlan 15 napon belül ingóságaival együtt adja el és bocsássa felperes birtokába. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 111.000 Ft perköltséget. Az ítélet indokolása szerint a jogvita elbírálása során az elsőfokú bíróság a 2013. évi V. törvény szabályait alkalmazta és a keresetet az új Ptk. 5:9. § (1) bekezdésére figyelemmel bírálta el. Ennek során azt vizsgálta, hogy az alperesnek van-e bármilyen jogcíme az ingatlan birtoklására. Rögzítette, hogy az alperes az ingatlanban tulajdonjoggal nem rendelkezik, és önmagában a birtoklás ténye sem jogosítja fel őt az ingatlan használatára. Az alperesnek az ingatlanon haszonélvezeti joga nincsen, azaz a törvény erejénél és szerződésnél fogva sem lakhat az ingatlanban. A bíróság a felperes által aláírt egyoldalú kötelezvény tartalmát vizsgálva arra az álláspontra helyezkedett, hogy ez a felperes által vállalt egyoldalú jognyilatkozat, mely nem az alperes felé, hanem a szülők felé irányul és a szülők halála után rendezi az ingatlan sorsát. Ugyanakkor az ingatlan tulajdonjoga átszállt a felperesre, így az nem képezi a hagyaték részét, a szülők az ingatlanvagyonról nem rendelkezhettek, a kötelezvény nem végrendelet, nem hagyomány és nem meghagyás. Az okiratban foglaltak csupán a felperes egyoldalú kötelezettségvállalását tartalmazzák, tulajdonképpen a szülőknek tett ígéret, mely jogilag nem kikényszeríthető, csupán erkölcsi kötelezettséget ró a felperesre. Amennyiben az abban foglaltakat nem tartja meg, úgy annak teljesítésére jogi úton kényszeríteni nem lehet.