A Kúria Pfv.20816/2014/11. számú precedensképes határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 318. §, 339. §, 349. §, 1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 55. §] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás

A határozat elvi tartalma:

Az I. rendű. alperes mellett működő választottbíróság és a II. rendű alperes nem sértette meg az ítélt dolog szabályát, határozata nem ütközik a visszaható hatály tilalmába, így jogellenes magatartás hiányában kártérítési felelősségük nem állapítható meg. Az állam nem tartozik mögöttes felelősséggel a tagállami bíróság eljárásáért. 1959. IV. Tv. 318. § (1), 1959. IV. Tv. 339. § (1), 1959. IV. Tv. 349. § (3), 1994. LXXI. Tv. 55. § (1), 1994. LXXI. Tv. 55. § (2)

***********

Pfv.IV.20.816/2014/11.szám

A Kúria a dr. Pap Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Pap Kálmán ügyvéd) által képviselt felperesnek a Törő és Pallagh Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Törő András ügyvéd) által képviselt I. rendű, a .. meghatalmazott által képviselt Kúria II. rendű, valamint a Nemzeti Fejlesztési Miniszter (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ügyintéző: .. jogtanácsos) által képviselt Magyar Állam III. rendű alperesek ellen kártérítés iránt a Fővárosi Törvényszék előtt 4.P.23.616/2013. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.22.234/2013/8. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által 20. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. r. alperesnek 635.000 (hatszázharmincötezer) forint, a III. r. alperesnek 250.000 (kétszázötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 3.500.000 (hárommillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes köteles az államnak megtéríteni.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a felperes jogelődje egy magyar korlátolt felelősségű társaság alapítása során szindikátusi szerződést kötött egy német gazdasági társasággal. A közösen létrehozott gazdasági társaság által gyártott hőátviteli technikai berendezések értékesítése tekintetében a társaság két tagja felosztotta egymás között a piacot.

A felperes választottbírósági eljárást indított a német gazdasági társaság ellen, amelyben annak megállapítását kérte, hogy tagi minőségétől függetlenül megilleti a közösen alapított cég termékei kizárólagos magyarországi forgalmazásának joga. Másodlagosan a felperes üzletrészének megvásárlására biztosított opciós megállapodás semmisségének megállapítását kérte. Az I.r. alperes mellett szervezett választottbíróság 2008. október 6-án meghozott Vb/07129. számú ítéletével megállapította, hogy érvénytelen a 2003. szeptember 15-i megállapodás azon kikötése, mely szerint az "eladó jelen megállapodás aláírásával öt évre szóló opciós jogot biztosít 2007. június 16-ától kezdődően a vevő részére, amely alapján a vevő jogosulttá válik az eladó fennmaradt üzletrészének névértéken történő megvásárlására". Ezen túlmenően a keresetet visszautasította azzal, hogy a semmisség megállapítása következtében a többi kereseti kérelem okafogyottá vált.

Ezt követően a társaság német tagja pert indított a felperes ellen az I.r. alperes mellett szervezett választottbíróságon, amely 2009. november 6-án meghozott Vb/08279. számú ítéletével a keresetet és a viszontkeresetet elutasította. Megállapította, hogy a társasági szerződésbe foglalt megállapodásnak a kizárólagos magyarországi forgalmazásra vonatkozó rendelkezése sérti az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Szerződés (EKSz) 81. Cikkét, ezért semmis.

A felperes ez utóbbi választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt keresetet nyújtott be a bíróságnál, annak közrendbe ütközése miatt. Álláspontja szerint a támadott választottbírósági ítélet ítélt dologról döntött, továbbá visszaható hatállyal alkalmazta a közösségi versenyjogot.

A Tatabányai Törvényszék 2012. február 10-én meghozott 9.G.40.083/2011/20. számú ítéletével a keresetet elutasította. A felülvizsgálati eljárásban a II.r. alperes 2012. május 22-én meghozott Gfv.X.30.094/2012/7. számú ítéletével hatályában fenntartotta a jogerős ítéletet.

A felperes jelen perben előterjesztett keresetében 1.349.360.140 forint kártérítés és késedelmi kamatai megfizetésére kérte kötelezni egyetemlegesen az I.-III.r. alpereseket. Követelését arra alapította, hogy az I.r. alperes, mint a választottbíróság létrehozója és fenntartója a nemzeti és a közösségi jog, valamint a perek tisztességes és pártatlan lefolytatásához való alapvető jog megsértése, a II.r. alperes bírósági jogkörben tanúsított jogellenes és felróható magatartása, a közvetlenül alkalmazandó uniós jog és az irányelvek figyelmen kívül hagyása illetve megsértése, a III.r. alperes pedig mint a végső döntést hozó tagállami bíróság döntéséért a közösségi jog szerint kártérítési felelősséggel tartozó közhatalmi szervezet, a közösségi jog előírásainak megsértése és jogharmonizációs kötelezettség elmulasztása miatt tehető felelőssé. A kártérítés összege a 2007. szeptember 1. és 2012. december 31. közötti időszak alatt kiesett 1.275.525.640 forint elmaradt haszonból és az eljárásokban felmerült 73.835.500 forint perköltségből tevődött össze.

Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.

Álláspontja szerint az I.r. alperessel szemben előterjesztett kereset teljesítését az annak alapjául szolgáló polgári jogi jogviszony zárja ki, ezért annak érdemi vizsgálatát mellőzve, a keresetet az I.r. alperessel szemben elutasította.

A II.r. alperessel szemben előterjesztett kereset tekintetében kifejtette: a választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránti perekben a rendes bíróságok a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 55. § (1) és (2) bekezdésében írt okok miatt, szűk körben vizsgálhatják meg az ítéletet. Továbbá a II.r. alperes felülvizsgálati eljárásban járt el, amikor is a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. Nyilvánvaló és kirívó jogellenesség hiányában a II.r. alperes tekintetében jogellenesség nem volt megállapítható, ezért a felperes keresetét vele szemben is elutasította.

A III.r. alperessel szemben érvényesített igény vonatkozásában megállapította, hogy nincsen olyan, a felperes számára jogokat megállapító, kellően súlyos jogszabályt sértő magatartás, amely megalapozná a felperesnek III.r. alperessel szemben előterjesztett kárigényét. A jogalkotás elmaradására alapított kárfelelősség tekintetében is megalapozatlannak ítélte a felperes keresetét, mivel a választottbírósági eljárás és az arra vonatkozó szabályok kizárólagosan tagállami hatáskörbe tartoznak.

A felperes által indítványozott előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését szükségtelennek tartotta.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az I.r. alperesnek 635.000 forint, a III.r. alperesnek 500.000 forint másodfokú perköltséget valamint térítsen meg az államnak külön felhívásra 2.500.000 forint feljegyzett fellebbezési illetéket.