A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21697/2009/6. számú határozata tulajdonjog megállapítása tárgyában. [1994. évi LIII. törvény (Vht.) 147. §, (5) bek., 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 62. §, (1) bek. a) pont] Bírók: Harter Mária, Kazay László, Pilishegyi Mária

Pfv.I.21.697/2009/6.

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Kulik Jenő Ervin ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Tarr Ágnes ügyvéd által képviselt alperes ellen tulajdonjog megállapítása iránt a Csongrád Megyei Bíróságnál 1.P.22.086/2008. számon folytatott és másodfokon a Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.241/2009/3. számú ítéletével befejezett perében, az említett számú jogerős ítélet ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 200.000 (Kétszázezer) forint felülvizsgálati költséget.

A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Indokolás:

A végrehajtást kérőnek az adós ellen indított végrehajtási eljárásában az önálló bírósági végrehajtó (a továbbiakban: végrehajtó) 2006. december 4. napjára árverést tűzött ki az adós üzlethelyiségére. Az árverés eredményes volt, az alperes 20.150.000 forint összegű ajánlatott tett. A végrehajtó tájékoztatta az alperest, hogy a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) - az árverés időpontjában hatályos - 136/A.§-a (1) bekezdésének megfelelően az ingatlanra a fekvése szerint illetékes önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg, és ugyanaznap nyilatkozattételre hívta fel a jog jogosultját: a felperest. A felperes a végrehajtó felhívását 2006. december 7. napján vette át, válasza - amely szerint élni kívánt az elővásárlási jogával - 2007. január 4. napján érkezett meg a végrehajtóhoz. Az alperes az árveréskor befizetett összegen felül 2006. december 8-án 8,05 millió forintot, 2007. január 15-án 10,3 millió forintot fizetett meg, ezzel kiegyenlítette az árverési vételárat, a felperes pedig a vételár teljes összegét 2007. január 18-án utalta át a végrehajtó letéti számlájára.

Az alperes a végrehajtó 2007. január 23-i tájékoztatásából értesült arról, hogy a felperes élt az elővásárlási jogával, és 2007. január 31-én kifogást nyújtott be a végrehajtó intézkedése ellen. A végrehajtást foganatosító bíróság helyt adott a kifogásnak, azonban miután a Csongrád Megyei Bíróság a végzést hatályon kívül helyezte, a megismételt eljárásban meghozott újabb végzésével a kifogást elutasította. E végzést a másodfokú bíróság helybenhagyta, a Legfelsőbb Bíróság pedig hivatalból elutasította a másodfokú határozat ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmet. A végrehajtó a felperes tulajdonjogának bejegyzése végett 2007. október 3-án küldte meg a körzeti földhivatal részére az árverési jegyzőkönyvet. A körzeti földhivatal a megkeresést széljegyezte, azonban tájékoztatta a végrehajtót arról, hogy az alperes 2007. szeptember 5-én már benyújtotta az árverési jegyzőkönyv közjegyző által hitelesített másolatát, majd az alperes tulajdonjogát vezette át az ingatlan-nyilvántartáson. A végrehajtó - tartalmában fellebbezésnek minősített beadványában - ismét a felperes tulajdonjogának bejegyzését kérte, ennek kapcsán a megyei földhivatal 30.058/2008. számú határozatával megsemmisítette az alperes tulajdonjogát bejegyző határozatot és elrendelte a megelőző ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállítását. A körzeti földhivatal visszajegyezte a korábbi tulajdonos tulajdonjogát, majd az elintézetlen széljegy alapján a felperes tulajdonjogát jegyezte be. A határozat ellen az alperes fellebbezett, azonban a másodfokú hatóság felfüggesztette az eljárását az alperes által indított közigazgatási perre figyelemmel. A közigazgatási perben eljárt bíróság hatályon kívül helyezte a megyei földhivatal 30.058/2008. számú határozatát, ennek megfelelően a körzeti földhivatal - a határozat előtti állapotnak megfelelően - a felperes tulajdonjogát törölte az ingatlan-nyilvántartásból és egyidejűleg bejegyezte az alperes tulajdonjogát. A végrehajtó 2007. október 24-én a felperes birtokába adta az ingatlant, azonban az alperesnek nem utalta vissza az árverési vételárat.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy jogszabályon alapuló elővásárlási jogának gyakorlásával, árverési vétel jogcímén megszerezte a perbeli ingatlan tulajdonjogát, ennek kapcsán az alperes tulajdonjogának törlése mellett tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését igényelte.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Arra hivatkozott, hogy tulajdonjoga csak érvénytelenség esetén lenne törölhető, azonban a tulajdonjoga bejegyzésének alapját képező jogügylet, azaz az árverés és az arról felvett jegyzőkönyv érvényes. Érvelése szerint a felperes tulajdonszerzéséhez szükséges lett volna az ingatlanra vonatkozó szerződés megkötése is a végrehajtó és a felperes között, azonban erre nem került sor, s mivel olyan árverési jegyzőkönyv sem készült, amelyben vevőként a felperes szerepelne, a felperes elővásárlási joggyakorlása "nem vált befejezetté", így tulajdonjoga bejegyzésének nincsen alapja. Hivatkozott arra is, hogy a felperes elővásárlási jognyilatkozata érvénytelen, mert nem a törvényben előírt célból, hanem előnyök szerzése végett gyakorolta.

Az elsőfokú bíróság ítéletével helyt adott a keresetnek: elrendelte az alperes tulajdonjogának törlését és megállapította, hogy az ingatlan tulajdonjogát árverési vétel címén a felperes szerezte meg, ennek megfelelően intézkedett mind a törlés, mind a tulajdonjog bejegyzésének átvezetéséről. Indokolása szerint megvalósultak az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 62.§ (1) bekezdése a) pontjában előírt feltételek, a bejegyzés érvénytelen, mert jogerősítő záradék nélkül az árverési jegyzőkönyv nem szolgálhatott az alperes tulajdonjoga bejegyzésének alapjául. További indokai szerint "a felperesi elővásárlási jog érvényességéhez kétség nem férhet", a felperes tulajdonjoga bejegyzésének alapja a végrehajtó jegyzőkönyvbe foglalt megállapítása arról, hogy élt az elővásárlási jogával, a Vht.136/A.§-ának (1) bekezdése pedig nem szűkítette le az érintett ingatlanok körét a lakásingatlanokra.

A másodfokon eljárt ítélőtábla megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét és elutasította a keresetet. Indokolásában akként foglalt állást, hogy a felperes nem felelt meg az Inytv.62.§-a (1) bekezdésének a) pontjában előírt feltételnek, mert "nyilvántartott joga" hiányában nem rendelkezett kereshetőségi joggal a törlési per megindítására; a széljegy nem minősül nyilvántartott jognak, mert csupán a bejegyzés iránti eljárás megindítását tanúsítja, és a beadvány elintézésének rangsorát rögzíti. Azzal kapcsolatban, hogy a felperes megszerezte-e az ingatlan tulajdonjogát, elutasító döntését elsősorban azzal indokolta, hogy a felperes elmulasztotta az elővásárlási jog gyakorlására nyitva álló határidőt. A Vht. árverési értékesítés időpontjában hatályos 147.§-ának (5) bekezdésébe foglalt, az elővásárlási jog gyakorlására nyitva álló 30 napos határidő ugyanis - a Ptk.373.§ (6) bekezdésének megfelelően és a Legfelsőbb Bíróság 4/2003. PJE számú jogegységi határozata V. pontjába valamint a Vht.147.§ (5) bekezdésébe foglaltakkal megerősítetten - anyagi jogi jellegű, így számítására a Ptk. hatálybaléptetéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. tvr. (a továbbiakban: Ptké.) 3. és 4.§-ai irányadók; az írásban közölt jognyilatkozat hatályosságához pedig szükséges, hogy az a címzetthez megérkezzék (Ptk.214.§ (1) bekezdés). Az ennek megfelelő számítás szerint a felperes nyilatkozata az árverést követő napon, azaz 2006. december 5. napján kezdődő 30 napos határidő leteltét követő napon, tehát elkésetten érkezett a címzetthez, amelynek következménye a jogosultság elenyészése. Megjegyezte az ítélőtábla, hogy a nyilatkozat postára adásának időpontja csak eljárási jellegű határidő esetén bírna jelentőséggel. Másodsorban rámutatott az ítélőtábla, hogy a kereset egyébként sem lenne alapos, mert árverési vétel illetőleg az árverés során gyakorolható elővásárlási jog esetén a tulajdonjog megszerzéséhez annak ingatlan-nyilvántartási bejegyzése szükséges, így a felperes - mivel a már kifejtettek szerint a törlési kereset megindításához nem rendelkezett kereshetőségi joggal - a jelen perben nem kérheti alappal tulajdonjogának megállapítását. Végül kiemelte az ítélőtábla: csak határidőben gyakorolt elővásárlási jog esetén lenne helye az arra irányuló vizsgálatnak, hogy a jog gyakorlása visszaélésszerűen történt-e, ugyanis a perbeli elővásárlási joggal kapcsolatban a Vht-ba beiktatott - és időközben az Alkotmánybíróság a 31/2007.(V.30.) AB határozatával megsemmisített - rendelkezések valamennyi végrehajtás alá vont ingatlanra vonatkoztak.