A Kúria Pfv.21148/2013/4. számú precedensképes határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 349. §] Bírók: Almásy Mária, Havasi Péter, Udvary Katalin

A határozat elvi tartalma:

A bírósági jogkörben okozott kár megállapításának feltételei.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.24819/2011/10., Fővárosi Ítélőtábla Pf.21626/2012/2., Fővárosi Ítélőtábla Pf.21626/2012/3., *Kúria Pfv.21148/2013/4.*

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.III.21.148/2013/4.szám

A Kúria a Dr. Hidasi és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Hidasi Gábor ügyvéd) által képviselt felperesnek a Szecskay Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szecskay András ügyvéd) által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Fővárosi Törvényszék előtt 31.P.24.819/2011. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.21.626/2012/3. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes által 14. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a 2014. január 29. napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 300.000 (háromszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes a Ptk. 349. § (3) bekezdésére alapított keresetében kártérítés megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Arra hivatkozott, hogy az alperes a 2010. június 23-án VB.10/2008. számon hozott ítéletében csak részben adott helyt a keresetének; megalapozatlannak találta az évi 30%-os késedelmi kamatra vonatkozó keresetét, és kára a megítélt és követelt kamat különbségében jelentkezik. Hivatkozott arra, hogy az alperes, mint választottbíróság a rendes bíróság helyett járt el, ezért a Ptk. 349. §-a alapján a kártérítési felelőssége megállapítható, arra is figyelemmel, hogy a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, mert fellebbezéssel nem élhetett az 1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) alapján, az érvénytelenítési per pedig nem tekinthető rendes jogorvoslatnak. Tévesen állapította meg az alperes, hogy a 30%-os mértékű késedelmi kamat csak az ügyfél késedelmére irányadó, és ennek bizonyítására csatolta az alperes egy másik tanácsa által utóbb, más ügyben hozott döntését, amelyben a késedelmi kamat tekintetében 30%-os mértéket állapított meg.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az volt az álláspontja, hogy az alperes jogerős ítéletet hozott, annak jogereje kihat a jelen perre is. A jogvita elbírálására a bíróságnak nincs hatásköre, illetve a Ptk. 349. §-ában foglalt feltételek sem állnak fenn, mert az a rendes bíróságok kártérítési felelősségére korlátozódik. A kártérítési per bírósága a sérelmesnek tartott ítéletet nem bírálhatja felül. A felperes nem vette igénybe a jogorvoslati lehetőséget, amely az adott esetben rendes jogorvoslat volt a felperes számára, az alperes ítéletének érvénytelenítése. Hiányzik az alperes oldalán a jogellenesség is, és az alperes tanácsa nem volt bizonytalan abban a kérdésben, hogy a 30%-os mértékű késedelmi kamat a felperesnek nem jár.