A Fővárosi Törvényszék P.24819/2011/10. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 23. §, 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 2. §, 207. §, 301. §, 339. §, 349. §, 1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 54. §, 58. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 15. §] Bíró: Istenes Attila

Fővárosi Törvényszék

...P..../2011/10

AFővárosiTörvényszék

a . Hidasi és Társai Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe. ügyintéző: dr. Hidasi Gábor ügyvéd) általépviselt

felperes neve(felperes címe.)felperesnek,

a Szecskay Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe. ügyintéző: dr. Szecskay András ügyvéd) által képviselt

Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság (1055 Budapest, Markó u. 25.) alperes,

kártérítés iránti perében meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 895.600,- (nyolcszázkilencvenötezer-hatszáz) Ft illetéket a felperes köteles külön felhívásra megfizetni a magyar államnak.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 762.000,- (hétszázhatvankétezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a jelen bíróságon lehet 3 példányban előterjeszteni.

Az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) és felülvizsgálati kérelmet (csatlakozó felülvizsgálati kérelmet) előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve ha a jogi képviselővel nem rendelkező fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet, vagy ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja. A fél a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő. Ha a perorvoslati kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel, vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, perorvoslati kérelmét a bíróság - a fenti kivételektől eltekintve - hivatalból elutasíthatja. Jogi képviselőnek minősülnek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 73/C. § (1)-(3) bekezdéseiben megjelölt személyek.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ezekben az esetekben a fellebbező fél fellebbezésében, ennek hiányában a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására kérheti a tárgyalás tartását.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek által előterjesztett közös kérelem alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I N D O K O L Á S

A bíróság a felek nyilatkozatai és a csatolt iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A jelen per alperese, mint választottbíróság 2010. június 23-án VB.../2008. számon hozott ítéletében kötelezte a 1-es cég neve Zrt-t, mint alperest, hogy fizessen meg a felperesnek (aki jelen per felperese is) kártérítés címén 26.150.612,- Ft-ot továbbá annak 2007. december 6-tól a kifizetés napjáig terjedő időszakra járó, a késedelemmel értintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatait, valamint a megbízási díj mérséklése címén 77,53 EUR-t, és ennek forintban kifejezett tőkeösszege (20.179,- Ft) után 2006. május hó 5. napjától a kifizetés napjáig terjedő időszakra járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatait, valamint perköltséget. Egyebekben a felperes keresetét elutasította. A felperes a választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránti keresetet nem terjesztett elő.

A felperes jelen perben előterjesztett keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 14.926.413,- Ft kártérítés, és ennek 2010. július 13. napjától a Ptk. 301. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű késedelmi kamat megfizetésére kártérítés címén. A felperes kártérítés iránti igényét arra alapozta, hogy álláspontja szerint az alperes azzal, hogy a megítélt tőkeösszegek utáni késedelmi kamatot nem a 1-es cég neve Zrt. Kondíciós Listájában meghatározott évi 30 %-os mértékű késedelmi kamat alapján ítélte meg, neki 14.926.413,- Ft összegű kárt okozott bírósági jogkörében eljárva. A felperes arra hivatkozott, hogy az alperesi magatartás a Ptk. 349. §-a szerinti károkozásnak minősül, mivel a választottbíróság a rendes bíróság helyett járt el, és az említett szabály mindazon bíróságok (nem kizárólag a rendes bíróságok) kárfelelősségéről szól, amelyek bírósági jogkörben járnak el. Előadta, hogy a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, mivel a Választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (továbbiakban: Vbt.) 54. §-a a fellebbezést kizárja. Az érvénytelenítési per nem tekinhető rendes jogorvoslatnak. A jelen per megindítása nem jelenti a Választottbíróság ítélete anyagi jogerejének áttörését, mivel jelen per más alperes ellen folyik, más a jogvita tárgya. Továbbá álláspontja szerint nem állapítható meg, hogy a 30 %-os mértékű késedelmi kamat csak az ügyfél késedelmére irányadó, ennek igazolására csatolta a ../2010. számú ítéletét, melyben az alperes egy másik tanácsa a ../2008. számú ítéletben foglaltaktól eltérően döntött a késedelmi kamat mértéke kérdésében, azt 30 %-os mértékben állapítva meg, továbbá csatolta F/5. és F/6 alatt a 1-es cég neve Zrt. kondíciós listáit. Hivatkozott továbbá arra, hogy a Ptk. 207. § (2) bekezdése alapján a fogyasztó javára kell értékelni, ha a szerződési feltétel tartalma nem egyértelmű.

Az alperes érdemi ellenkérelmében kérte a kereset elutasítását, mivel a választottbíróság a vitatott kérdésben jogerős ítéletet hozott, és az ítélet jogereje jelen perre is kihat, márpedig a kereseti kérelem esetleges teljesítése szükségszerűen kihatna a választottbírósági ítéletre is, mivel a kártérítés feltétele a választottbírósági ítélet jogellenességének megállapítása. A jogvita elbírálására álláspontja szerint jelen bíróságnak nincs hatásköre. Egyebekben pedig a Ptk. 349. §-ában foglalt feltételek nem állnak fenn, mivel az a rendes bíróságok kártérítés felelősségére korlátozódik, a választottbírósági ítélettel összefüggő kárigény a kontraktuális felelősség keretei között vizsgálható csupán. Továbbá hivatkozott arra, hogy a kártérítési per nem használható fel a jogellenesnek tartott ítélet elleni jogorvoslat céljára, a kártérítési per bírósága a sérelmesnek tartott ítéletet nem bírálhatja felül, nem állapíthatja meg annak jogellenességét. Álláspontja szerint a felperesnek rendelkezésére állt a választottbírósági ítélet érvénytelenítésének speciális jogorvoslati lehetősége, mint rendes jogorvoslat, ezt azonban nem vette igénybe, holott megtehette volna. Előadta továbbá, hogy hiányzik a jogellenesség, ugyanis a késedelmi kamat tekintetében jogerős ítéletet hozott. Az eljárt tanács nem volt bizonytalan abban a kérdésben, hogy a 30 %-os mértékű késedelmi kamat kit és milyen feltételek mellett illet meg, ezért a Ptk. 207. § (2) bekezdés alkalmazásának nem volt helye, az eljáró tanács meggyőződése alapján úgy ítélte meg, hogy a 30 %-os mértékű késedelmi kamat a felperesnek nem jár. A választottbíróságnak akkor állhat fenn a felelőssége, ha a jogvitát ésszerű határidőn belül nem bírálja el, vagy más mulasztás történik, vagy az ítélet jogellenességét megállapítják.