A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21285/2008/5. számú határozata kötelesrész kiadása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 600. §, 603. §, 604. §] Bírók: Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes, Orosz Árpád, Szabó Julia

Pfv.I.21.285/2008/5. szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Légrádi Gergely ügyvéd által képviselt I. rendű és II. rendű felpereseknek a személyesen eljárt alperes ellen kötelesrész kiadása iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 40.P.91.298/2005. számon megindított, majd a Fővárosi Bíróság 2008. március 26-án meghozott 43.Pf.636.005/2007/4. számú ítéletével befejezett perében, az említett másodfokú határozat ellen az I. rendű felperes 17. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelme folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 43.Pf.636.005/2007/4. számú jogerős ítéletének az I. rendű felperesre vonatkozó, felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit hatályában fenntartja.

Kötelezi az I. rendű felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 200.000 (Kettőszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget és az államnak felhívásra 109.200 (Egyszázkilencezer-kettőszáz) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A 2004. február 1-én elhunyt ... örökhagyónak az alperes a gyermeke, a felperesek az örökhagyót megelőzően elhunyt másik gyermekének a leszármazói, az örökhagyó unokái.

Az örökhagyó utáni hagyatéki eljárásban (1143/Kjő/197/2004.) eljárt közjegyző az örökhagyó hagyatékát (ingatlan illetőségét és folyószámla követeléseit) az örökhagyó végrendeletében nevezett örököse: az alperes részére adta át. A hagyatéki eljárásban a felperesek nem vettek részt.

A felperesek egy éven belül a hagyatéki eljárás megismétlését kérték. Az eljárásban a végrendeletet érvényesnek ismerték el, azonban kötelesrészük kiadását kérték, amelyet az alperes nem ismert el.

A közjegyző a megismételt hagyatéki eljárásban 1143/Kjő/53/2005/8. számú végzésével a hagyatékot ideiglenes hatállyal az alperes részére adta át, a felpereseket pedig igényük per útján való érvényesítésére hívta fel.

A felperesek keresetükben kérték az alperest kötelesrészük pénzbeni kiadására kötelezni: személyenként 1.812.500 forintra, valamint 135.843 forintra és ezen összegek 2000. február 1-től járó törvényes kamatára tartottak igényt.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az örökhagyó és a felperesek édesapja között 2000. június 1-jén érvényes írásbeli megállapodás jött létre az öröklésről való lemondásról, amely a felperesekre is kiterjed. Hivatkozott arra is, hogy a lemondás a kötelesrészt elérő juttatás ellenében történt.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperesek keresetét elutasította, kötelezte a felpereseket, külön-külön 60.000 forint perköltség és 115.900 forint le nem rótt illeték megfizetésére.

A megállapított tényállás szerint az örökhagyó és házastársa ...en, gyermekei külföldön éltek. 2001. májusában -, amikor az örökhagyó házastársát megműtötték, és a gyermekei látogatni jöttek - megállapodtak arról, hogy az idős szülőkről a továbbiakban akként gondoskodnak, hogy külföldre, az alpereshez költöztetik őket.

2001. június 1-jén a felperesek édesapja és a szülei egy "megállapodás" elnevezésű okiratot írtak alá, amelyben a felperesek édesapja, ... akként nyilatkozott, hogy lemond az örökség részéről. Kijelentette: "elhatározásommal gyermekeim is egyetértenek", továbbá, hogy "szüleim - ... - betegápolásával kapcsolatos költségeket továbbra is fele-fele arányban viselem ... testvéremmel".

A perben a végrendeleti öröklés, a hagyaték köre és a megállapodás hitelessége nem képezte vita tárgyát, vitás a kötelesrész jogalapja és összegszerűsége volt.

Az elsőfokú bíróság ítéletének jogi indokolása szerint a megállapodás a Ptk. 603. § (1) bekezdés feltételeinek megfelelt: írásban jött létre, az örökös és az örökhagyók nevét, valamint egyértelmű lemondó nyilatkozatot tartalmaz. Az nem egyoldalú nyilatkozat, mivel az elnevezése megállapodás és a Ptk. 207. § (1) bekezdése szerint - a jellegére is tekintettel - akként értelmezendő, hogy az örökhagyók az örökös nyilatkozatát tudomásul vették, elfogadták; ennél többet pedig a törvény rendelkezése sem követel meg.

A megállapodás nem tartalmaz utalást arra, hogy a lemondás a kötelesrész kielégítése fejében történt volna. A jövőbeli külföldi, személyes ápolás és gondoskodás -, amely az örökhagyó részére meg sem történt - nem minősül a kötelesrész fejében történő lemondásnak. Az pedig, hogy a felperesek 5.000 dollárt kaptak volna édesapjuktól, a perben nem nyert bizonyítást.

A megállapodás nem tartalmaz utalást arra, hogy a lemondás kinek a javára történik és arra sem, hogy a leszármazókra kiterjed-e. A bíróság a lemondó nyilatkozat azon kitételét: "elhatározásommal gyermekeim is egyetértenek", a Ptk. 207. § rendelkezései szerint, az örökhagyó és az örökös feltehető akaratára és az eset összes körülményeire is tekintettel értelmezte. A bíróság a peradatokra utalással azt fogadta el, hogy a lemondás a szülőkkel kapcsolatos ápolásra vonatkozó megállapodásra tekintettel született. Kifejtette, hogy mivel a gyermekekre is utal, az rájuk is vonatkozik és a megállapodás okára és körülményeire tekintettel "alaposan feltehető, hogy nem a felpereseket kívánták a megállapodást kötők juttatásban részesíteni, így az rájuk is kiterjed". A Ptk. 603. § (2) bekezdésére (helyesen 604. § (2) bekezdés) hivatkozással a bíróság arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy a lemondás a másik leszármazó javára szolgál és a törvényi vélelemre tekintettel az kiterjed a lemondó leszármazóira, a felperesekre is.

Ebből következően a felperesek a Ptk. 600. § (1) bekezdés alapján az öröklésből kiestek, s a Ptk. 605. § (1) bekezdésre figyelemmel - eltérő megállapodás hiányában - e lemondás a kötelesrészre is kiterjed.

Az ítélet ellen a felperesek fellebbeztek.

A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét, annak helyes indokaira utalással helybenhagyta és a felpereseket személyenként 113.050 forint le nem rótt illeték megfizetésére kötelezte.

A jogerős ítélet ellen az I. rendű felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Elsődlegesen a jogerős ítéletnek az elsőfokú ítéletre kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását, harmadsorban a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet megváltoztatásával keresetének való helytadást és az alperes perköltségben marasztalását kérte.

Felülvizsgálati kérelmében eljárási és anyagi jogszabálysértésre hivatkozott.

Az eljárási jogszabálysértés körében azzal érvelt, hogy az elsőfokú bíróság az ügy érdemi elbírálására kihatóan a Pp. 206 § (1) bekezdését sértve, a bizonyítékok okszerűtlen és helytelen értékelésével állapította meg azt, hogy a megállapodás kiterjedt a felperesekre. Az apa és gyermekeinek ellentmondó nyilatkozatát bizonyítás feltétele nélkül a felperesek terhére értékelte és ezzel összefüggésben a Pp. 221. § (1) bekezdésében írt indokolási kötelezettségének sem tett eleget.