A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20107/2011/6. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 80. §] Bírók: Győriné dr. Maurer Amália, Kisbán Tamás, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.107/2011/6.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Bass László (címe) ügyvéd által képviselt (I.r. felperes neve, címe) I. rendű, (II.r. felperes neve, címe) II. rendű, (III.r. alperes neve, címe) III. rendű, (IV.r. alperes neve, címe) IV. rendű és (V.r. alperes neve címe) V. rendű felpereseknek a dr. Ferenczi Mónika (címe) ügyvéd által képviselt (alperes neve, címe) alperes ellen személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében a Fővárosi Bíróság 2010. október 21-én kelt 40.P.20.069/2010/9. számú ítélete ellen az alperes részéről 10. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és elégtételadásként arra kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül a ... ... című műsorában és a ... elektronikus hírújságban az ítélet jogsértést megállapító rendelkezését a felperesek nevének megjelölése nélkül tegye közzé, és a jogsértés tényének elismerése mellett fejezze ki sajnálkozását.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek 100.000 (százezer) forint + áfa fellebbezési költséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 36.000 (harminchatezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

...-én a felperesek szolgálatot teljesítettek, amikor az intézkedés közben alperes felvételt készített és azt a ... című műsorában, valamint a ... elektronikus hírújságban a felperesek hozzájárulása nélkül nyilvánosságra hozta.

A felperesek kereseti kérelmükben a képmás védelméhez fűződő személyiségi joguk megsértésének megállapítását és az alperes elégtételadásra kötelezését kérték.

Az alperes a kereset elutasítását indítványozta.

Hivatkozott arra, hogy a felperesek közszereplők, így a Ptk. 80. § (2) bekezdése értelmében képmásuk nyilvánosságra hozatalához nem kellett az engedélyük.

Elismerte, hogy a felvételeken a felperesek láthatók, azonban arcuk alapján az átlagos figyelem mellett sem voltak egy tömegjelenet szereplőiként felismerhetők.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes megsértette a felperesek képmáshoz fűződő személyiségi jogát azzal, hogy ...-én ... óra ... perckor a ... ... című műsorában, valamint a ... elektronikus hírújságban ...-én olyan felvételt sugárzott, amelyben a felperesek képmását engedély nélkül hozta nyilvánosságra.

Az alperest a további jogsértéstől eltiltotta és kötelezte, hogy 15 napon belül a képmások nyilvánosságra hozatalával megegyező módon, tehát azonos műsorban, felületen, időben adjon elégtételt a felpereseknek a jogsértés tényének elismerésével és sajnálkozása kifejezése mellett.

Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek egyetemlegesen 250.000 forint ügyvédi munkadíjat, mint perköltséget.

Kötelezte az alperest, hogy az illetékhivatal külön felhívására fizessen meg 21.000 forint eljárási illetéket.

Az ítélet indokolásában ismertette a Ptk. 75. §-át, a 80. § (1)-(2) bekezdését.

Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a felperesek nem közszereplők, mert az, hogy a nyilvános helyen szolgálatot teljesítettek, közhatalmi funkciót megtestesítő állami szerv nevében jártak el, nem elegendő ahhoz, hogy a közszereplői minőségük megállapítható legyen.

A bíróság által megtekintett felvétel és a felperesek ezzel egybehangzó nyilatkozata alapján egyértelmű volt, hogy viselkedésük nem instruálta a helyszínen tartózkodókat, egyszerű technikai feladatokat láttak el. Ezért a felperesek engedélyére lett volna szükség a képmásuk nyilvánosságra hozatalához, amit nem adtak meg, így a személyiségi jogsértés megvalósult.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint nem volt jelentősége annak, hogy a felperesek az őket ismerő vagy nem ismerő személyek számára mennyire voltak beazonosíthatók, mert nem az egyedi azonosíthatóságnak volt jelentősége, hanem annak, hogy a felperesek objektíve felismerhetők voltak-e.

A jogsértés tehát önmagában a nyilvánosságra hozatallal megvalósult, az nem függött attól, hogy a felvétel nyilvánosságra hozatala következtében milyen hátrányos hatások érték a felpereseket.

Az elsőfokú bíróság szerint - a keresetben foglaltakra tekintettel - nem volt jelentősége annak, hogy a felperesek szakmai előmenetelét mennyiben befolyásolta képmásuk nyilvánosságra hozatala.

Mindezen indokok alapján a felperesi igényt az elsőfokú bíróság megalapozottnak találta, a jogsértést megállapította és rendelkezett az objektív jogkövetkezményekről is.

A perköltség viseléséről a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján határozott.

Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést.

Jogorvoslati kérelmében ismertette a kereseti kérelmet, az elsőfokú bíróság határozatát és annak indokolását.

Rögzítette, hogy a felperesek elismerték, hogy foglalkozásukat tekintve rendőrök, valamint azt is, hogy a perbeli felvétel őket ezen minőségükben, azaz rendőrkénti fellépésük során, szolgálat teljesítés közben ábrázolta.

Álláspontja szerint közszereplő az a személy, aki közhatalmat gyakorol, gyakorolt vagy közhatalom gyakorlásával járó tisztségre jelölték, illetve aki a politikai közvéleményt feladatszerűen alakítja vagy alakította. Ez szerepel az általa hivatkozott Pécsi Ítélőtábla döntésében is, amelyet szintén rendőrtiszt személyiségi jogainak megsértésével kapcsolatos eljárás során hozott a bíróság, így az alperes szerint az abban megfogalmazott definíciókat jelen ügyben is irányadónak kell tekinteni.

A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1, 2. és 3. §-a alapján kiemelte, hogy a rendőrség kötelékébe tartozó személyek, s különösen annak önálló intézkedésre jogosult alkalmazottai közhatalmi tevékenységet folytató személyek és az egyenruhában szolgálatot teljesítő rendőr intézkedésével, fellépésével befolyásolja a társadalom tagjait.

A rendőr már jelenlétével is hatást gyakorol a helyszínen tartózkodókra, azonban intézkedésének hatása ennél jóval szélesebb körű, mert a rendőri munka és a rendőri fellépés milyensége alapvetően meghatározza egy társadalom törvényességhez való viszonyát, hatással van a morális értékrendre.