BH 2015.7.205 A perindítási jognál a kereshetőségi jog szűkebb fogalom, így annak az ügyfélnek, aki adott eljárásban és saját vonatkozásában jogsérelmet felmutatni nem tud, nincs kereshetőségi joga [1952. évi III. tv. 177. § (1) bek., 206. §, 339/A. §; 1997. évi LXXVIII. tv. 48. § (1) bek., 48. § (2) bek., 37. § (2) bek.].

Pertörténet:

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.28416/2013/46., Kúria Kfv.37850/2014/6. (*BH 2015.7.205*)

***********

[1] A Budapest, III. kerület ... hrsz.-ú, természetben Budapest, K. út alatti ingatlan az alperesi beavatkozó tulajdonát képezi. Az alperesi beavatkozó 2007. évben előterjesztett kérelmére az építésügyi hatóság 2008. január 24. napján kelt másodfokú jogerős határozatával helybenhagyott határozatával építési engedélyt adott.

[2] Az alperesi beavatkozó kérelmére a Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat jegyzője mint elsőfokú építésügyi hatóság 2011. július 8. napján kelt határozatával a fenti ingatlanra - az eredeti engedélytől eltérő módon végzett építkezés miatt - ideiglenes jelleggel fennmaradási és továbbépítési engedélyt adott, egyidejűleg építésügyi bírságot szabott ki, egyidejűleg az engedélyben foglaltak érvényét fenntartotta. Megállapította, hogy az épület külső mérete, ingatlanon történő elhelyezkedése nem változott az eredeti építési engedélyhez képest.

[3] Az alperesi beavatkozó fellebbezése nyomán eljárt alperes 2011. november 16. napján kelt határozatával az elsőfokú döntést a fennmaradási engedély tekintetében helybenhagyta, a bírság tekintetében megváltoztatta. Az építési tervtől való eltérést az észak-keleti homlokzaton a tetőtérből kiemelt tetőfelépítmények eltérő szélességében, formájában, az észak-nyugati oldalon tervezett szélfogó meg nem építésében, illetve több nyílászáró tervtől eltérő megvalósulásában, valamint a 3. számú lakáshoz tartozó lépcső módosult megépítésében látta.

[4] A felperes keresetének nyomán folyó per tartama alatt az alperes 2012. január 25. napján kelt határozatával a korábbi határozatát saját hatáskörben - az építésrendészeti bírság összege tekintetében - megváltoztatta.

[5] A felperes a perben szakértői véleményt csatolt be, illetőleg igazságügyi szakértő kirendelését kérte.

[6] Az elsőfokú bíróság a perben szakértőt rendelt ki, aki szakvéleményében kifejtette, hogy a felperes és a beavatkozó oldalkerti szomszédok, így a felperes számára az általa kifogásolt hátsó kerti távolság nem okozhat érdeksérelmet.

[7] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.

[8] Ítéletének indokolása szerint a felek között nem volt vitatott, hogy az építési engedély korábban, 2008. január 24. napján kiadásra került. Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy az alperesi beavatkozó az eredeti építési engedélytől a tartószerkezet, a nyílászáró és a kémény vonatkozásában tért el. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperesnek a bírság tekintetében nincs kereshetőségi joga, míg az intimitás- és kilátásvesztés vonatkozásában polgári jogi igény terjeszthető elő, melynek elbírálása meghaladja a jelen per kereteit.

A bíróság egyebekben elfogadta a szakértő megállapításait, és rögzítette, hogy a hátsó kert bár nem felel meg az építési előírásoknak, azonban a felperes e kérdésben közvetlen, konkrét, egyedi érintettségét nem tudta alátámasztani, azaz e vonatkozásban nem rendelkezett kereshetőségi joggal.

[9] A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérte. A felperes véleménye szerint a jogerős ítélet jogsértő, mert sérti az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 48. § (1) és (3) bekezdéseit, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 206. § (1) bekezdését, 177. § (1) bekezdését és 339/A. §-át, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 15. § (1) bekezdését.

[10] A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos.

[11] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen megállapított tényállásból helytálló következtetésre jutott az alperesi határozat jogszerűségével kapcsolatban, döntésével és indokaival a felülvizsgálati bíróság egyetért.

[12] A Kúria a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra tekintettel az alábbiakra mutat rá, s egyúttal részben pontosítja a jogerős ítélet megállapításait.

[13] A felperes által jelen perben támadott határozat esetében nem lehet figyelmen kívül hagyni az előzményeket. Az alperesi beavatkozó a kérelmére indult eljárásban 2008-ban jogerős és végrehajtható építési engedélyt kapott, amely már tartalmazta a felperes által kifogásolt hátsó kerti távolságot. Ez utóbbi a fennmaradási engedély hatására sem változott. Az épület elhelyezkedése, a hátsó kert mérete egy olyan eljárásban rögzült, amely ellen a felperes jogorvoslattal nem élt, így az építési engedélyezési határozat vonatkozásában mind az alaki, mind az anyagi jogerő beállt, amely azt jelenti, hogy egyfelől a továbbiakban megváltoztatni, helyette más döntést hozni nem lehet, másfelől e döntés nem is ennek a pernek a tárgya, következésképpen nem is vitatható.

[14] A Kúria ezen túlmenően rámutat arra, hogy a jelen perben felülvizsgált határozat tekintetében a felperes vitathatatlanul perindítási joggal bír, függetlenül attól, hogy az elsőfokú határozat ellen nem fellebbezett. A közigazgatási per indításának perjogi feltételei között ugyanis csak az szerepel, hogy a rendes jogorvoslatot a jogosultak valamelyike kimerítse, és ezzel a közigazgatási hatóságnak módja nyíljon az elsődleges korrekcióra. Ugyanakkor a Kúria egyetért az elsőfokú bíróság azon megállapításával, hogy a felperes - a hátsó kert méreteire nézve, ha vitatható lenne e kérdés - nem rendelkezik kereshetőségi joggal. E megállapítás helytállóságát nem rontja le az a körülmény, hogy a szakértő is ezen a véleményen volt. A felperes ugyanis, mint a beavatkozó oldalkerti szomszédja - jogos érdekeltség, érintettség hiányában - kereshetőségi joggal nem rendelkezik, mivel a hátsó kert helyzete jogainak gyakorlásában nem akadályozza, kötelezettségeit nem befolyásolja, azaz jogi helyzetében változást nem idézett elő.

[15] A felperes tehát a jelen perben felülvizsgálni kért alperesi határozat vonatkozásában nem tudott valódi jogsértésre hivatkozni, ezt a szakértői vizsgálat is tagadta, ennek következtében az elsőfokú bíróság ítéletében foglaltakat, annak jogszerűségét felülvizsgálati kérelmében nem tudta megcáfolni.

[16] Minderre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

(Kúria Kfv. II. 37.850/2014.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria a Dobrossy és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt V. L. felperesnek a Dr. Kiss Tibor Zoltán ügyvéd által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala alperes ellen építési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott a Dr. Tinics András ügyvéd által képviselt Dr. K. D., a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2014. április 8. napján kelt 23.K.28.416/2013/46. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 50. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi