Az MKIK mellett működő Állandó Választottbíróság Eljárási Szabályzata

Eljárási Szabályzat 2022

Mintaklauzula

A Választottbíróság által a jogvitájukat állami bíróság helyett választottbíróság elé utaló felek számára alkalmazni javasolt mintaklauzula szövege:

"Bármely vita elbírálására, amely a jelen szerződésből vagy azzal összefüggésben, így különösen annak megszegésével, megszűnésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezik, a felek az állami bírósági utat kizárják és alávetik magukat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság (Kereskedelmi Választottbíróság Budapest) kizárólagos és végleges döntésének azzal, hogy a Választottbíróság a saját (Gyorsított Eljárásra vonatkozó Alszabályzat rendelkezéseivel kiegészített) Eljárási Szabályzata szerint jár el, az eljáró választottbíró(k) száma...(három/egy) és az eljárás során a ... (pl. magyar/német/angol) nyelvet kell alkalmazni. A felek kizárják a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény IX. Fejezetében szabályozott eljárásújítás lehetőségét. A jogvita eldöntésére alkalmazandó anyagi jog a ... jog, ide nem értve annak nemzetközi magánjogi szabályait."

I. Általános szabályok

[Fogalommeghatározások]

A Szabályzat és Mellékletei alkalmazásában

"választottbírósági szerződés": a felek külön szerződésbe foglalt vagy egy szerződés részeként (választottbírósági kikötésként) megfogalmazott vagy választottbíróság előtti keresetindításban és arra hatásköri kifogást nem tartalmazó védekezés előterjesztésében megnyilvánuló egybehangzó akaratnyilatkozata, amellyel valamely felmerült vagy a jövőben felmerülő jogvitájuk végleges elbírálása céljából az állami bíróság eljárását kizárják, és egyidejűleg alávetik magukat az általuk választott bíró vagy bírák eljárásának és döntésének;

"jogvita": a gazdálkodó vagy magánszemély felek szerződéses vagy szerződésen kívüli vitás ügye, amelyre a felek választottbírósági szerződésükben a Szabályzat alkalmazását kötötték ki;

"Választottbíróság": A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság (Kereskedelmi Választottbíróság), amely a szervein (Elnökség, Titkárság) keresztül adminisztratív segítséget nyújt a feleknek és az eljáró választottbírósági tanácsnak a választottbírósági eljárás gyors és hatékony lefolytatásához;

"választottbírósági tanács": a felek jogvitájának eldöntése céljából eljáró egyesbíró vagy több, páratlan számú választottbíróból álló ítélkező testület;

"bíróság": a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező állami bíróság;

"Szabályzat": A Választottbíróság jelen eljárási szabályzata;

"Díjtáblázat": A választottbírósági eljárási költségek meghatározásánál irányadó és a Szabályzat mellékletét képező táblázat;

"Regisztrációs Díj": az eljárás megindításának feltételeként a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg befizetendő és vissza nem téríthető pénzösszeg;

"Választottbírósági Díj": A választottbírósági eljárás lefolytatásával összefüggő költségeknek, így különösen a Választottbíróság és szervei által végzett munka és teljesített szolgáltatások díjának, illetve költségének (adminisztrációs díj), és a választottbírák tiszteletdíjának a fedezésére szolgáló, a választottbírósági eljárással járó közterheket is magában foglaló térítés, amelynek előlegként történő befizetése az eljárás lefolytatásának feltétele;

"Tartalékalap": a 2017. évi LX. törvény 62. § (1) bekezdés g) pontja szerinti kötelezettség fedezésére létrehozott, a választottbírósági ítélet érvénytelenítését követően folytatódó eljárás során a felek által új választottbíró jelölése következtében meg nem térítendő díjak és költségek fedezésére szolgáló pénzalap, amely a felek által a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg a Díjszabályzatban meghatározott mértékben befizetett és vissza nem téríthető pénzösszegekből tevődik össze.[1]

"Választottbírósági Költségek": Az eljárás során a Választottbíróságnál, illetve a választottbírósági tanácsnál felmerülő egyéb költségek, különösen az Eljárási Szabályzat 4. §-ában szabályozott esetben a nem magyar, német vagy angol nyelven folytatott eljárással összefüggésben felmerülő többletköltségek, az egyéb fordításokkal kapcsolatos költségek, a tolmácsok, a szakértők és tanúk díjazása, a szakértő eljárásával kapcsolatban felmerülő egyéb költségek, a választottbírák határon átnyúló kiküldetési, utazási és tartózkodási költségei;

"Felek Költségei": Azok a költségek, amelyek a feleknél a választottbírósági eljárás során megjelenésük, jogaik és érdekeik védelme és ügyük előadása kapcsán merülnek fel, különösen a felek választottbírósági eljárásbeli képviseletét ellátó ügyvédek vagy egyéb személyek díjai és költségei;

1. § [A Szabályzat hatálya]

(1) Ezt a Szabályzatot akkor kell alkalmazni, ha a felek a jogvitájuk elintézésére a Választottbíróság eljárását vagy a Szabályzat alkalmazását kötötték ki.

(2) Ha a felek másként nem rendelkeztek, az eljárásban a Szabályzat választottbírósági eljárás megindításának napján hatályos szövegét kell alkalmazni.

2. § [A választottbíráskodás helye, a Választottbíróság székhelye és az egyes eljárási cselekmények helye]

(1) A Választottbíróság eljárásának kikötése esetén a választottbíráskodás helye Magyarország.

(2) A Választottbíróság székhelye Budapest.

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben foglalt rendelkezések nem képezik akadályát annak, hogy a választottbírósági tanács tárgyalás tartása, bizonyítás felvétele vagy más eljárási cselekmény foganatosítása céljából esetenként - akár belföldön, akár külföldön - a választottbíráskodás helyén kívül, illetve a Választottbíróság székhelyén kívül járjon el.

3. § [Beadványok, kézbesítés, határidők]

(1) A választottbírósági tanács megalakulásáig a feleknek a beadványaikat a Választottbírósághoz kell benyújtaniuk annyi példányban, hogy a többi félnek, minden választottbírónak és a Választottbíróságnak is jusson egy-egy példány. Ha a Választottbírósághoz az előírt példányszámú beadvány beérkezik, akkor a beadvány korábbi, elektronikus úton (e-mailben) történt beérkezésének időpontját kell a beadás időpontjának tekinteni.

(2) A választottbírósági tanács megalakulásáig a beadványokat a Választottbíróság kézbesíti a feleknek.

(3) A választottbírósági tanács megalakulása után a felek kötelesek a beadványaik egy-egy példányát a Választottbíróságnak, valamennyi választottbírónak, valamint egyidejűleg a többi félnek is közvetlenül megküldeni.

(4) A választottbírósági tanács megalakulása után a választottbírósági tanács határozatait és egyéb közleményeit - az ítélet és az eljárást megszüntető végzés kivételével - a választottbírósági tanács döntése szerint a választottbírósági tanács vagy a Választottbíróság kézbesíti a címzettek részére. Ha a kézbesítést a választottbírósági tanács végzi, az irat egy példányát köteles megküldeni a Választottbíróság részére. Ha a kézbesítést a Választottbíróság végzi, az irat egy-egy példányát köteles megküldeni a választottbírósági tanács tagjai részére.

(5)[2] Ha a Szabályzat valamely irat kézbesítését, megküldését vagy benyújtását írja elő, a kézbesítésnek, megküldésnek, illetve benyújtásnak - a joghatással nem rendelkező, adminisztratív jellegű közlemények (pl. adat- és időpont -egyeztetések, egyszerű tájékoztatások) kivételével - tértivevényes ajánlott levélben, futárszolgálat útján vagy más, az irat átvételét bizonyító módon kell történnie, és az iratot egyidejűleg elektronikus úton (e-mailben) is meg kell küldeni valamennyi címzett részére, amennyiben a címzett elektronikus elérhetősége ismert. A választottbírósági tanács olyan határozatait, amelyek a választottbíráskodás helyén bírósági eljárás tárgyát képezhetik, így különösen az érvénytelenítési keresettel támadható ítéletet, valamint a bíróság előtt megtámadható hatásköri döntést, a Választottbíróság postai úton, tértivevényes ajánlott küldeményben kézbesíti a feleknek. E határozatok esetében a bíróságon kezdeményezhető eljárás megindítására rendelkezésre álló határidő számítása tekintetében a tértivevényes ajánlott küldemény fél részére történő kézbesítésének időpontja az irányadó. A választottbírósági tanács a felek egyetértésével a kézbesítésnek, a megküldésnek, illetve a benyújtásnak más módját is meghatározhatja.

(6)[3] Az iratot átvettnek kell tekinteni, ha azt a címzettnek személyesen átadták, vagy ha azt a címzett üzletvitelének helyén, lakóhelyén, szokásos tartózkodási helyén vagy postai címén kézbesítették. Ha az írásbeli közlés átvétele ésszerű utánjárás ellenére sem állapítható meg, azt a felek eltérő megállapodásának hiányában akkor is átvettnek kell tekinteni, ha ajánlott levélben vagy bármilyen, a kézbesítés megkísérlését bizonyító módon a címzett utolsó ismert üzletviteli helyére, lakóhelyére, szokásos tartózkodási helyére vagy postai címére elküldték. A tértivevénnyel feladott írásbeli közlések a "nem kereste" és az "átvételt megtagadta" jelzés visszaérkezése esetén is kézbesítettnek minősülnek. Az írásbeli közlést belföldi címzett esetében az elküldéstől számított nyolcadik napon, külföldi címzett esetében a tizenötödik napon kell átvettnek tekinteni.

(7) Ha a fél képviselő útján jár el, a beadványokat és egyéb iratokat a fél helyett a képviselőnek kell kézbesíteni, illetve megküldeni.

(8) A Szabályzatban vagy az alapján tűzött határidő első napja a kezdőnapot követő nap. Kezdőnap az a nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó körülmény bekövetkezik. A munkaszüneti napok, a szombat és a vasárnap a határidőkbe beleszámítanak, ha azonban a kezdőnapot követő nap munkaszüneti napra, vagy jogszabály által nem munkanapnak nyilvánított szombatra vagy vasárnapra esik, a határidő első napja a kezdőnapot követő első munkanap.

(9) A hónapokban meghatározott határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a határidő első napjának megfelel, ha pedig ilyen nap a lejárat hónapjában nincs, a következő hónap első napján.

(10) Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra, vagy jogszabály által nem munkanapnak nyilvánított szombatra vagy vasárnapra esik, a határidő az azt követő első munkanapon jár le. A beadvány benyújtására tűzött határidőt akkor is megtartottnak kell tekinteni, ha a beadványt a határidő utolsó napján tértivevényes ajánlott levélben postára adták vagy a választottbírósági tanács által az (5) bekezdés szerint meghatározott más módon, bizonyíthatóan elküldték.

(11) Ha a határidőt egy irat kézbesítésétől vagy kézhezvételétől kell számítani, munkaszüneti napnak csak az a nap tekintendő, amely a kézbesítés vagy kézhezvétel helyén munkaszüneti napnak minősül és a (8), valamint a (10) bekezdés rendelkezéseit is a kézbesítés vagy kézhezvétel helyén irányadó szabályok alapján kell megfelelően alkalmazni. Egyéb esetben a határidő számítása szempontjából kizárólag azokat a napokat lehet munkaszüneti napnak vagy a (8) és a (10) bekezdés szerint a határidő kezdetét vagy végét befolyásoló napoknak tekinteni, amelyek azon személy címe szerinti helyen, akire a határidő vonatkozik - a Választottbíróság és a választottbírósági tanács esetén Magyarországon - ilyen napnak minősülnek.

4. § [Az eljárás nyelve]

(1) A választottbírósági eljárás során használandó nyelvben vagy nyelvekben a felek szabadon állapodhatnak meg. Megállapodás hiányában az eljárás nyelvét - az ügy összes körülményére tekintettel - a választottbírósági tanács határozza meg. Ha a felek az eljárás nyelvében nem állapodtak meg, a Választottbíróság a felekkel a választottbírósági tanács megalakulásáig az ügy összes körülményére tekintettel magyarul, angolul vagy németül tartja a kapcsolatot. A Választottbíróságnak a kapcsolattartás nyelvére vonatkozó döntése nem köti a választottbírósági tanácsot az eljárás nyelvének a meghatározása során.

(2) Az (1) bekezdés szerint meghatározott nyelvet kell alkalmazni az eljárás teljes tartama alatt, a felek és a választottbírósági tanács összes eljárási cselekménye során, ideértve különösen a beadványokat, a tárgyalást, a jegyzőkönyvet és a választottbírósági tanács határozatait.

(3) Az eljárás nyelvét nem ismerő fél kérésére és költségére a választottbírósági tanács tolmács alkalmazását rendelheti el. Ennek feltételeit a Választottbíróság közli az érintett felekkel.

(4) A választottbírósági tanács elrendelheti fordító alkalmazását is, különösen, ha valamely okirati bizonyítéknak a felek megállapodása szerinti, illetve a választottbírósági tanács által meghatározott nyelvre történő fordítása válik szükségessé.

(5) Ha az eljárás nyelve nem magyar, angol vagy német, az idegen nyelv használata miatt felmerülő többletköltséget a felek egyenlő arányban előlegezik. Ha az alperes a Választottbíróság vagy - megalakulását követően - a választottbírósági tanács e költségek előlegezésére vonatkozó felhívásának a kitűzött határidőn belül nem tesz eleget, a költséget a Választottbíróság, illetve a választottbírósági tanács felhívására a felperesnek kell előlegeznie. Ha a felperes ezt elmulasztja, a Választottbíróság, illetve a választottbírósági tanács határidő tűzésével felhívja a feleket, hogy az eljárás nyelveként a magyar, az angol vagy a német nyelvek valamelyikében állapodjanak meg. Ha a felek a felhívásnak nem tesznek eleget, a választottbírósági tanács megalakulása előtt a Választottbíróság a kapcsolattartás nyelvét, azt követően pedig a választottbírósági tanács az eljárás nyelvét az ügy összes körülményére tekintettel a magyar, az angol vagy a német nyelv valamelyikében maga állapítja meg. A Választottbíróság kapcsolattartás nyelvére vonatkozó döntése nem köti a választottbírósági tanácsot az eljárás nyelvének a meghatározása során.

5. §[4] [Az eljárás nyugvása]

(1) Az eljárás nyugszik, ha az eljárás tárgyát képező jogviszonyban valamely fél oldalán jogutódlás következik be, vagy a Választottbíróság működését elháríthatatlan esemény akadályozza, vagy a választottbírósági tanács valamely, az eljárás érdemi kimenetelére kiható előkérdés hatóság vagy bíróság általi eldöntéséig az eljárást felfüggeszti, vagy a felek közös kérelmére az eljárás szünetelését rendeli el.

(2) A választottbírósági tanács a felfüggesztés elrendelése előtt a feleket a felfüggesztés oka és indokoltsága körében nyilatkoztatja.

(3) A felek szünetelés elrendelésére irányuló első közös kérelmére a választottbírósági tanács az eljárás szünetelését elrendeli, minden további közös kérelmére pedig elrendelheti. Egy eljárásban a szünetelés időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot.

(4) A választottbírósági tanács a nyugvás kezdőnapját és a nyugvás megszűnésének napját végzéssel megállapítja.

(5) A nyugvás időtartama a határidők számításánál figyelmen kívül marad. A nyugvás megszűnésének napját megállapító végzéssel egyidejűleg a választottbírósági tanács szükség esetén az eljárási jogok tényleges gyakorolhatóságának biztosítása érdekében egyes korábban megindult vagy elrendelt határidőket meghosszabbíthat.

6. § [Képviselet]

(1) A felek a választottbírósági eljárásban személyesen vagy képviselőik útján vehetnek részt és végezhetnek eljárási cselekményeket. Képviselőként a fél személyes joga szerinti törvényes vagy szervezeti képviselője, továbbá a fél meghatalmazottja járhat el.

(2) A választottbírósági eljárásban a jogi képviselet nem kötelező. A fél képviselőjeként bármely cselekvőképes személy felléphet.

(3) A Választottbíróság és a választottbírósági tanács az eljárás során bármikor felhívhatja a feleket arra, hogy a képviselőik képviseleti jogát igazolják.

(4)[5]

7. § [Lemondás a kifogás jogáról]

Azt a felet, akinek tudomása van arról, hogy a választottbírósági szerződés vagy a Szabályzat bármely előírásának vagy a választottbíráskodásról szóló törvény bármely, a felek eltérő megállapodását megengedő rendelkezésének nem tettek eleget, és az eljárásban továbbra is részt vesz anélkül, hogy e mulasztás miatti kifogását haladéktalanul, vagy ha arra határidőt szabtak, e határidőn belül bejelentené, úgy kell tekinteni, mint aki a kifogás jogáról lemondott.

8. § [Eljárási költségek]

(1) Az eljárási költségek magukban foglalják

a) a Regisztrációs Díjat,

b) a Választottbírósági Díjat,

c) a Választottbírósági Költségeket és

d) a Felek Költségeit.

9. § [A Regisztrációs Díj és a Választottbírósági Díj mértéke]

(1) A Regisztrációs Díj és a Választottbírósági Díj mértékét a Választottbíróság a Szabályzat mellékletét képező Díjtáblázat szerint határozza meg.

(2) A Regisztrációs Díjat és a Választottbírósági Díjat forintban kell előlegezni és viselni. Idegen pénznemben meghatározott kereseti követelés, illetve ellenkövetelés esetén a Választottbírósági Díj számításának alapját a Választottbíróság a kereset, illetőleg a viszontkereset vagy a beszámítási kifogás benyújtásának napján irányadó, Magyar Nemzeti Bank által meghatározott árfolyamon forintra történt átszámítás alapján határozza meg.

(3) A Regisztrációs Díj és a Választottbírósági Díj befizetése abban az időpontban tekintendő teljesítettnek, amikor a fél feltétlen és visszavonhatatlan megbízást adott saját bankjának az összeg átutalására, feltéve, hogy az összeg a Választottbíróság által megjelölt számlára a fenti időponttól számított harminc napon belül jóváírásra kerül.

10. § [A költségek előlegezése]

(1)[6] A Regisztrációs Díjat a felperes köteles előlegezni. A Választottbírósági Díjat a felperes előlegezi abban az esetben, ha az eljárás tárgyának az értéke nem éri el az 5.000.000 Ft-ot. Amennyiben az eljárás tárgyának az értéke ezt az összeget meghaladja, a Választottbírósági Díjat a felek egyenlő arányban előlegezik. Ha az alperes e kötelezettségének nem tesz eleget, a Választottbírósági Díj általa előlegezendő részét a felperesnek kell előlegeznie. A felperes - választása szerint - az alperesi előlegezés bevárása nélkül előlegezheti a teljes Választottbírósági Díjat.

(2) A Választottbírósági Költségek közül a bizonyítással összefüggő költségeket az a fél előlegezi, aki a bizonyítást indítványozta.

(3) A Választottbírósági Költségek közül a választottbírónak a határon átnyúló utazási és tartózkodási költségeit annak a félnek kell előlegeznie, aki a választottbírót jelölte, illetve akinek a választottbírót jelölnie kellett volna. Egyesbíró, valamint a tanács elnöke esetén a bizonyítással össze nem függő, határon átnyúló utazási és tartózkodási költségeket a felek egyenlő arányban előlegezik. Ha a fél a jelen bekezdés szerinti költségekre vonatkozó előlegezési kötelezettségének felhívás ellenére nem tesz eleget, az eljárás mindaddig nem folytatható, amíg a fél vagy helyette a másik fél a költségeket nem előlegezi.

11. § [A költségek viselése]

(1) Az eljárási költségeket a vesztes fél viseli vesztessége arányában.

(2) A választottbírósági tanács az eljárási költségek viseléséről indokolt esetben az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően is rendelkezhet, figyelemmel különösen a felek eljárás során tanúsított - az eljárás előre vitelét, illetőleg a jogvita rendezését elősegítő vagy akadályozó - magatartására, valamint a Felek Költségei esetében a felek és képviselőik által végzett eljárási cselekmények indokoltságára, célszerűségére és szükségességére.

(3) Az eljárási költségek viseléséről a választottbírósági tanács az eljárást befejező határozatában dönt, kivéve, ha valamelyik felet nyertességére tekintet nélkül kötelezi az eljárási költségek vagy azok egy részének viselésére.

(4) Egyezségkötés, valamint az eljárásnak a felek közös megegyezése alapján történő megszüntetése esetén az eljárási költségek viselésére a felek megállapodása az irányadó. Megállapodás hiányában a felek a Regisztrációs Díjat, a Választottbírósági Díjat és a Választottbírósági Költségeket egyenlő arányban, a saját Költségeiket pedig maguk viselik. Az eljárás megszüntetésének egyéb eseteiben az eljárási költségeket a felperes viseli, kivéve, ha a keresetétől azért állt el, mert az eljárásra okot adó alperes az eljárás megindítása után teljesítette a keresetben foglaltakat.

12. § [Eljárási költségek viszontkereset és beszámítási kifogás esetén]

(1) Az eljárási költségek előlegezése és viselése vonatkozásában a viszontkereset a keresettel esik egy tekintet alá.

(2) Az eljárási költségek előlegezése és viselése vonatkozásában a beszámítási kifogás a Regisztrációs Díj-fizetési kötelezettség kivételével a keresettel esik egy tekintet alá.

13. § [A Választottbírósági Díj mérséklése]

(1)[7] Ha a választottbírósági tanács megalakulása előtt a felperes nem teljesíti hiánypótlási kötelezettségét vagy eláll a keresetétől, a Választottbírósági Díj mértéke megegyezik az illeték és tartalékalap teljes összegének és az adminisztrációs díj 50 %-ának összegével. A Választottbírósági Díj mérsékelt összegét a felperes viseli.

(2)[8] Ha legkésőbb az előkészítő egyeztetést, a 36. § (4) bekezdésében foglalt esetben az első tárgyalást, illetőleg a tárgyalás tartása nélküli elbírálásról szóló tájékoztatás kézhezvételét követő nyolc napon belül a felperes eláll a keresetétől vagy a felek közösen kérik az eljárás megszüntetését, a Választottbíróság az előlegező feleknek visszatéríti az előlegezett Választottbírósági Díj - az illeték és tartalékalap nélkül számított - összegének az 50 %-át.

(3)[9] Ha a választottbírósági tanács az eljárást hatáskörének hiánya miatt legkésőbb az előkészítő egyeztetésen, az első eljárásvezető végzésben vagy ennek hiányában az első tárgyaláson megszünteti, a Választottbíróság az előlegező feleknek visszatéríti az előlegezett Választottbírósági Díj - az illeték és tartalékalap nélkül számított - összegének az 50 %-át.

II. Eljárási szabályok

II.1. Az eljárás megindítása

14. § [A választottbírósági eljárás megindítása]

(1) A választottbírósági eljárást keresetlevéllel kell megindítani. A Választottbíróságnak címzett keresetlevelet - a Választottbírósághoz történt benyújtásával egyidejűleg - a felperes köteles az alperesnek is tájékoztatásul megküldeni.

(2) A választottbírósági eljárás azon a napon indul meg, amelyen a keresetlevél a Választottbírósághoz beérkezett.

15. § [A keresetlevél kellékei]

(1) A keresetlevélnek tartalmaznia kell

a) a felek és képviselőik nevét és címét, valamint elektronikus elérhetőségét, ha az ismert;

b) a Választottbíróság hatáskörét megalapozó tények előadását és azok bizonyítékainak a megjelölését;

c) a keresettel érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tények előadásával és azok bizonyítékainak a megjelölésével;

d) a felperes határozott kereseti kérelmét;

e) az eljárás tárgyának az értékét, ha az meghatározható;

f) a felperes által jelölt választottbíró nevét, vagy arra irányuló kérelmet, hogy a felperes helyett a Választottbíróság jelölje ki a választottbírót, egyesbíró esetén pedig javaslatot a választottbíró személyére;

g) az eljárás nyelvére és az alkalmazandó anyagi jogra vonatkozó nyilatkozatot;

h) a felperes vagy képviselője aláírását.

(2) A felperesnek a keresetleveléhez csatolnia kell a választottbírósági szerződést magában foglaló okiratot vagy okiratokat.

(3) A felperes legkésőbb a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg köteles megfizetni a Díjtáblázatban meghatározott Regisztrációs Díjat. A Regisztrációs Díj megfizetéséről szóló igazolást a keresetlevélhez csatolni kell.

16. § [Az eljárás tárgyának az értéke]

(1) Az eljárás tárgyának az értéke a keresettel érvényesített követelés vagy jog értéke.

(2) Az eljárás tárgyának az értékét - a (3)-(6) bekezdésben foglalt szabályokat is figyelembe véve - a felperes határozza meg. Ha a felperes által megjelölt érték ellentétes a Szabályzattal, valószínűtlen, vagy azt az alperes vitássá teszi, továbbá ha a felperes az eljárás tárgyának az értékét hiánypótlási felhívás ellenére sem jelöli meg, akkor az értéket a választottbírósági tanács megalakulásáig a Választottbíróság, azt követően pedig a választottbírósági tanács határozza meg. A Választottbíróság által megállapított érték nem köti a választottbírósági tanácsot.

(3) A keresettel érvényesített követelés vagy jog értéke

a) pénzkövetelés esetén a követelt összeg;

b) dologi jogi igény esetén a vitás dolog, dologrész, hányad, vagy dologi jog értéke;

c) megállapításra irányuló kereset esetén az az összeg, amelyre a felperes - ha a marasztalás kérhető lenne - igényt tarthatna;

d) meghatározott cselekmény megtételére vagy az attól való tartózkodásra kötelezés iránti marasztalási kereset esetén az az összeg, amelyet a felperes elfogad az alperessel szemben támasztott követelése pénzbeli kiegyenlítéseként;

e) előre meg nem határozható ideig, időközönként visszatérően teljesítendő, le nem járt szolgáltatásra irányuló marasztalási vagy előre meg nem határozható ideig, időközönként visszatérően teljesítendő szolgáltatásra vonatkozó szerződéssel kapcsolatos megállapítási kereset esetén az egyévi szolgáltatás értéke;

f) bérlemény vagy haszonbérlemény kiürítése iránti kereset esetén az egyévi bérleti díj összege;

g) társasági határozatok megtámadására irányuló kereset esetén a megtámadott határozattal érintett vagyoni érték, ennek hiányában a társaság jegyzett tőkéjéből a felperesre jutó hányad értéke, amennyiben a felperes a társaság tagja;

(4) Az eljárás tárgya értékének a megállapításánál az eljárás megindításának az időpontjában fennálló érték az irányadó.

(5) A nem önállóan érvényesített kamat- és egyéb járulékkövetelést az eljárás tárgya értékének a meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni.

(6) Több kereseti kérelem esetén valamennyi követelés együttes összege határozza meg az eljárás tárgyának az értékét, kivéve az egymással vagylagos vagy eshetőleges viszonyban álló kereseti kérelmeket. Ez utóbbi esetekben az eljárás tárgyának az értéke a legmagasabb értékű követelés értékével egyezik meg.

17. § [A keresetlevél hiányainak a pótlása és a Választottbírósági Díj előlegezése a felperes részéről]

(1) Ha a felperes a keresetlevélhez nem csatolta a Regisztrációs Díj megfizetéséről szóló igazolást, vagy a keresetlevél nem tartalmazza a 15. § (1) bekezdés a)-f) és h) pontjaiban foglaltakat, a Választottbíróság - legfeljebb harmincnapos határidő tűzése mellett - felhívja a felperest a hiányok pótlására. Ha a felperes a határidőn belül nem pótolja a hiányokat, a Választottbíróság az eljárást megszünteti.

(2) Ha a keresetlevéllel kapcsolatban hiánypótlásra nincs szükség vagy az megtörtént, a Választottbíróság értesíti a felperest a Választottbírósági Díj általa előlegezendő összegéről, és felhívja arra, hogy azt az értesítésben megjelölt határidőben és módon fizesse be. A befizetés elmaradása esetén a Választottbíróság az eljárást megszünteti.

18. § [A válaszirat és a Választottbírósági Díj előlegezése az alperes részéről]

(1) Ha a keresetlevéllel kapcsolatban hiánypótlásra nincs szükség vagy az megtörtént, a Választottbíróság az alperest a keresetlevél és a választottbíró-ajánlási lista számára történő kézbesítésével értesíti az eljárás megindulásáról és egyidejűleg felhívja őt választottbíró jelölésére, valamint válasziratának előterjesztésére.

(2) A válasziratot a keresetlevél kézbesítésétől számított harminc napon belül kell előterjeszteni. Az alperes kérelmére ez a határidő legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. Az alperesnek a válasziratát a Választottbírósághoz kell benyújtania, és azzal egyidejűleg tájékoztatásul a felperesnek is meg kell küldenie.

(3) A válasziratnak tartalmaznia kell

a) az alperes és képviselője nevét és címét, valamint elektronikus elérhetőségét;

b) az alperes által jelölt választottbíró nevét vagy arra irányuló kérelmet, hogy az alperes helyett a Választottbíróság jelölje ki a választottbírót, egyesbíró esetén pedig az alperes nyilatkozatát arról, hogy a felperes javaslatát elfogadja-e vagy eltérő javaslatot tesz;

c) az alperes vagy képviselője aláírását.

(4) A válaszirat tartalmazhat különösen a Választottbíróság hatáskörével kapcsolatos kifogást, a kereset érdemére vonatkozó - azt vitató vagy elismerő - nyilatkozatot, beszámítási kifogást és viszontkeresetet.

(5) A válaszirat előterjesztésére nyitva álló határidő (2) bekezdés szerinti meghosszabbításának feltétele, hogy az alperes az eredeti határidőn belül választottbírót jelöljön vagy kérelmet terjesszen elő aziránt, hogy helyette a Választottbíróság jelöljön választottbírót, illetve egyesbíró esetén nyilatkozzon a felperes javaslatára. Ennek elmaradása esetén a határidő-hosszabbítási kérelmet a Választottbíróság elutasítja, a már engedélyezett határidő-hosszabbítást pedig visszavonja, és egyúttal a kijelölés 21. §-ban foglalt szabályait alkalmazza.

(6) A Választottbíróság az (1) bekezdés szerinti értesítésben tájékoztatja az alperest a Választottbírósági Díj általa előlegezendő mértékéről, és felhívja arra, hogy azt az értesítésben megjelölt határidőben és módon fizesse be. A befizetés elmaradása esetén a Választottbíróság a felperest felhívja arra, hogy a Választottbírósági Díj alperes által előlegezni elmulasztott részét az értesítésben meghatározott határidőben és módon fizesse be. A befizetés elmaradása esetén a Választottbíróság az eljárást megszünteti.

II.2. A választottbírósági tanács megalakítása

19. § [A választottbírák száma]

(1) Az egyes ügyekben - a felek megállapodása szerint - páratlan számú választottbíróból álló tanács vagy egyesbíró jár el. A Szabályzat alkalmazásában a választottbírósági tanács alatt az egyesbírót is érteni kell. Az eljáró egyesbíró eljárási jogosítványai megegyeznek a három tagú tanács eljárási jogosítványaival.

(2) Ha a felek a választottbírák számában nem állapodtak meg, a választottbírák száma három.

(3) A tanács megalakulása, az egyesbíró jelölése, valamint a választottbírák kijelölése a Szabályzat rendelkezései szerint történik.

20. § [A választottbírák jelölése]

(1) Választottbírónak a választottbíró-ajánlási listában szereplő, valamint minden, akár magyar, akár külföldi állampolgár jelölhető.

(2) Kötelezettségeik teljesítése során a választottbírák függetlenek és pártatlanok, nem képviselői a feleknek. Eljárásuk során utasítást nem fogadhatnak el, teljes titoktartásra kötelezettek a teendőik ellátása során tudomásukra jutott körülmények tekintetében az eljárás befejezése után is. Sem folyamatban lévő, sem befejezett ügyekről semmilyen felvilágosítást nem adhatnak, nyilatkozatot nem tehetnek.

21. § [A jelölés és a kijelölés során követendő eljárás]

(1) A felperes a keresetlevélben jelöl választottbírót vagy terjeszt elő kérelmet a választottbíró Választottbíróság általi kijelölése iránt, míg az alperes a válasziratban jelöl választottbírót akkor is, ha egyébként a választottbíróság eljárásával szemben hatásköri kifogást tesz.

(2) Három választottbíróból álló választottbírósági tanács esetében mindegyik fél egy-egy választottbírót jelöl, és az így jelölt két választottbíró jelöli az elnöklő bírót. Ha a fél az erre irányuló felhívás átvételétől számított harminc napon belül elmulasztja a választottbíró jelölését, vagy ha a két választottbíró a jelölésüktől számított harminc napon belül nem egyezik meg az elnöklő bíró személyében, a hiányzó választottbírót - bármelyik fél kérelmére - a Választottbíróság jelöli ki.

(3) Egyesbíró esetében, ha a felek a választottbíró személyében nem tudnak megállapodni, bármelyikük kérésére az egyesbírót a Választottbíróság jelöli ki.

(4) Háromnál több választottbíróból álló választottbírósági tanács esetében az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a felek egyenlő arányban jelölnek választottbírákat, és a hiányzó választottbíró jelöléséről a megválasztott bírák szótöbbséggel döntenek.

(5) Több felperes közösen egy választottbírót jelöl. Több alperes közösen egy választottbírót jelöl. Az alperesekre irányadó jelölési határidő számítására a választottbíró-jelölésre vonatkozó felszólítást utolsóként átvevő alperes általi átvétel időpontja az irányadó. Ha az alperesek nem tudnak megállapodni a közösen jelölendő választottbíró személyében, akkor a Választottbíróság jelöli ki mind az alperesi, mind pedig a felperesi választottbírót. Ezzel a felperesi oldal korábbi választottbíró-jelölése hatályát veszti. A Választottbíróság az eljárás körülményeinek mérlegelése alapján dönthet úgy is, hogy csak az alperesi választottbírót jelöli ki. Ebben az esetben a felperesi oldal korábbi választottbíró-jelölésének hatálya fennmarad. Az elnök jelölésére minden esetben az általános szabályok irányadóak.

22. § [Elfogadás]

(1)[10] A választottbíró a jelölést a Szabályzat mellékletét képező, választottbírói jelölést, illetőleg kijelölést elfogadó nyilatkozat aláírásával és annak a Választottbírósághoz történő, legkésőbb az értesítéstől számított 30 napon belüli benyújtásával fogadja el. Az elfogadó nyilatkozatban foglaltak valóságát a választottbíró az eljárás teljes tartama alatt szavatolja és az azokban bekövetkező és az eljárásra kihatással járó változásokat a választottbírósági tanács, a felek és a Választottbíróság előtt feltárja.

(2) A választottbíró megbízatása a jelölés, illetve kijelölés elfogadásával jön létre.

(3)[11] A választottbírói megbízatás elfogadásával a választottbíró vállalja, hogy a választottbírói kötelezettségének az Eljárási Szabályzat rendelkezéseinek betartásával eleget tesz.

23. § [Kezdeti és folyamatos feltárási kötelezettség]

(1) Akit a felek választottbírónak jelölnek vagy a Választottbíróság választottbírónak jelöl ki, köteles feltárni azokat a körülményeket, amelyek jogos kétségeket ébreszthetnek pártatlansága vagy függetlensége tekintetében. A választottbíró a jelölésétől, illetőleg a kijelölésétől kezdődően az eljárás teljes tartama alatt köteles haladéktalanul feltárni minden ilyen körülményt.

(2) A választottbíró a jelölésétől, illetőleg a kijelölésétől kezdődően az eljárás teljes tartama alatt köteles a Választottbíróságnak, a választottbírósági tanács többi tagjának és a feleknek, az egyesbíró pedig a Választottbíróságnak és a feleknek haladéktalanul bejelenteni, ha olyan körülmény jut tudomására, amely függetlenségével és pártatlanságával, illetve a felek megállapodása szerinti feltételekkel nem áll összhangban.

24. § [A választottbírói megbízatás megszűnése]

(1) Az eljárás befejezésével a választottbírói megbízatás megszűnik.

(2) Megszűnik a választottbírói (elnöki) megbízatás akkor is, ha

a) a választottbíró lemond tisztsége ellátásáról;

b) a felek a választottbíró megbízatásának a megszüntetésében megállapodtak;

c) a Választottbíróság vagy a bíróság megállapítja a választottbíró megbízatásának megszűnését, vagy

d) a választottbíró elleni kizárási indítványnak helyt adtak.

(3) Ha az eljárás során a választottbírák személyében változás következik be, a választottbírói díj megosztásáról az érintett választottbírák állapodnak meg, ennek hiányában arról a Választottbíróság határoz. Ha a választottbírósági ítélet érvénytelenítése után folytatódik az eljárás és a választottbírák személyében változás következik be, a díj megosztásáról az érintett választottbírák állapodnak meg, ennek hiányában arról a Választottbíróság határoz.

25. § [A választottbírói megbízatás megszüntetése]

Ha a választottbíró bármely okból alkalmatlan vagy képtelenné válik a feladatának ellátására vagy más okból indokolatlanul késlelteti az eljárást, és tisztségéről nem mond le, a felek megállapodhatnak a megbízatása megszüntetésében. Ennek hiányában a megszüntetési okra hivatkozással bármely fél kérheti a Választottbíróságtól, hogy állapítsa meg a választottbíró megbízatásának megszűnését.

26. § [Új választottbíró jelölése]

(1) Ha a választottbíró megbízatása bármely okból megszűnik, helyette új választottbírót kell jelölni. Ha a választottbíró megbízatása az eljárás berekesztését követően szűnik meg, a választottbírósági tanács - a Választottbíróság hozzájárulásával - a tanács kiegészülését megelőzően dönthet úgy, hogy az eljárást folytatja új választottbíró jelölése nélkül.

(2) A fél által jelölt választottbíró kiesése a választottbírósági tanács elnökének megbízatását nem érinti.

(3) A választottbírósági tanács a fél kérelmére vagy hivatalból dönt abban a kérdésben, hogy a tárgyalás korábbi részét részben vagy egészben meg kell-e ismételni.

27. § [A választottbírák kizárása]

A fél kizárási indítványt terjeszthet elő a választottbíróval szemben, ha olyan körülmények állnak fenn, amelyek jogos kétséget ébresztenek pártatlansága vagy függetlensége tekintetében, vagy ha nem rendelkezik a felek megállapodása szerint szükséges szakképzettséggel vagy más jellemzővel. A fél az általa jelölt választottbíróval szemben csak olyan okból élhet kizárási indítvánnyal, amely a jelölést követően vált előtte ismertté.

28. § [A kizárási eljárás]

(1) Annak a félnek, aki a választottbíróval szemben kizárási indítvánnyal kíván élni, az indítvány indokolását is tartalmazó írásbeli nyilatkozatát attól a naptól számított tizenöt napon belül kell a választottbírósági tanácsnak benyújtania, amikor a választottbírósági tanács összetételéről tudomást szerzett, vagy amikor az indítványt megalapozó körülmény előtte ismertté vált. Az eljárás berekesztését követően nem lehet kizárási indítványt előterjeszteni.

(2) Ha az érintett választottbíró nem mond le megbízatásáról, vagy a másik fél nem ért egyet a kizárási indítvánnyal, a kérelemről a választottbírósági tanács dönt.

(3) A kizárási indítvány vagy a választottbíró által tett 23. § szerinti bejelentés ügyében a választottbírósági tanács többi tagja határoz a felek nyilatkoztatását követően.

(4) Amennyiben a kizárási indítvány nem vezetett eredményre, az indítványozó fél az elutasító határozat átvételétől számított harminc napon belül kérheti, hogy a kizárási indítvány tárgyában a Választottbíróság döntsön. A Választottbíróság dönt továbbá a kizárási indítványról akkor is, ha két választottbíró, illetőleg az egyesbíró ellen éltek kizárási indítvánnyal, valamint ha a kizárási indítványt a választottbírósági tanács megalakulása előtt nyújtották be.

(5) A kizárási eljárás folyamatban léte alatt a választottbírósági tanács - a kizárási indítvánnyal érintett választottbírót is beleértve - folytathatja az eljárást és határozatot hozhat.

(6) A jelen szakaszban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a választottbírósági tanács által alkalmazott szakértő és tolmács kizárására is.

29. § [A választottbírósági tanács megalakulása]

(1) A választottbírósági tanács akkor alakul meg, amikor mind a felek által jelölt választottbírák, mind pedig az elnök elfogadó nyilatkozata beérkezett a Választottbíróságra.

(2) A választottbírósági tanács megalakulásától kezdve a választottbírósági eljárás lefolytatásához szükséges intézkedéseket a választottbírósági tanács teszi meg, ehhez a Választottbíróság szerveinek segítségét veheti igénybe.

(3) A választottbírósági tanács megalakulásáról és összetételéről a Választottbíróság haladéktalanul értesíti a feleket.

30. § [A választottbírósági tanács döntése saját hatásköréről]

(1) A választottbírósági tanács saját hatáskörének fennállását hivatalból vizsgálja. A választottbírósági tanács hatásköre kiterjed a saját hatáskörének fennállásáról vagy hiányáról szóló döntésre, valamint a választottbírósági szerződés létezését vagy érvényességét illető kifogás elbírálására. Ebből a célból a választottbírósági kikötést úgy kell tekinteni, mint a szerződés egyéb kikötéseitől független megállapodást. A választottbírósági tanácsnak az a döntése, amely szerint egy szerződés nem jött létre vagy érvénytelen, nem vonja maga után a választottbírósági kikötés érvénytelenségét.

(2) A választottbírósági tanács hatáskörével kapcsolatos kifogást legkésőbb a válaszirat benyújtásával egyidejűleg kell megtenni. Az a tény, hogy a fél választottbírót jelölt, vagy annak jelölésében részt vett, nem zárja el őt attól, hogy hatásköri kifogást terjesszen elő. A választottbírósági tanács hatáskörének túllépésére alapított kifogást a hatáskör feltételezett túllépésekor haladéktalanul elő kell terjeszteni. A választottbírósági tanács befogadhat kifogást később is, ha a kifogás késedelmét igazoltnak tekinti.

(3)[12] A választottbírósági tanács a hatásköri kifogásról belátása szerint külön végzésben vagy az ügy érdemében hozott határozatában dönt.

II.3. A választottbírósági tanács előtti eljárás

31. § [Az alkalmazandó eljárási szabályok]

(1) A felek közös megegyezéssel minden, a választottbírósági tanács előtti eljárás módjára vonatkozó szabály tekintetében eltérhetnek a Szabályzattól annyiban, amennyiben az eltérés nem eredményezi a választottbíráskodás helyén alkalmazandó jogszabály valamely eltérést nem engedő rendelkezésének sérelmét.

(2) A Szabályzatban nem szabályozott eljárási kérdések tekintetében - a felek megállapodása hiányában - a választottbírósági tanács a választottbíráskodás helyén alkalmazandó jogszabály eltérést nem engedő rendelkezéseinek korlátain belül saját belátása szerint jár el. Ennek során a választottbírósági tanács figyelembe veheti a belföldi és nemzetközi választottbíráskodásban kialakult eljárási elveket, gyakorlatot és ajánlásokat.

(3) A feleket egyenlő elbánásban kell részesíteni, és mindegyik félnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az ügyét előadja.

32. § [Az alkalmazandó anyagi jog]

(1) A jogvitát a felek által választott anyagi jog alkalmazásával kell eldönteni. Valamely állam jogának a kikötésével a felek közvetlenül az adott állam anyagi jogának az alkalmazását rendelik, ide nem értve annak nemzetközi magánjogi szabályait.

(2) A felek általi jogválasztás hiányában az alkalmazandó anyagi jogot a választottbírósági tanács az általa alkalmazandónak tartott nemzetközi magánjogi szabályok alapján határozza meg.

(3) A választottbírósági tanács méltányosság alapján (ex aequo et bono, amiable composition) csak akkor dönthet, ha a felek erre kifejezetten felhatalmazták.

(4) A választottbírósági tanács a felek szerződésének kikötéseivel összhangban, az ügyletre alkalmazandó kereskedelmi szokásokra is figyelemmel hozza meg a határozatát.

33. § [Ideiglenes jogvédelem]

(1) A választottbírósági tanács bármelyik fél kérelmére végzésben ideiglenes intézkedést rendelhet el. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet kézbesíteni kell a másik félnek, és lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a kérelemre nyilatkozzon.

(2) A fél az ideiglenes intézkedés iránti kérelmében kérheti, hogy a választottbírósági tanács anélkül kötelezze az ellenfelet az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak teljesítésére, hogy részére a kérelmet kézbesítené és a nyilatkozattételre lehetőséget adna (előzetes intézkedés). A választottbírósági tanács akkor rendelhet el előzetes intézkedést, ha az ideiglenes intézkedés iránti kérelem kézbesítése esetén fennállna a kockázata annak, hogy az ellenfél az ideiglenes intézkedés céljának megvalósulását ellehetetleníti. A választottbírósági tanács az ellenfél előzetes intézkedéssel kapcsolatos kifogásait figyelembe véve dönt arról, hogy az előzetes intézkedést ideiglenes intézkedésként - változatlan vagy módosított tartalommal - hatályában fenntartja, vagy hatályon kívül helyezi. Ha a döntésre az előzetes intézkedés elrendelésétől számított húsz napon belül nem kerül sor, az előzetes intézkedés hatályát veszti.

(3) A választottbírósági tanács az ideiglenes intézkedés elrendelését biztosíték adásához kötheti, az előzetes intézkedés elrendelését pedig biztosíték adásához köti, kivéve, ha azt szükségtelennek ítéli.

(4) A választottbírósági tanács az ideiglenes intézkedését és az előzetes intézkedését bármelyik fél kérelmére vagy kivételesen - a felek előzetes meghallgatását követően - hivatalból is megváltoztathatja, felfüggesztheti vagy hatályon kívül helyezheti.

(5) A fél akár a választottbírósági eljárást megelőzően, akár annak folyamán a bíróságtól is kérheti ideiglenes intézkedés elrendelését.

(6) A választottbírósági eljárással nem összeegyeztethetetlen az, hogy ha a fél bíróságtól, közjegyzőtől vagy ezekkel egy tekintet alá eső más szervtől előzetes bizonyítást kér. Az előzetes bizonyítás eredményét a választottbírósági eljárásban bármelyik fél felhasználhatja.

34. § [A kereset és a védekezés módosítása]

(1) A fél a keresetét, illetve a védekezését az eljárás berekesztéséig módosíthatja vagy kiegészítheti.

(2) Ha a fél a kereset, illetve a védekezés módosítását vagy kiegészítését indokolatlanul késedelmesen terjeszti elő, és ez az eljárás elhúzódását eredményezi, a választottbírósági tanács dönthet úgy, hogy a módosítás vagy a kiegészítés nem megengedhető, ezért azt figyelmen kívül hagyja. Ha a választottbírósági tanács a kereset, illetve a védekezés indokolatlanul késedelmesen előterjesztett módosítását vagy kiegészítését figyelembe veszi, a felet - nyertességére tekintet nélkül - kötelezheti az eljárás elhúzódása folytán felmerült többletköltségek viselésére.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásáról való döntés során a választottbírósági tanácsnak az összes releváns körülményt mérlegelnie kell, ideértve különösen a módosítás vagy kiegészítés tartalmát, az eljárás aktuális állását, a módosítás vagy kiegészítés által okozott késedelem mértékét és a felek méltányolandó érdekeit.

35. § [Viszontkereset és beszámítási kifogás]

(1) Az alperes az eljárás berekesztéséig viszontkeresetet terjeszthet elő. A viszontkeresetre - eltérő rendelkezés hiányában - a keresetre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Ha az alperes a viszontkeresetét indokolatlanul késedelmesen terjeszti elő, és ez az eljárás elhúzódását eredményezi, a választottbírósági tanács dönthet úgy, hogy a viszontkeresetet külön eljárás keretében, új keresetként bírálja el. Ha a választottbírósági tanács a viszontkeresetet a folyamatban lévő eljárás keretében, viszontkeresetként bírálja el, az alperest - nyertességére tekintet nélkül - kötelezheti az eljárás elhúzódása folytán felmerült többletköltségek viselésére.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásáról való döntés során a választottbírósági tanácsnak az összes releváns körülményt mérlegelnie kell, ideértve különösen a viszontkereset tárgyát és tartalmát, az eljárás aktuális állását, a viszontkereset előterjesztésével okozott késedelem mértékét és a felek méltányolandó érdekeit.

(4) Az alperes az eljárás berekesztéséig beszámítási kifogást terjeszthet elő, feltéve, hogy a Választottbíróság hatásköre a beszámítani kívánt követelésre is kiterjed. Az indokolatlanul késedelmesen előterjesztett beszámítási kifogásra a védekezés indokolatlanul késedelmesen előterjesztett módosítására vagy kiegészítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

36. § [Előkészítő egyeztetés]

(1)[13] A választottbírósági tanács megalakulásától vagy legkésőbb az alperesi válaszirat benyújtásától vagy az erre vonatkozó határidő lejártától számított harminc napon belül személyesen vagy telekommunikációs eszköz útján az eljárás előre menetelét megtervező előkészítő egyeztetést tart a felekkel.

(2) Az előkészítő egyeztetésen a választottbírósági tanács egyezteti a felekkel a Szabályzat 31. § (1) és (2) bekezdése értelmében meghatározandó eljárási szabályokat, az előreláthatólag igénybe veendő bizonyítási eszközöket, így különösen a szakértői bizonyítás szükségességét, valamint nyilatkoztatja a feleket arról, hogy kérik-e tárgyalás tartását, és ennek eredményeként rögzíti az egyes eljárási cselekmények időrendjét és határidejét.

(3) Az előkészítő egyeztetésen vagy legkésőbb azt követően három napon belül a választottbírósági tanács eljárásvezető végzést hoz az eljárás előkészítő egyeztetésen megtervezett, felekkel egyeztetett rendjéről.

(4) Az ügy körülményeitől és összetettségétől függően a választottbírósági tanács dönthet úgy, hogy

a)[14] előkészítő egyeztetés nélkül jár el, és közvetlenül tárgyalást tűz ki, vagy az eljárás előreviteléhez szükséges egyéb eljárási cselekményt tesz, vagy

b) az előkészítő egyeztetést - a felek egyetértése esetén - tárgyalásként folytatja, vagy

c) a jogvitát előzetes egyeztetés és tárgyalás tartása nélkül bírálja el. Erről a feleket a választottbírósági tanács előzetesen tájékoztatja, és lehetőséget biztosít számukra tárgyalás tartása iránti kérelem előterjesztésére.

37. § [Tárgyalás]

(1)[15] A választottbírósági tanács személyes jelenléttel vagy - indokolt esetben - telekommunikációs eszköz útján tárgyalást tart, ha azt az ügy körülményei alapján szükségesnek tartja, vagy ha bármelyik fél legkésőbb az eljárás berekesztéséig tárgyalás tartását kéri. Ha a választottbírósági tanács tárgyalást tart, a tárgyalásra szóló idézést úgy kell kézbesíteni, hogy mindegyik félnek legalább tizenöt nap álljon rendelkezésére a tárgyalásra történő felkészülésre.

(2) A tárgyalás nem nyilvános. A tárgyaláson a választottbírósági tanács tagjai, a felek és képviselőik, a jegyzőkönyvvezető, a tolmács, a tanú és a szakértő lehetnek jelen, valamint olyan további személyek, akiknek a jelenlétéhez az összes fél hozzájárult.

(3) A tárgyaláson jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvezés módját a választottbírósági tanács határozza meg. A felek bármelyike - a költségek előlegezése mellett - kérheti a jegyzőkönyvezés meghatározott módjának, így különösen a szó szerinti jegyzőkönyvezésnek az alkalmazását.

38. § [Eljárások egyesítése]

A Választottbíróság több, előtte megindult választottbírósági eljárást egyesíthet, ha azt az egyesítendő eljárásokban érintett összes fél egybehangzóan kérelmezi, vagy ahhoz hozzájárul. Az eljárásokat az elsőként megindult eljáráshoz kell egyesíteni, kivéve, ha a felek egybehangzóan azok valamely másik eljáráshoz történő egyesítését kérték, vagy ahhoz hozzájárultak.

39. § [Mulasztás]

(1) Amennyiben az alperes a válasziratát a Választottbíróság által meghosszabbított határidőben sem terjeszti elő, a választottbírósági tanács az eljárást folytatja anélkül, hogy e mulasztást önmagában a felperes állításai beismerésének vagy a felperes követelése elismerésének tekintené.

(2) Ha a választottbírósági tárgyaláson bármelyik fél nem jelenik meg, vagy határidőben nem végez el bármely eljárási cselekményt, a választottbírósági tanács folytathatja az eljárást, és a rendelkezésére álló adatok és bizonyítékok alapján határozatot hozhat.

40. § [Bizonyítás]

(1) A választottbírósági tanács a jogvita eldöntése szempontjából lényeges tények felderítése céljából a felek erre irányuló indítványának hiányában is bizonyítást rendelhet el.

(2) A választottbírósági tanács a felek bizonyítási indítványaihoz nincs kötve.

(3)[16] A választottbírósági tanács elrendelheti különösen okiratok benyújtását, papír alapon vagy elektronikus úton történő hozzáférhetővé tételét, tanúbizonyítás lefolytatását, valamely tárgy vagy helyszín szemléjét és szakértő alkalmazását, megkereshet bármely jogi személyt, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet.

(4) A tanúbizonyítás módjának részleteit, így különösen az esetlegesen előzetesen benyújtható írásbeli tanúvallomásokra és a tanúk tárgyaláson történő meghallgatásának módjára vonatkozó eljárási szabályokat az előkészítő egyeztetésen és az annak eredményét rögzítő eljárásvezető végzésben meg kell határozni.

(5) A szakértői bizonyítás módjának részleteit, így különösen a szakértői díj előlegezésének módját, a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakvéleményének beszerzését követő eljárást, a szakértő tárgyaláson történő meghallgatásának módját, valamint több szakértő egymáshoz való viszonyát az előkészítő egyeztetésen és az annak eredményét rögzítő eljárásvezető végzésben meg kell határozni.

(6) A választottbírósági tanács bármelyik fél indítványára vagy hivatalból szakértő alkalmazását rendelheti el. A felek bármelyik esetben magánszakértői véleményt vagy véleményeket nyújthatnak be. A választottbírósági tanács elrendelheti különösen az általa alkalmazott szakértőnek és a felek magánszakértőinek az együttes meghallgatását.

41. § [Az eljárás berekesztése]

(1) A választottbírósági tanács az utolsó tárgyalást vagy az azt követően beadott utolsó beadvány beérkezését követően végzéssel berekeszti az eljárást. Ezt követően további beadványok és bizonyítási eszközök csak a választottbírósági tanács előzetes engedélyével nyújthatók be. A választottbírósági tanács a berekesztést követően és az eljárást lezáró határozatának meghozatala előtt - kivételesen indokolt esetben - újabb tárgyalást tűzhet ki vagy a feleket további eljárási cselekmény megtételére hívhatja fel.

(2) Ha a választottbírósági tanács tárgyalás tartása nélkül bírálja el a jogvitát, az eljárás berekesztésére vonatkozó szándékáról köteles előzetesen tájékoztatni a feleket.

(3)[17] A választottbírósági tanács az eljárást lehetőség szerint a tanács megalakulásától számított hat hónapon belül berekeszti.

II.4. Határozathozatal és az eljárás lezárása

42. § [Határozathozatal]

(1) A választottbírósági tanács az ügy érdemében ítélettel, minden más kérdésben végzéssel határoz.

(2)[18] A felek eltérő megállapodásának hiányában a választottbírósági tanács szótöbbséggel hozza meg a határozatát. Többségi álláspont hiányában a választottbírósági tanács elnöke dönt. Eljárási kérdésekben az elnök egyedül is dönthet, ha a felek vagy a választottbírósági tanács tagjai erre felhatalmazták.

43. § [A választottbírósági ítélet meghozatala és közlése]

(1) Ítéletet hoz a választottbírósági tanács abban az esetben, ha érdemben dönti el a jogvitát, vagy ha a felek a közöttük létrejött egyezség tartalmának ítéletbe foglalását kérik. A felek egyezségét a választottbírósági tanács akkor foglalhatja ítéletbe, ha annak tartalma megfelel a jogszabályoknak. A választottbírósági tanács közbenső ítéletet vagy részítéletet is hozhat.

(2)[19] Az ítéletet írásba kell foglalni, és azt a választottbírósági tanács tagjai aláírják. Több választottbíró eljárása esetén elegendő a tagok többségének aláírása, feltéve, hogy az elmaradt aláírás hiányának okát a Választottbíróság feltünteti és igazolja az ítéleten.

(3) Az ítéletet a választottbírósági tanács legkésőbb az eljárás berekesztésétől számított negyvenöt napon belül átadja a Választottbíróságnak. E határidőt a Választottbíróság - kivételesen indokolt esetben - meghosszabbíthatja. Az ítélet átadását követően azt a Választottbíróság kézbesíti a feleknek akkor, ha az eljárás során előlegezni rendelt összes díj és költség előlegezése megtörtént.

44. § [A választottbírósági ítélet tartalma]

(1) A választottbírósági ítéletnek tartalmaznia kell:

a) a Választottbíróság megnevezését és az ügy számát;

b) a felek és képviselőik nevét és címét;

c) a kereseti kérelmek tárgyában hozott döntést és annak indokait, kivéve, ha az ítélet kizárólag a felek egyezségét foglalja magában;

d) az eljárási költségek összegéről és viseléséről szóló rendelkezést;

e) a választottbíráskodás helyét és az ítélet keltét.

(2) A választottbírósági ítéletet úgy kell tekinteni, mint amelyet az abban feltüntetett helyen hoztak.

(3)[20] Az ítélethez az ítéletet aláíró választottbíró írásba foglalt különvéleményt adhat, amit lezárt borítékban az ügy iratai között kell elhelyezni. A különvéleménybe indokolt esetben a Választottbíróság elnöke engedélyezhet betekintést. A különvélemény nem tartalmazhat a választottbírók belső tanácskozására vonatkozó információt.

(4)[21] Ha az ítéletben nincs feltüntetve teljesítési határidő, azt azonnal teljesíteni kell.

45. § [A választottbírósági ítélet joghatásai]

A választottbírósági ítéletnek ugyanaz a joghatása, mint a bíróság jogerős ítéletének.

46. § [A választottbírósági eljárás befejezése ítélet hozatala nélkül]

(1) A választottbírósági tanács végzéssel megszünteti az eljárást, ha

a) a felperes a keresetlevél hiányait a 17. §-ban foglaltak szerint nem pótolja,

b) a felperes a Választottbíróság hiánypótlási felhívása ellenére az értesítésben meghatározott határidőben nem fizeti be a Választottbírósági Díj általa előlegezendő vagy az alperes által előlegezni elmulasztott részét,

c) hatáskörének a hiányát állapítja meg,

d) a felperes a keresetétől eláll, kivéve, ha az alperes ez ellen kifogással él és a választottbírósági tanács a vita végleges lezárásához fűződő jogos érdekét elismeri,

e) a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak,

f) a felek egyezséget kötnek és annak választottbírósági ítéletbe foglalását nem kérik, vagy

g) a választottbírósági tanács úgy ítéli meg, hogy az eljárás folytatására bármely más okból nincs szükség vagy az lehetetlen.

(2) A 43. § (2)-(3) bekezdésében, valamint a 44. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat az eljárást megszüntető végzésre is megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az eljárás végzéssel történő megszüntetése nem érinti a felek ahhoz való jogát, hogy igényeiket új eljárásban ismét érvényesítsék.

III. Jogorvoslatok

47. § [A választottbírósági ítélet kijavítása, értelmezése és kiegészítése]

(1) A fél az ítélet kézhezvételétől számított harminc napon belül kérheti a választottbírósági tanácstól az ítéletben előforduló elírás vagy számítási hiba kijavítását.

(2) A fél az ítélet kézhezvételétől számított harminc napon belül kérheti a választottbírósági tanácsot, hogy az ítélet meghatározott része tekintetében adjon értelmezést.

(3)[22] Ha a választottbírósági tanács az (1)-(2) bekezdésben írt kérelmet indokoltnak tartja, akkor harminc napon belül a kijavítást elvégzi, illetve az értelmezést megadja. A választottbírósági tanács, ha indokoltnak tartja, a kijavítás, illetve az értelemzés iránti kérelmet a kijavítást, illetve értelmezést kérő fél ellenfelének tizenöt napot meg nem haladó határidő tűzése mellett nyilatkozattétel céljából megküldheti. Ebben az esetben a harmincnapos határidőt a kérelmező fél ellenfele által tett nyilatkozat Választottbíróságra való beérkezésétől, a nyilatkozattétel elmulasztása esetén a nyilatkozattételre tűzött határidő eredménytelen elteltétől kell számítani. Ha a kijavítás az ítélet rendelkező részét érinti, a kijavított rendelkező részt kell az ítélet rendelkező részének tekinteni. Az indokolást érintő kijavítás és az értelmezés a választottbírósági ítélet indokolásának a részévé válik.

(4) A választottbírósági tanács az (1) bekezdésben meghatározott hibát az ítélet meghozatalától számított harminc napon belül kérelem hiányában maga is kijavíthatja.

(5) A fél az ítélet kézhezvételétől számított harminc napon belül kérheti a választottbírósági tanácstól annak kiegészítését olyan kérelem vonatkozásában, amelyet az eljárás során előterjesztettek, de amelyről az ítélet nem rendelkezett. Ha a választottbírósági tanács a kérelmet indokoltnak tartja, hatvan napon belül - szükség esetén tárgyalás alapján - kiegészítő választottbírósági ítéletet hoz.

(6) A választottbírósági tanács szükség esetén legfeljebb további harminc nappal meghosszabbíthatja a kijavításra, értelmezésre és a kiegészítő választottbírósági ítélet meghozatalára az e §-ban meghatározott határidőt.

(7) A 43-45. §-ok rendelkezéseit az ítélet kijavítására, értelmezésére és kiegészítésére is megfelelően alkalmazni kell.

48. § [Eljárás jogorvoslat esetén]

(1) Aki a választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt keresetet indított, köteles a keresetlevelet másolatban a keresetindítástól számított nyolc napon belül a Választottbíróságnak megküldeni.

(2) A választottbírósági tanács megbízatása a választottbírósági ítélet meghozatalával, illetve az eljárás megszüntetésével megszűnik, a választottbírósági tanács azonban továbbra is eljár a választottbírósági ítélet kijavításával, értelmezésével és kiegészítésével kapcsolatos, valamint a választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt indított per felfüggesztése esetén az érvénytelenítési ok kiküszöbölésére irányuló eljárás során, továbbá - ha a felek azt a választottbírósági szerződésükben nem zárták ki - eljárásújítás esetén.

(3) Az ítélet meghozatalában részt vett választottbíró köteles az ítélet kiegészítésével, kijavításával és értelmezésével kapcsolatos eljárásban külön díjazás nélkül részt venni.

(4)[23] Ha a választottbírósági ítélet érvénytelenítését követően bármely fél kérésére folytatódó eljárásban a választottbírósági tanács összetétele nem változik, a felek a választottbírósági tanácsot megillető díj, valamint adminisztrációs díj fizetésére nem kötelezhetők. Amennyiben a választottbírósági tanács tagjaiban a felek jelölése (vagy kijelölés) következtében változás történik, úgy az új választottbíró(k) Díjszabályzatban meghatározott mértékű díjazását a tartalékalap terhére kell rendezni. A tartalékalap terhére történő kifizetések teljesítése a díjfizetésre vonatkozó rendelkezések szerint történik.

IV. Záró rendelkezések

49. § [A választottbírósági eljárás bizalmas jellege]

A választottbírósági eljárás létéről tudomással bíró összes személy titoktartásra köteles mind a választottbírósági eljárás folyamatban létével, mind annak bármely részletével kapcsolatban. Nem áll fenn titoktartási kötelezettség a Választottbírósággal szemben.

50. § [Felelősségkorlátozás]

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Választottbíróság, annak szervei és az alkalmazásában álló személyek, a választottbírósági tanács, valamint annak tagjai kártérítési és bármilyen egyéb jogkövetkezménnyel járó felelőssége, továbbá bármilyen jogcímen történő megtérítési, helytállási kötelezettsége kizárt minden, a választottbírósági eljárással kapcsolatban felmerült cselekményért vagy mulasztásért, kivéve a szándékos vagy súlyos gondatlanságból eredő károkozásért való felelősséget.

51. §[24] [Átmeneti rendelkezések]

A Szabályzat rendelkezéseit a hatálybalépésének napján és az azt követően indult választottbírósági eljárásokban kell alkalmazni.

V. Mellékletek

1. Melléklet - Alszabályzat a Gyorsított Eljárásról

52. § [Gyorsított eljárás]

(1) A gyorsított eljárásról szóló jelen Alszabályzat rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha a felek a választottbírósági szerződésben kifejezetten így állapodtak meg.

(2) Az Alszabályzat alkalmazása esetén a Szabályzat rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3)[25] A felperes részére a hiánypótlásra biztosított határidő nem haladhatja meg a felszólítás kézhezvételétől számított tizenöt napot. Ha a felek gyorsított eljárásban állapodtak meg, az eljárás tárgyának értékétől függetlenül a teljes választottbírósági díjat a felperesnek kell megelőlegeznie. Az alperesnek a válaszirat előterjesztésére tizenöt nap áll rendelkezésére, attól számítva, hogy a Választottbíróság által megküldött keresetlevelet átvette, e határidőt az alperes kérelmére legfeljebb nyolc nappal lehet meghosszabbítani.

(4) A gyorsított eljárásban egyesbíró jár el, kivéve, ha a felek másként állapodtak meg. Ha a felek egyesbíró helyett választottbírósági tanács eljárásában állapodtak meg, a választottbírósági tanács megalakítása a 21. §-ban foglaltak szerint történik. A jelen Alszabályzat egyesbíróra vonatkozó rendelkezéseit a választottbírósági tanács eljárására is alkalmazni kell.

(5) Ha a felek az egyesbíró személyének kijelölésére nem tesznek egybehangzó nyilatkozatot a válaszirat benyújtására rendelkezésre álló határidő lejártáig, akkor további nyolc napon belül a Választottbíróság jelöli ki az eljáró egyesbírót.

(6) A gyorsított eljárásban a felperesnek a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg a Díjtáblázatban meghatározott összegű Regisztrációs Díjat kell befizetnie. A Választottbírósági Díjat szintén a Díjtáblázat szerint kell meghatározni.

(7)[26] Az egyesbíró szóbeli tárgyalás tartása nélkül, a felek beadványai alapján dönt. A kereset és a válaszirat benyújtását követően a feleknek egy-egy további beadvány benyújtása engedélyezhető legfeljebb tizenöt napos határidővel. Az egyesbíró indokolt esetben, kivételesen lehetővé teheti további beadvány(ok) benyújtását.

(8) Az eljárásban tárgyalást akkor kell tartani, ha a válaszirat benyújtási határidejének lejártáig bármelyik fél írásban tárgyalás tartását kéri, vagy ha ezt az egyesbíró indokoltnak tartja.

(9) Ha tárgyalás tartására kerül sor, a tárgyalásra szóló idézést úgy kell kézbesíteni, hogy mindegyik félnek legalább nyolc nap álljon rendelkezésére a tárgyalásra történő felkészülésre.

(10) Az egyesbíró a gyorsított eljárást lehetőség szerint a jelölésének, illetőleg kijelölésének kézhezvételétől számított három hónapon belül berekeszti.

(11) Az ítéletet az egyesbíró legkésőbb az eljárás berekesztésétől számított tizenöt napon belül átadja a Választottbíróságnak.

(12) Ha az ügyben szakértő alkalmazása válik szükségessé, akkor a szakértő alkalmazását elrendelő végzés meghozatalától az eljárás a jelen Alszabályzat rendelkezései mellőzésével folyik tovább azzal, hogy az ügyben az egyesbíró jár el a továbbiakban is és a korábbi eljárási cselekmények hatályban maradnak.

2. Melléklet - Díjtáblázat

53. § [Az Eljárás Díjtáblázata]

(1) A Regisztrációs Díj: 25.000.- HUF

(2) Választottbírósági Díj összetevői:

Adminisztrációs díj:

Választottbírói tiszteletdíj:

Tartalékalap:

Közterhek:

(3)[27] A Választottbírósági Díj az adminisztrációs díj, a választottbírói tiszteletdíjak, a tartalékalap és a közterhek összegéből tevődik össze. A választottbírói tiszteletdíjként a Díjtáblázatban feltüntetett összegek és arányok az egy választottbíróra eső tiszteletdíjrészt jelentik. Választottbírósági tanács esetén ezt az összeget a tanácsban eljáró bírók számával kell szorozni. A választottbírósági tanács elnökének, valamint az egyesbírónak a tiszteletdíja a választottbírói tiszteletdíj 30%-kal növelt összege. Az adminisztrációs díj és a választottbírói tiszteletdíj eljárásújítás esetén a Díjtáblázatban feltüntetett összeg 50%-a. A közterhek a mindenkori hatályos jogszabályoknak megfelelően kerülnek az állam számára megfizetésre. Amennyiben jogszabályváltozás következtében a közterhek az eljárás időtartama alatt változnak, ez a Választottbírósági Díj módosítását vonja maga után. A közterhek növekedése esetén a különbözetet a Választottbíróság felhívására előlegezni kell. A közterhek csökkenése esetén az előlegező félnek a különbözet visszatérítendő.

(4)[28] A Választottbíróság jogosult a választottbírósági tanácsot megillető tiszteletdíj csökkentésére, amennyiben a választottbírósági tanács az ítéletet a 43. § (3) bekezdésében előírt 45 napon belül nem adja át a Választottbíróságnak és nem kérte ennek a határidőnek a meghosszabbítását. Az ilyen esetben megállapított tiszteletdíj-különbözet a tartalékalapba helyezendő.

3. Melléklet - Választottbírói jelölést, illetőleg kijelölést elfogadó nyilatkozat

[29]

4. Melléklet - A Választottbíróság Közvetítői Eljárási Szabályzata

Hatályos: 2022. december 31-től

1. § [Választottbírósági közvetítői eljárás]

(1) Ha választottbírósági eljárás még nem indult, a Választottbíróság közvetítői eljárást folytathat le a vitában érdekelt felek között olyan ügyekben, amelyekre hatásköre az alkalmazandó jogszabály alapján kiterjed, függetlenül attól, hogy a felek kötöttek-e választottbírósági szerződést.

(2) A közvetítői eljárás célja a jogvita békés, a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján történő rendezése a vitában nem érintett, független és pártatlan harmadik személy (a továbbiakban: közvetítő) bevonása mellett. A közvetítő semmilyen megoldást nem kényszeríthet a felekre.

(3) A Választottbíróság szervein (Elnökség, Titkárság) keresztül adminisztratív segítséget nyújt a feleknek és az eljáró közvetítőnek az eljárás gyors és hatékony lefolytatásához.

2. § [A Közvetítői Eljárási Szabályzat hatálya]

(1) A jelen Közvetítői Eljárási Szabályzatot a Választottbíróság közvetítői eljárásában kell alkalmazni.

(2) A felek közös megegyezéssel a jelen Közvetítői Eljárási Szabályzat bármely rendelkezését kizárhatják, vagy attól eltérhetnek, amennyiben az nem eredményezi valamely alkalmazandó jogszabály eltérést nem engedő rendelkezésének, valamint a függetlenség és pártatlanság, illetve a felekkel szembeni tisztességes és egyenlő elbánás elvének sérelmét.

3. § [A közvetítői eljárás megindítása]

(1) A közvetítői eljárás lefolytatását bármelyik fél vagy a felek közösen is kérhetik a jogvita tárgyának rövid meghatározásával. A felek eltérő megállapodása hiányában azt a napot kell a közvetítői eljárás megindulása napjának tekinteni, amelyen a jogvitában érintett felek a közvetítői eljárás lefolytatását kérik.[30]

(2) Ha az eljárást az egyik fél kéri, a kérelmet a Választottbíróság a másik félhez továbbítja azzal a felhívással, hogy a másik fél harminc napon belül nyilatkozzon a Választottbíróságnak, hajlandó-e az eljárásban részt venni. Amennyiben a másik fél közli, hogy az eljárásban nem vesz részt, vagy a felhívás - feladás igazolására alkalmas módon történő - elküldésének napjától számított harminc napon belül - illetve a felhívásban meghatározott eltérő határidőn belül - nem válaszol, a felhívást küldő fél ezt a felhívás visszautasításának tekintheti. Ez esetben, valamint ha a felhívás címzettje ezeken a határidőkön belül a Közvetítői Eljárási Díj megfelelő részét nem fizeti be a Választottbíróságnak, és azt a másik fél sem fizeti be helyette, a közvetítői eljárást meghiúsultnak kell tekinteni.[31]

(3) A közvetítői eljárás tetszőleges számú fél részvételével lefolytatható.

4. § [A közvetítő]

(1) Az eljárás egy közvetítő részvételével zajlik, kivéve, ha a felek több közvetítő részvételében állapodnak meg. Több közvetítő együttesen jár el. Közvetítő alatt a jelen Közvetítői Eljárási Szabályzat alkalmazásában az együttesen eljáró közvetítőket is érteni kell.[32]

(2) A felek szabadon állapodhatnak meg a közvetítő személyében. A felek közös megegyezéssel bármikor leválthatják a közvetítőt. A felek a közvetítő személyének kiválasztásában a Választottbíróság segítségét is igénybe vehetik, amely a felek kérésének megfelelően közvetítő(ke)t javasol vagy jelöl ki.[33]

(3) Ha a felek a közvetítő személyében megállapodtak és a közvetítő nem esik a választottbíráskodásról szóló törvényben a választottbírákkal kapcsolatban meghatározott kizáró okok alá, a Választottbíróság kijelöli a felek megállapodása szerinti közvetítőt. Amennyiben a felek a közvetítői eljárással egyetértenek, a közvetítő személyében azonban nem állapodtak meg, a Választottbíróság a felek által jelzett követelmények, valamint az ügy körülményei fényében elsősorban a választottbíró-ajánlási listáról jelöl ki közvetítőt, a függetlenség és pártatlanság alapelveit szem előtt tartva.[34]

(4) A Választottbíróság Eljárási Szabályzata alapján a választottbírót terhelő kezdeti és folyamatos feltárási kötelezettség a közvetítőt is terheli.

(5) A közvetítő az eljárás megszűnését követően, abban a jogvitában, amely a közvetítői eljárás tárgyát képezte, valamint azonos szerződésből vagy jogviszonyból keletkezett jogvitában indított bírósági, választottbírósági vagy egyéb vitarendezés iránti eljárásban bíróként, választottbíróként, a fél képviselőjeként vagy tanácsadójaként, tanúként, illetve szakértőként nem vehet részt. Ez nem érinti a 11. §-ban foglaltak szerint a közvetítői eljárásban elért megállapodás választottbírósági ítéletbe foglalásának lehetőségét a felek közös kérelmére.[35]

(6) A közvetítésre alkalmazandó jog eltérést nem engedő rendelkezése vagy a felek eltérő írásbeli megállapodása hiányában a közvetítőt a közreműködésével korábban lefolytatott közvetítői eljárás tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

5. § [A közvetítői eljárás lefolytatása]

(1) A közvetítő mindenkor köteles törekedni a felekkel szembeni tisztességes és egyenlő elbánásra, a közvetítő pártatlanságának és függetlenségének elvét, az ügy körülményeit, a felek kívánságait, valamint a jogvita gyors megoldását szem előtt tartva.

(2) A közvetítő az eljárást a jelen Közvetítői Eljárási Szabályzatban nem szabályozott eljárási kérdések tekintetében - a felek megállapodása hiányában - az alkalmazandó jogszabályok eltérést nem engedő rendelkezéseinek korlátain belül saját belátása szerint folytatja le a felekkel egyeztetve.[36]

(3) A közvetítő a felektől a vita lényegének és álláspontjuknak rövid írásbeli ismertetését kérheti. A közvetítő a felek bevonásával megbeszélést tart, azon a feleket meghallgatja, a felek által bemutatott iratokat megtekinti. A felek kérésére, illetve egyetértésével a közvetítő más (természetes és jogi) személyeket és intézményeket is meghallgathat, illetve megkereshet, ha azt a tényállás tisztázása érdekében szükségesnek tartja. A felek a közvetítői eljárás bármely szakaszában előadhatnak információkat, illetve tehetnek állításokat a jogvitát illetően, valamint benyújthatnak azokat alátámasztó dokumentumokat, ideértve a felek céljaira, érdekeire és motivációira vonatkozó információkat és dokumentumokat is. A közvetítő a valamely féltől kapott, a jogvitát érintő információ lényegét megoszthatja a közvetítői eljárásban részt vevő további felekkel. Ha azonban valamely fél azzal bocsát a közvetítő rendelkezésére valamely információt, hogy azt kezelje bizalmasan, az adott információ nem osztható meg a közvetítői eljárásban részt vevő további felekkel.[37]

(4) A közvetítő az eljárás bármely szakaszában kiegészítő tájékoztatást vagy javaslatot kérhet a felektől.

(5) Ha a felek másként nem állapodnak meg, a közvetítő a felekkel külön-külön is egyeztethet. A közvetítő az eljárás során valamely féltől kapott információ lényegét bármely másik féllel ismertetheti, kivéve, ha az információt közlő fél annak bizalmas kezelését kéri.

(6) A felek hozzájárulásával a közvetítő - a felek költségére - szakértőt alkalmazhat.

(7) A közvetítő a felek közötti egyezség létrehozása céljából az eljárás bármely szakaszában javaslatot dolgozhat ki és azt a felek elé terjesztheti.

(8) A közvetítő a felekkel egyeztetve az ügy körülményeire figyelemmel a közvetítői eljárás lefolytatása során bármely technológiai eszközt használhat, amelyet megfelelőnek tart, ideértve az elektronikus úton történő kommunikációt és megbeszélés tartását a felekkel.[38]

6. § [Jegyzőkönyv]

A közvetítő a felek eltérő megállapodása hiányában az eljárás során minden megbeszélésről a történtek lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet készít, amelyet aláír. Amennyiben a felek között megegyezés jön létre, a felek kérelmére annak tartalmát a közvetítő jegyzőkönyvbe foglalja.[39]

7. § [Képviselet]

Az eljárásban a felek személyesen vagy képviselőik útján vehetnek részt és végezhetnek eljárási cselekményeket., valamint bármely személy(ek) segítségét igénybe vehetik. A Választottbíróság Eljárási Szabályzatának képviseletre vonatkozó rendelkezései a közvetítői eljárásban is megfelelően alkalmazandók. Ha a fél képviselőt vagy egyéb személy(ek) segítségét veszi igénybe, a képviselő(k) illetve további személy(ek) nevét, címét és szerepét haladéktalanul be kell jelentenie valamennyi félnek és a közvetítőnek.[40]

8. § [Információk és bizonyítékok felhasználhatósága más eljárásokban][41]

(1) A közvetítői eljárásban való részvételre irányuló felhívás, a tény, hogy a fél hajlandó volt részt venni a közvetítői eljárásban, a közvetítői eljárásban illetve azzal kapcsolatban tett nyilatkozatok és elismerések, a jogvita lehetséges rendezésével kapcsolatos nézetek és javaslatok, a közvetítő által a felek számára tett javaslatok, a tény, hogy egy fél hajlandóságát fejezte ki, hogy azt (részben) elfogadja, valamint a közvetítői eljárás céljára készített dokumentumok, függetlenül azok formájától, (a továbbiakban együtt: információk) egy esetleges későbbi bírósági, választottbírósági vagy egyéb vitarendezési eljárásban a feleket nem kötik, azokra hivatkozni nem lehet, azok bizonyítékként nem nyújthatók be és azokról tanúvallomás nem tehető, függetlenül attól, hogy az adott eljárás kapcsolódik-e a közvetítői eljárás tárgyához. Ugyanez vonatkozik a fél által a közvetítői eljárás során előterjesztett bizonyítékokra, kivéve, ha azok a fél által a közvetítői eljárástól függetlenül beszerezhetőek és felhasználhatóak voltak. E bizonyítékok továbbra is benyújthatók választottbírósági, bírósági vagy egyéb hasonló eljárásokban, függetlenül attól, hogy azok egy közvetítői eljárásban is felhasználásra kerültek.[42]

(2) Az (1) bekezdésben említett információk illetve bizonyítékok a jogszabály által az egyezség érvényre juttatásához és végrehajtásához megkövetelt mértékben feltárhatók és bizonyítékként felhasználhatók.

9. § [A közvetítői eljárás bizalmas jellege][43]

A felek eltérő megállapodása hiányában a közvetítői eljárással kapcsolatos valamennyi információt - az egyezséget is ideértve - bizalmasan kell kezelni és arról harmadik személynek tájékoztatás nem adható, kivéve, ha az információ feltárását az egyeztetésre irányadó jog eltérést nem engedő rendelkezése megköveteli, illetve azt az egyezség érvényre juttatása vagy végrehajtása szükségessé teszi.

10. § [A közvetítői eljárás megszűnése]

A közvetítői eljárás megszűnik,

a) ha a közvetítő a felek között létrejött és az általuk aláírt egyezséget vagy azt tartalmazó jegyzőkönyvet a Választottbíróságnak átadja;[44]

b) ha a közvetítő írásban értesíti a Választottbíróságot, hogy az eljárás megszüntetését bármelyik fél a közvetítőhöz és egyidejűleg a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozatban vagy az eljárásról készült jegyzőkönyvben kérte;

c) ha a közvetítő írásban értesíti a Választottbíróságot, hogy a felek tájékoztatták megállapodásukról az eljárás megszüntetésében;

d) ha a közvetítő - a felek előzetes tájékoztatása után - írásban értesíti a Választottbíróságot, hogy a közvetítés meghiúsult.

e) az eltérést nem engedő jogszabályi rendelkezés, bírósági határozat vagy a felek megállapodása szerinti, a közvetítésre előírt határidő leteltével.[45]

11. § [Az egyezség és annak választottbírósági ítéletbe foglalása][46]

(1) Ha a felek a közvetítői eljárásban megállapodnak a jogvita egészének vagy egy részének egyezséggel történő rendezésében, az egyezséget írásba foglalják és aláírásukkal látják el. A felek kérelmére a közvetítő segítséget nyújthat az egyezség elkészítésében és azt a közvetítői megbeszélésről készített jegyzőkönyvbe foglalhatja. Az egyezség létrejöttét a Választottbíróság az azt tartalmazó jegyzőkönyvön pecsétjével igazolja.

(2) A felek kérhetik a közöttük létrejött egyezség tartalmának választottbírósági ítéletbe foglalását, mely esetben a közvetítők a felek egyezségét választottbíróként eljárva az Állandó Választottbíróság Eljárási Szabályzatának 43. § (1) bekezdése és 44. § (1) bekezdés c) pontja szerint választottbírósági ítéletbe foglalhatják. Amennyiben a közvetítői eljárásban nem jön létre egyezség, az azt követő választottbírósági eljárásban a közvetítő nem lehet választottbíró.

12. § [Regisztrációs Díj és Közvetítői Eljárási Díj]

(1) A felek az eljárás megindításának feltételeként vissza nem térítendő Regisztrációs Díjat fizetnek. A Regisztrációs Díj mértéke megegyezik a Választottbírósági Eljárás Díjtáblázata szerinti Regisztrációs Díj mértékével.

(2) A közvetítő eljárásért a felek Közvetítői Eljárási Díjat fizetnek, mely a közvetítő eljárás lefolytatásával összefüggő költségek, így különösen a közvetítő tiszteletdíjának és költségeinek, valamint a Választottbíróság és szervei által végzett munka és teljesített szolgáltatások fedezésére szolgáló térítés. A Közvetítői Eljárási Díjat az eljárás tárgyának értéke és az ügy bonyolultsága alapján a Választottbíróság állapítja meg. A Közvetítői Eljárási Díj mértéke nem lehet magasabb az azonos eljárási értékű, egyesbírói eljárásban folyó választottbírósági eljárás díjának 50%-ánál.

(3) A Regisztrációs Díjat és a Közvetítői Eljárási Díjat a felek egyenlő arányban viselik.

(4) Az eljárást kezdeményező fél a közvetítés kezdeményezésével egyidejűleg köteles a Regisztrációs Díjat és a Közvetítői Eljárási Díj ráeső részét előlegezni. Amennyiben a másik fél nem vesz részt a közvetítői eljárásban, a Választottbíróság a befizetett eljárási díjelőleget - a regisztrációs díj levonása után - visszatéríti az azt előlegező félnek vagy feleknek.

(5) Ha a másik, illetve a többi fél a Közvetítői Eljárási Díj rá eső részét nem előlegezi, azt az eljárást kezdeményező fél befizetheti.

(6) A közvetítő eljárásra is irányadóak a Választottbíróság Eljárási Szabályzatának a nyelvhasználatra vonatkozó szabályai.

(7) A felek az egyeztető-közvetítő eljárással kapcsolatos egyéb költségeiket maguk fedezik.

13. § [Felelősségkorlátozás][47]

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Választottbíróság, annak szervei és az alkalmazásában álló személyek, valamint a közvetítő(k) kártérítési és bármilyen egyéb jogkövetkezménnyel járó felelőssége, továbbá bármilyen jogcímen történő megtérítési, helytállási kötelezettsége kizárt minden, a közvetítői eljárással kapcsolatban felmerült cselekményért vagy mulasztásért, kivéve a szándékos vagy súlyos gondatlanságból eredő károkozásért való felelősséget.

14. § [Átmeneti rendelkezések][48]

A Közvetítői Eljárási Szabályzat rendelkezéseit a hatálybalépésének napján és az azt követően indult közvetítői eljárásokban kell alkalmazni.