A Fővárosi Törvényszék K.700821/2018/18. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2004. évi CXL. törvény (Ket.) 29. §, 50. §, 72. §, 2006. évi XCVII. törvény (Ekt.) 25. §, 2017. évi I. törvény (Kp.) 4. §, 43. §, 88. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) IX. cikk (1) bek., (4) bek.] Bíró: Minya Krisztán

A Fővárosi Törvényszék

mint elsőfokú bíróság

16.K.700.821/2018/18.

A Fővárosi Törvényszék a dr. Nehéz- Posony Katinka ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Gyovai Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Gyovai Sándor,) által képviselt Magyar Orvosi Kamara Etikai Bizottsága (1068 Budapest, Szondi u. 100.) alperes ellen, közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, mely perbe dr. Bendiák Zoltán ügyvéd által képviselt alperesi érdekelt, az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 70.000 (hetvenezer) forint perköltséget.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az államnak - külön felhívásra - fizessen meg 30.000 (harmincezer) forint kereseti illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet a Kúriához címzetten - jelen bíróságnál - kell az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint benyújtani.

I n d o k o l á s

I. panaszos a Magyar Orvosi Kamara Elnöksége képviseletében 2017. március 22-én, alperesi érdekelt 2017. április 28-án panasszal éltek a felperes ellen. A MOK Elnöksége nevében I. panaszos a hvg.hu internetes portálon adott interjúból kifogásolt egy kijelentést, a kifogásolt interjúban elhangzott, hogy "személy szerint nem sokat várok attól az etikai bizottságtól, amelynek elnöke az egyik, hálapénzzel leginkább fertőzött szakterületről jön, és a hálapénz rendszerében szocializálódott. A MOK Elnöke panaszát kiegészítette. Ebben a panaszos azt kifogásolta, hogy a MOK pénzügyeiről írt a panaszlott a saját honlapján. Alperesi érdekelt panaszos az egészségügy területén működő szakmai szakszervezeti érdekképviselet vezetőjeként előadta, hogy a felperes megengedhetetlen, az érintetteket emberi méltóságukban sértő nyilatkozatokat tesz az interneten. Gyalázkodó stílusban, a személyiségi jogot is sértő módon valótlan állítások jelennek meg.

2017. április 28. napján kelt beadványában alperesi érdekelt panaszos a felperes által üzemeltetett rontgen.reblog.hu internetes felületen a Alperesi érdekelt nyelve, Alperesi érdekelt ára címek alatt közzétett nyilatkozatát sérelmezve kérte az etikai eljárás lefolytatását. Dr. Alperesi érdekelt panaszos sérelmezte a felperes által közzétett nyilatkozat gyalázkodó stílusát, személyiségi jogait-emberi méltóságát sértő stílusát, egyben valótlan tartalmú állítását. Az elsőfokú hatóság eljárást indított, a két ügyet együtt kezelte, 2017. június 14-ére tárgyalást tűzött ki. E körben az egyik panaszos, alperesi érdekelt akadályoztatást jelzett, a tárgyaláson I. panaszos sem kívánt részt venni. A felperes e-mailt írt, telefonált, tájékoztatta az elsőfokú bizottságot arról, hogy a június 14-re, a tárgyalásra szóló idézést 13-án vette kézhez, nem tudott felkészülni. Az első fokon eljáró etikai bizottság 2017. június 14-én meghozott ... számú határozatában a panaszlottra/felperesre megrovás büntetést szabott ki. Ez ellen a felperes fellebbezéssel élt. A másodfokon eljárt Országos Etikai Bizottság az elsőfokú határozatot 2017. szeptember 25-én kelt ... számon hozott végzésével megsemmisítette. Az első fokon eljáró Etikai Bizottságot új eljárás lefolytatására utasította, egyben felhívta a bizottság figyelmét arra, hogy a megismételt eljárásban tegye lehetővé a panaszlott és az eljárás valamennyi résztvevője számára, hogy eljárási jogaikat gyakorolhassák.

A megismételt eljárás során az elsőfokú etikai bizottság az új eljárásban megtartott első tárgyaláson 2017. november 8-án meg kívánta hallgatni a felperest. Rögzítést nyert, hogy a tárgyaláson meghallgatni kívánt felperes a tárgyalás egészéről kívánt elektronikai úton kép- és hangfelvételt készíteni, melyet az interneten megjelent közlése szerint egyenes adásban, élőben kívánt közvetíteni. Kifogásolta a panaszos (alperesi érdekelt) és a panaszos, (I. panaszos) személyes jelenlétének hiányát, a bizottság a panaszlott indítványára tekintettel a tárgyalást elhalasztotta. A bizottság az Országos Etikai Bizottság elvárásának megfelelően, a meg nem jelent panaszosokat hiánypótlásban hívta fel arra, hogy panaszaikban pontról pontra jelöljék meg konkrétan, hogy mit sérelmeznek a felperes írásbeli közlésére tekintettel. A panaszosok a hiánypótlási felhívásnak eleget tettek, a panaszlott és jogi képviselője részére a beadványokat az etikai bizottság továbbította.

A 2018. február 21-én megtartott második tárgyaláson a felperes és jogi képviselője, valamint a panaszos, (alperesi érdekelt), valamint a Magyar Orvosi Kamara Elnöke (I. panaszos panaszos) meghatalmazott jogi képviselője, jelentek meg. A megtartott tárgyaláson a Magyar Orvosi Kamara Elnöksége vonatkozásában került rögzítésre, hogy a panaszt 2017. március 29. napján I. panaszos kiegészítette, melyben úgy fogalmazott, hogy "a felperes a MOK Országos Etikai Bizottságra tesz becsmérlő, hitelrontásra alkalmas kijelentést, amikor úgy nyilatkozik, hogy személy szerint nem sokat várok attól az etikai bizottságtól, amelynek elnöke az egyik hálapénzzel leginkább fertőzött szakterületről jön, és a hálapénz rendszerében szocializálódott." A kiegészítésben "A hűtlen kezelés az orvosi kamarában" cím alatt megjelenteket sérelmezte a MOK elnöke, különösen annak alább idézett részére vonatkozóan, "A Magyar Orvosi Kamara olyan, mint egy koszos, poros, rozsdás autó, sok helyen már átsejlik a rozsda. Ha azt megkaparjuk, könnyen leválhat az egész fenéklemez, csak a glett tartja egyben. Ebben a beadványban a felperes kifogásolta az Orvosi Kamara gazdálkodását. I. panaszos 2017. december 12. napján kelt beadványában a korábbi sérelmeket, panaszát, a hiánypótlási eljárásra válaszolva ismételten megerősítette, újabb sérelmeket jelentett be. 2018. február 8-án kelt beadványában a Magyar Orvosi Kamara Országos Elnökségének jogi képviselője a korábban sérelmezett kijelentést megismételte.

Az elsőfokú etikai bizottság eljárása során, megismételt eljárásban meghozott határozatában megállapította, hogy a felperes, mint orvos, a MOK BTSZ. tagja megsértette a Magyar Orvosi Kamara küldöttközgyűlése által 2011. szeptember 24-én elfogadott 2012. január 1. napján hatályba lépett etikai kódex alábbi normáit. I.1.2. pont (1) bekezdés az emberi méltóság tisztelete. II.1. pont (3) bekezdés az alapvető etikai normák maradandó, általános emberi, erkölcsi értékeken, évezredes hagyományon alapulnak, nem függhetnek aktuális politikai, gazdasági irányzatoktól az egyén pillanatnyi érdekeitől. Kívánatos, hogy az orvos megfeleljen az általános etikai normáknak, és ezt képes legyen egész életében gyakorolni. A hivatásrendi szabályok összefonódnak az orvosok viselkedésére vonatkozó illemszabályokkal, az orvosi működéssel kapcsolatos szokásokkal, a jogszabályokba foglalt normákkal és a szakmai szabályokkal. II.1.3. pont (3) bekezdése az orvos a magánéletében is tartsa be a társadalom törvényeit, és a közerkölcs szabályait. Az Etikai kódex II. 27. (1) -ben foglaltakat a tömegtájékoztatási eszközökben, - ideértve az internetet is való megjelenést, közlést szabályozó jogszabályi rendelkezések vétkes megszegése egyben etikai vétségnek is minősül. II.27. (2) a nyilvánosságnak adott információknak világosnak, tényszerűnek és elfogulatlannak kell lenniük. Nem kelthetnek sem alaptalan félelmet, sem nyugtalanságot a társadalomban, sem egyes csoportokban, személyekben. II. 27. (3) a közlés társadalmi hasznosságának lényegesen meg kell haladnia az orvos, illetve annak a hasznát, amelynek vagy akinek a nevében az orvos nyilatkozik. II.27. (4): Etikátlan a Magyar Orvosi Kamara, annak szerve, tisztségviselője szakmai vagy személyes jó hírnevének alaptalan rontására alkalmas bármilyen közlés. Egyebekben a más orvosnak tett nyilatkozatra a II.19.(4)., - etikátlan a megalázó, személyeskedő hangnem, és a II.18.(9). - más orvos tevékenységének konkrét esettől független általános bírálata, - pont szerinti rendelkezéseket is megfelelően alkalmazni kellett. II.27. (5) az orvos a saját, a nyilvánosságnak szánt kiadványaira is internetes alakjára is megfelelően alkalmazni kell. Erre tekintettel a Magyar Orvosi Kamara minősített területi szervezetének 4. számú etikai bizottsága a felperest a 2006. évi XCVII. törvény 25. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján megrovás etikai büntetéssel sújtotta.