A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40574/2018/4. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása (szerződés RÉSZLEGES érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, (1) bek., 536. §, 1998. évi XI. törvény (Üt.) 5. §, 10. §, (2) bek.] Bírók: Balsai Csaba Zoltán, Buglyó Gabriella Éva, Sándor Ottó

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Kiss Csaba ügyvéd felperesnek a dr. Bata Zoltán ügyvéd által képviselt I. rendű és a személyesen eljáró II. rendű alperes ellen helytállási kötelezettség megállapítása és szerződés részleges érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2018. június 5-én kelt 5.G.40.092/2017/18. számú ítélete ellen az I. rendű alperes részéről előterjesztett fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését megváltoztatja és a keresetet teljes egészében elutasítja. Az I. rendű alperes perköltségben való marasztalását mellőzi és kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az I. rendű alperesnek 15 napon belül 300.000 (háromszázezer) forint + áfa ügyvédi munkadíjból álló együttes első- és másodfokú perköltséget.

A le nem rótt 900.000 (kilencszázezer) forint kereseti és 1.200.000 (egymillió-kétszázezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

1.

A felperes keresetében kérte annak megállapítását, hogy az I. rendű alperes köteles helytállni a II. rendű alperes által a felperesnek okozott, a Budapest Környéki Törvényszék 16.P.28.289/2010/39. számú ítéletével megállapított kárért 15.000.000 forint erejéig, egyben kérte az I. rendű alperes kötelezését 15.000.000 forint után 2008. január 25-től a kifizetés napjáig járó, a 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. § (1) bekezdése szerinti kamat megfizetésére. Kérte továbbá annak megállapítását, hogy az alperesek között létrejött biztosítási szerződés részét képező, 2006. július 1-jén hatályos "Biztosítási feltétel" megnevezésű általános szerződési feltételeknek a biztosító megtérítési kötelezettségének kizárásáról rendelkező 3.1.6. pontjába foglalt kikötés érvénytelen. Keresete jogi alapjaként a Ptk. 200. § (2) bekezdését, a 209. §-át, az 559. § (1) bekezdését, az 567. § (1) bekezdését, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Ügyvédi tv.) 10. § (2) bekezdését, és az Alkotmány 13. §-át jelölte meg. Előadta, hogy 29.000.000 forintot helyezett letétbe a II. rendű alperesnél mint ügyvédnél letéti szerződés alapján, aki azt hamis meghatalmazás alapján a testvérének, ... Zoltánnak fizette ki. II.rendű alperes nevet fizetési meghagyással, majd a II. rendű alperest ítélettel kötelezték az okozott kár megtérítésére, azonban a végrehajtási eljárások eredménytelenek voltak. Hivatkozása szerint az Ügyvédi tv. 10. § (2) bekezdése alapján a kötelező jelleggel megkötött ügyvédi felelősségbiztosításnak valamennyi ügyvédi tevékenységre ki kell terjednie, ezért a biztosítási szerződés 3.1.6 pontjában szerepelő kockázatkizárás elsődlegesen jogszabályba ütközik, másodlagosan tisztességtelen, melyre tekintettel fennáll az I. rendű alperes helytállási kötelezettsége arra is figyelemmel, hogy a biztosítási esemény nem rendkívüli körülményekkel kapcsolatos, ezért a Ptk. 567. § (1) bekezdésének második mondata nem alkalmazható.

2.

Az I. rendű alperes kérte a kereset elutasítását. Álláspontja szerint a megállapítási per Pp. 123. §-ban írt feltételei nem állnak fenn, továbbá az Ügyvédi tv. 10. § (2) bekezdése nem tartalmaz olyan értelmű kötelezést, hogy az annak alapján megkötött felelősségbiztosításnak korlátozás nélkül fedezetet kell nyújtania minden károkozásra és ilyen kötelezettség egyéb jogszabályi rendelkezésből sem vezethető le. A Ptk. 567. § (1) bekezdése alapján jogszerűen alkalmazhat kizárásokat a szerződéses feltétekben akkor is, ha a károkozó magatartás szándékos vagy súlyosan gondatlan volt.

2.1.

A II. rendű alperes nem tett nyilatkozatot a perben.

3.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az I. rendű alperes köteles helytállni a II. rendű alperesnek a felperessel szemben a Budapest Környéki Törvényszék 16.P.28.289/2010/39. számú - a Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.342/2013/5. számú ítéletével jogerőre emelkedett - ítélete szerinti fizetési kötelezettség összegéből 15.000.000 forint, továbbá ezen összeg után 2008. január 25-től a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamat erejéig, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte továbbá az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 537.300 forint perköltséget és az államnak külön felhívásra 900.000 forint illetéket. Megállapította azt is, hogy 36.000 forint illeték az állam terhén marad.

3.1.

Határozatának indokolásában tényként állapította meg, hogy a felperes mint letevő és a II. rendű alperes mint ügyvéd között 2007. október 18-án létrejött letéti szerződés alapján a felperes 29.000.000 forintot letétbe helyezett. A szerződésben a felek rögzítették, hogy a letét összege a letevő által adott, két tanú előtt aláírt meghatalmazás alapján a meghatalmazott részére kifizethető. A felperes 2007. november 14-én megkísérelte felvenni a befizetett letét összegét, de a II. rendű alperes arról tájékoztatta, hogy azt meghatalmazás alapján 2007. november 5-én kifizette a testvérének, ... Zoltánnak. A ... Zoltán által felmutatott meghatalmazáson nem a felperes aláírása szerepelt, azt helyette ... Zoltán írta alá.

A felperes a II. rendű alperessel szemben a Pest Megyei Ügyvédi Kamara előtt panasszal élt, amely a 2011. június 12-én hozott határozatával a II. rendű alperest vétkesnek nyilvánította és megállapította, hogy elkövette az Ügyvédi tv. 37. § a) pontjába ütköző egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget és 300.000 forint pénzbírság fegyelmi büntetést szabott ki. A felperes ... Zoltánnal szemben a Pest Megyei Bíróság előtt fizetési meghagyás kibocsátását kezdeményezte 29.000.000 forint és járulékai megfizetése iránt, amely 9.A.Pk.22.531/2008/1. számon jogerőre emelkedett. A Budapest Környéki Törvényszék a 16.P.28.289/2010/39. számú - a Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.20.342/2013/5. számú ítélete folytán - jogerőre emelkedett ítéletében megállapította, hogy a II. rendű alperes a 29.000.000 forint és járulékai megfizetésére a 19.A.Pk.22.531/2008/1. számú jogerős fizetési meghagyással kötelezett ... Zoltánnal egyetemlegesen köteles. A II. rendű alperessel és ... Zoltánnal szemben indított végrehajtási eljárások eredménytelenek voltak.

Az I. rendű alperes a II. rendű alperes felelősségbiztosítója. A letét jogosulatlan kifizetésének időpontjában a II. rendű alperesnek érvényes és hatályos felelősségbiztosítása volt 15.000.000 forint károkozás erejéig. A felek közötti biztosítási szerződésre irányadó, 2006. július 1-jén hatályos "Biztosítási feltétel" megnevezésű általános szerződési feltételek II. pontja szerint biztosítási esemény a biztosított ellen érvényesített kár, amelyet a biztosított vagy alkalmazottja jogellenesen, az ügyvédi tevékenységre [Ügyvédi tv. 5. § (1) bekezdés a)-d) pontja] vonatkozó szabályok megsértésével - ide értve a jogszabály, valamint a bírói gyakorlat ismeretének hiányát is (műhiba), - vagy mint ügyvédi letét kezelője (pénz, érték őrzésének kivételével) e minőségében okozott. A 3.1.6. pont szerint "nem téríti meg az Egyesület azt a kárt, amely a letétként vagy egyéb jogcímen átadott, illetve átutalt összeggel való elszámolás elmaradása miatt keletkezik, kivéve ha a biztosított az átvett összeggel azért nem tud elszámolni, mert azt tévedésből, megtévesztésből vagy felróható módon (figyelmetlenség) jogosulatlanul fizette ki a jogügyletben résztvevő másik fél részére". Az I. rendű alperes szolgáltatási bizottsága a 2008. január 25-én kelt határozatával a felperes kárigényét elutasította arra hivatkozással, hogy a biztosítási feltételek 3.1.6. pontja értelmében kizárt kockázat a letétként átadott összeggel való elszámolás elmaradása miatt keletkező kár, továbbá felrótta a felperesnek, hogy nem kísérelte meg a kárenyhítési kötelezettség keretében a kárigény érvényesítését a közvetlen károkozóval szemben. Az I. rendű alperes panaszbizottsága a 2009. március 23-án kelt határozatával a szolgáltatási bizottság határozatát helybenhagyta. Határozata indokolásában a 3.1.6. pont értelmezése körében rámutatott arra, hogy a hamis meghatalmazást benyújtó személy nem válik a jogügylet részesévé, mert jogügylet alatt a letéti szerződést kell érteni.