A Fővárosi Törvényszék P.23731/2016/17. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 233. §] Bíró: Kun Péter

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék P.23731/2016/17.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20448/2017/4. (ÍH 2018.58)

***********

Fővárosi Törvényszék

...P..../2016/17.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Szécsényi Péter ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

felperes neve (felperes címe., törvényes képviselő: képviselő) felperesnek

Tivadar Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., eljáró ügyvéd: dr. Tivadar Krisztián András) által képviselt

alperes neve (alperes címe., törvényes képviselő: képviselő; nyilvántartási szám: szám) alperes ellen

kártérítés megfizetése és egyéb iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg 100.012,- (azaz százezer-tizenkettő) Ft perköltséget az alperes javára.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg 30.000,- (azaz harmincezer) Ft perköltséget az alperesi beavatkozó javára.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állam javára - külön felhívásra - 47.250,- (negyvenhétezer-kétszázötven)

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve, a Fővárosi Törvényszéknél kell elektronikus úton vagy a nem elektronikusan kapcsolatot tartó fellebbező fél esetén papír alapon 3 példányban benyújtani.

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - rá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az elsőfokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. Ezen fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik, így a fellebbezés elbírálása során a Kúria a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; a teljesítési határidővel kapcsolatos vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul; a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, de bármelyik fél kérelmére tárgyalást tart.

Az ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

I n d o k o l á s

A felperes - törvényes képviselője útján - és az alperes között úszásoktatásra irányuló megbízási szerződés jött létre, 2014. március 12. napján. Az úszásoktatásért a felperes törvényes képviselői rendszeresen díjat fizettek. Az úszásoktatásra irányuló szerződéses jogviszony mellett a felperes az alperesi civil szervezet pártoló tagja lett.

A felperes több alkalommal részt vett az alperes által szervezett úszásoktatáson. Az oktatás az intézet Intézet uszodájában zajlott. A foglalkozások 5-6 fős kiscsoportos keretében kerültek megtartásra.

A felperes 2014. május 19. napján az alperes által szervezett úszásoktatás során baleset érte, aminek következtében a két végleges metszőfoga törését szenvedte el. Az úszásoktatását az alperes munkavállalója felügyelte és végezte. A baleset megtörténtekor az alperes munkavállalója és a felperes édesanyja is jelen volt. A felperes fogai sérülésének okai pontosan nem rekonstruálhatóak, azt okozó ütés eredete nem tisztázott.

A felperes fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmére közjegyző közjegyző fizetési meghagyást bocsátott ki az alperessel szemben. Az alperes ellentmondására tekintettel a fizetési meghagyásos eljárás perré alakult.

A felperes az ellentmondás alapján perré alakult eljárás során előterjesztett - pontosított - előkészítő iratában kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes azzal a magatartással, hogy nem megfelelő gondossággal hajtatta végre az úszásoktatáson résztvevő gyermekekkel a sorgyakorlatot megsértette a felperes testi épséghez és egészséghez való jogát.

Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 75.000,- Ft vagyoni kár és 1.500.000,- Ft sérelemdíj és ezen összeg után 2014. december 19. napjától a kifizetés napjáig járó mindenkor hatályos Ptk.-ban rögzített törvényes kamatainak a megfizetésére.

A felperes álláspontja szerint a baleset bekövetkezésekor az úszásoktatást az alperes közreműködője felügyelte, akinek megfelelő körültekintése, a gyermek feletti felügyelet elvárható gyakorlása esetén elhárítható lett volna a kár. A károkozó, személyiségi jogot sértő magatartásként a felperes az alperes azon magatartását jelölte meg, hogy az alperes munkavállalója nem megfelelő körültekintéssel indította a sorgyakorlatban résztvevő gyermekeket. A felperes kifejtette, hogy a megfelelő körültekintéssel, a gyermekek feletti felügyelet elvárható gyakorlása esetén elhárítható lett volna a kár. A felperes álláspontja szerint az uszodai úszásoktatás veszélyes üzemnek minősül, amelynek működése a felperes érdekében állt.

A felperes kifejtette, hogy álláspontja szerint a vétőképtelen személy elhárítható magatartásával keletkezett a felperes kára. A vétőképtelen személy magatartása azonban nem lehet vétkes, a felperes megrúgó gyermeket nyilvánvalóan ilyen személynek kell tekinteni. A vétőképtelen gyermek másnak okozott kárért nem tehető felelősség, és a fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatóját e tevékenységgel összefüggésben keletkezett kár részbeni viselése alól csak a felróható közrehatás mentesíti.