A Fővárosi Törvényszék P.22539/2016/5. számú határozata képmáshoz való jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §] Bíró: Bérces Renáta

Fővárosi Törvényszék

...P..../2016/5.szám

a Fővárosi Törvényszék

a Dr. Kovács Loránd Iroda, ügyintéző Dr. Kovács Loránd (ügyvéd címe szám alatt működő) ügyvéd által képviselt

felperes neve (felperes címe szám alatti lakos) felperesnek

a Németh és Palatics Ügyvédi Iroda; ügyintéző dr. Palatics Edit (ügyvéd címe szám alatt működő) ügyvéd által képviselt

I.rendű alperes neve (I.r. alperes címe szám alatti székhelyű) I.r.és a

II.rendű alperes neve (II.r. alperes címe szám alatti székhelyű) II.r.alperessel szemben

képmáshoz fűződő jog megsértése miatti indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság a keresetet elutasítja, s kötelezi a felperest, fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra 36.000 (harminchatezer) forint eljárási illetéket, s alpereseknek - II.r.alperes útján - 15 napon belül 50.000 (ötvenezer) forint perköltséget, ÁFA-val terhelten.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet ezen a bíróságon lehet benyújtani 3 példányban a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten (a fellebbezési határidő számításánál a Pp.104/A§(1)bekezdése rendelkezéseit figyelmen kívül kell hagyni (a (2)bekezdés a;pontjára tekintettel). Az ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbezést, csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy a teljesítési határidővel kapcsolatos, illetve ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

Amennyiben a jogi képviselővel eljáró felek az ítélet elleni fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozzák, az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyekben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték (illetve annak a Pp. 24.§-a alapján megállapított értéke) az ötszázezer Forintot meghaladja. A fentiek szerint előterjesztett fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik, így a fellebbezés elbírálása során a Kúria az iratok alapján dönt, s határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

Az I.r.alperes által szerkesztett portál internetes portálon, melynek üzemeltetője II.r.alperes 2016.április 20-án "cikk címe" címmel jelent meg egy írás. Az írás bevezetőjében közölték, hogy tavaly megírták (egy 2015.december 8-i írásukra utalással annak URL-jét beépítve a cikkbe közölve "2-es cikk címe" című írásra, illetve az "3-as cikk címe" című írásukra utalással) beszámoltak arról, hogy a felperes többször is felbukkant egy felkapott országi szórakozóhely, a szórakozóhely neve promóciós videójában. Tájékoztatták arról is olvasóikat, hogy a videót később leszedték, miként erről is beszámoltak 2015.december 10-i írásukban, majd december 11-én arról tájékoztatták akkor olvasóikat (s ebbe a cikkbe beágyazottan ismét jelenlegi olvasóikat is), hogy újra kikerült a netre felperes kedvenc országi klubjának promó videója. A 2016 áprilisi írás apropóját az adta, hogy az említett külföldi szórakozóhely 2-es portál oldalára felkerült egy új videó, amiben megint megjelenik a cikkíró szerint "a magyar miniszterelnök mindig titkolódzó, magát nem közszereplőnek tekintő tanácsadója". Az írásba beillesztették a szórakozóhely neve hivatalos videóját is, tájékoztatva ezúton is az olvasókat, illetve a cikkben is közölve, hogy egy pillanatra a háttérben 0.26 másodpercnél látható balra a felperes, az írásba be is ágyazták ezt a képet, hozzátéve, hogy ugyanolyan ruhában van felperes, mint az elhíresült videón (amire a cikkük bevezetőjében utaltak, s amit közöltek is) s előtérben a békát szopogató nő is ugyanannak tűnik, akit tavaly ennél a jelenetnél láthattunk felperes mögött, számol be róla az írásba beágyazva korábbi képüket, videó felvétel képkockáit GIF-fé szerkesztve az alperesi internetes sajtóorgánum, rögzítve a magállapítást, hogy ez a felvétel, amit most újabb hirdetésként 2-es portál oldalára a szórakozóhely neve kitett, valószínűleg ugyanakkor készült. Hogy milyen ez a szórakozóhely, ezt is bemutatták december 8-i írásukban, s idézték ezt jelen cikkük végén is. A cikk frissített verziójában tájékoztatták arról is olvasóikat, hogy már ezt az újabb (jelen írás apropóját adó) videót is levették a szórakozóhely neve honlapjáról.

A fenti újabb képi megjelenítés miatt felperes 2016.április 25-én kelten, másnap kézbesítetten a Pp.346/A§-ra hivatkozással az alperesi szerkesztőséget a felperest ábrázoló képek további felhasználásától való tartózkodásra, a felhasználás abbahagyására kérve kérelemmel élt, és 15 napos határidővel bocsánatkérésre is felszólította a szerkesztőséget és az alperesi kiadót, utalva arra, hogy a hivatkozott cikkben közzétett képfelvételek nem közéleti eseményen készültek, nem tömegfelvételek, felperest név szerint megnevezve, képszerkesztéssel külön kiemelve, személyére fókuszálva magánemberként, magánéleti élethelyzetben ábrázolják. A korábbi 2015.december 8-i képfelvételek ismételt beillesztése alperes új cikkébe új jogsértés, új jogsértést valósít meg, ezért a korábbi képfelvételek ismételt felhasználásától is kérte, hogy alperesek tartózkodjanak, s az újbóli jogsértésért kérjenek elnézést. Miután a megadott határidőben nem törölték a felperesről készült kép- és videó felvételeket, felperes 2016.május 26-án érkezetten keresettel kérte a jogsértés megtörténte megállapítását, alperesek jogsértés abbahagyására kötelezését és elégtételként bocsánatkérésre kötelezését. A jogsértés abbahagyására kötelezést a cikkbe illesztett képfelvételek törlésével kérte felperes, a további felhasználás megtiltására való kötelezés mellett. Keresetlevele mellékleteként kinyomtatta mind a 2016.április 20-i, mind az abba ágyazott korábbi, 2015.december 8-i alperesi írást, csatolt egy helyreigazítási kérelemre történt helyreigazítást is a 2015.december 8-i írásaival kapcsolatban alperesnek, valamint a pert megelőző kérelmét. Keresete jogalapjaként az Alaptörvény 4.§(3)bekezdésére és az új Ptk. 2. könyv 42.§(2)bekezdésére, s a 43.§g; pontjára hivatkozott. A képmás-felhasználás jogsértő jellege körében egy 2014.szeptember 29-i, 28.számú AB határozatra utalt, valamint a Fővárosi Ítélőtábla ...Pf. tanácsának két ítéletére, amelyben a nyilvános közszereplés során készült felvételek jogszerű felhasználásának kereteit fejtette ki a Fővárosi Ítélőtábla, eszerint a képfelvétel közlése csak akkor lehetséges az érintett személy hozzájárulása nélkül, ha a felvétel olyan cselekvéssel kapcsolatos, amely közmegbízatásból fakadó, befolyásolásra irányul vagy a társadalom tágabb, szűkebb rétegének saját elhatározásából kapcsolatos cselekvés. Fenti döntések analóg alkalmazásával a felperes kereseti kérelme megalapozására azt fejtette ki, hogy a sérelmezett kép- és videó felvétel nem olyan élethelyzetben készült, amely a társadalom életét befolyásoló, helyi viszonyok alakulását meghatározó lett volna, nem nyilvános tömegrendezvény, amin a felperes megjelent és nem vezérelte a nyilvánosság érdeklődésének felkeltése igénye ezen szórakozóhelyen, étteremben való megjelenés során felperest, nem minősíthető tehát közéleti szereplésnek az éttermi megjelenése felperesnek, ezért felperes hozzájárulását kellett volna kérni a képek közzétételéhez. Az érdemi tárgyaláson alperesi érdemi védekezésre felperes kiemelte, hogy intim magánéleti helyzetben készült felvételek felhasználásával követett el az alperesi oldal jogsértést, nem korlátozhatja felperes személyiségi jogait az alperesi sajtószerv azzal a hivatkozással, hogy a felperes nyilvános helyen való megjelenése azt illusztrálná, hogy milyen jövedelmi viszonyok között él, arra hivatkozással, hogy a sajtó nem tudja kitalálni, miből származik felperes jövedelme, nem korlátozható a képmása védelméhez fűződő joga. Az, hogy nem tudja megmondani, miből van ilyen mértékű jövedelme felperesnek, nem elég indok arra, hogy alperes felperes személyiségi jogait korlátozza a sajtó. Felperes jövedelmi viszonyai nem nyilvánosak, erről való diskurzus nem jogosítja fel az alperest arra, hogy a felperes képmás védelméhez fűződő jogát korlátozza. Alperes nem hozott fel olyan érvet, amely azt erősíti, hogy a sajtó tájékozódáshoz fűződő joga erősebb, mint felperes képmása védelméhez fűződő személyiségi joga. Felperes jövedelmi helyzetének illusztrálására a sajtóban megjelent különféle híradások nem adnak alapot arra, hogy az alperes a felperes vagyoni viszonyait felperes képe felhasználásával illusztrálhassa. Vitatta azt felperes, hogy kormányzati, politikai döntések meghozatalában részt venne és így közszereplőnek lenne minősíthető, nem politikus, nem közéleti személy felperes, tehát e minőségében sem kell tűrnie a képe felhasználását, nem közéleti szereplésével kapcsolatosak a képi megjelenítések, annak pedig, hogy a képi megjelenítés lealacsonyító, bántó volt-e, nincs jelentősége, annak van relevanciája, hogy felperes közszereplő-e, illetve közéleti szerepléshez köthető-e a képi ábrázolás. Felperes értékelése szerint mindkét kérdés nemleges válaszára tekintettel az alperesi érdemi védekezés nem foghat helyt, felperes képét alperesi lap jogsértően használta fel a 2015.december 8-i írását követően 2016 áprilisában megjelentett újabb cikkével. Jogi képviselővel eljárva ügyvédi munkadíjra is igényt tartott felperes, melynek mértékét mérlegeléssel kérte megállapítani.