A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21195/2016/4. számú határozata képmáshoz való jog megsértése tárgyában. Bírók: Istenes Attila, Kisbán Tamás, Kovaliczky Ágota

Fővárosi Ítélőtábla

32.Pf.21.195/2016/4-II.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Kovács Loránd Ügyvédi Iroda (fél címe 1., eljáró ügyvéd: dr. Kovács Loránd) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek - a Németh és Palatics Ügyvédi Iroda (fél címe 2., eljáró ügyvéd: dr. Palatics Edit) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe.) I. rendű alperes és II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe.) II. rendű alperes ellen képmáshoz fűződő jog megsértése miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2016. június 30. napján kelt 65.P.22.539/2016/54. számú ítélete ellen a felperes részéről 6. és 7. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. rendű alperesnek 15.000 (tizenötezer) forint + áfa másodfokú perköltséget és a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A felperes képmásához fűződő joga érvényesítése iránt a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 346/A-F. § alapján nyújtotta be keresetét az I. rendű alperes szerkesztésében a ... internetes hírportálon 2016. április 20. napján "Megint felperes neve dal reklámozza magát a ..." címmel megjelent írással kapcsolatosan. Ebbe ugyanis beillesztették a fent nevezett szórakozóhely hivatalos videóját azzal a figyelem felhívással, hogy azon a háttérben 0,26 másodpercnél látható balra a felperes. A cikkbe beágyaztak egy korábbi képet és egy videofelvétel képkockáit Gif-é szerkesztve, amelyeken ugyancsak a felperes látható. Az írás arról számol be, hogy a szórakozóhely új videója valószínűleg ugyanakkor készült mint az, amelyen a felperes hosszabban volt látható, és amiről a hazai sajtótermékek korábban már beszámoltak. Ezen feltételezés igazolására tették közzé a korábbi felvételeket.

A felperes 2016. április 26-án az I. rendű alpereshez eljuttatott kérelmében a Pp. 346/A. §-ra hivatkozással az alperesi szerkesztőséget a felperest ábrázoló képek további felhasználásától való tartózkodásra, a felhasználás abbahagyására hívta fel, és 15 napos határidővel bocsánatkérésre is felszólította a szerkesztőséget és az alperesi kiadót, utalva arra, hogy a hivatkozott cikkben közzétett képfelvételek nem közéleti eseményen készültek, nem tömegfelvételek, felperest engedélye nélkül név szerint megnevezve, képszerkesztéssel külön kiemelve, személyére fókuszálva magánemberként, magánéleti élethelyzetben ábrázolják. A korábbi 2015. december 8-i képfelvételek ismételt beillesztése alperes új cikkébe új jogsértést valósít meg, ezért a korábbi képfelvételek ismételt felhasználásától is kérte, hogy alperesek tartózkodjanak, s az újbóli jogsértésért kérjenek elnézést. Miután a megadott határidőben nem törölték a felperesről készült kép- és videó felvételeket, felperes 2016. május 26-án érkezett keresettel kérte a jogsértés megtörténte megállapítását, alperesek jogsértés abbahagyására kötelezését és elégtételként bocsánatkérésre kötelezését. A jogsértés abbahagyására kötelezést a cikkbe illesztett képfelvételek törlésével kérte felperes, a további felhasználás megtiltására való kötelezés mellett. Keresete jogalapjaként az Alaptörvény 4. § (3) bekezdésére és a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. § (2) bekezdésére, s a 43. § g) pontjára hivatkozott. A képmás-felhasználás jogsértő jellege körében a 28/2014. (IX. 29.) AB határozatra utalt, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf. tanácsának két ítéletére. Fenti döntések analóg alkalmazásával a felperes kereseti kérelme megalapozására azt fejtette ki, hogy a sérelmezett kép- és videofelvétel nem olyan élethelyzetben készült, amely a társadalom életét befolyásoló, helyi viszonyok alakulását meghatározó lett volna. Nem nyilvános tömegrendezvény, amin a felperes megjelent és nem vezérelte a nyilvánosság érdeklődésének felkeltése igénye ezen szórakozóhelyen, étteremben való megjelenés során a felperest, nem minősíthető tehát közéleti szereplének az éttermi megjelenése. Az alperes érdemi védekezésre felperes kiemelte, hogy intim magánéleti helyzetben készült felvételek felhasználásával követett el az alperesi oldal jogsértést, nem korlátozhatja felperes személyiségi jogait az alperesi sajtószerv azzal a hivatkozással, hogy a felperes nyilvános helyen való megjelenése azt illusztrálná, hogy milyen jövedelmi viszonyok között él, mindezt arra hivatkozással, hogy a sajtó nem tudja kitalálni, miből származik felperes jövedelme. Ezen indokok alapján nem korlátozható a képmás védelméhez fűződő joga. Vitatta, hogy közszereplő lenne és hivatkozott arra is, hogy jövedelmi viszonyai nem nyilvánosak.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Csatolták azt a nyilatkozatot, amely tanúsága szerint a cikkben hivatkozott külföldi étterem vendégei a szórakozóhelyre való belépőjegy váltásával képüket is tartalmazó felvételek elkészítéséhez, felhasználásához hozzájárultak. Ez a hozzájárulás a felvétel készítéséhez egyben a felvétel felhasználásához való hozzájárulást is jelenti, hisz a szórakozóhely nem saját felhasználásra, hanem reklámcélra készít ilyen videofelvételt, miként a korábbi felvételét is ilyen céllal közölte a ... étterem. A jelen per tárgyát képező ... megjelenítés is hasonló reklámcélú felhasználásnak minősül. Elsődlegesen erre hivatkozással kérték a kereset elutasítását. Másodlagosan utaltak arra is, hogy a felperesről a sajtóban hírek jelentek meg kormányzati tanácsadói minőségéről, számos kormányzati döntés megálmodójaként tartja őt számon a közvélemény, rendszeresen feltűnik politikai vezetők, kormányhoz közel álló személyek társaságában. Ezek a körülmények keltették fel a közvélemény érdeklődését, amely okkal kíváncsi arra, ki a felperes és mivel foglalkozik, miből él s milyen színvonalon, így a felperes valamennyi megnyilvánulása széles körű közérdeklődésre tart számot, ami közszereplőként történő értékelését megalapozza. Arra is hivatkoztak alperesek, hogy a képfelhasználásuk nem volt lealacsonyító, bántó módban megvalósított felhasználás, ennek célja nem a felperes becsületsértő bemutatása volt, hanem tényszerű beszámoló a felperes életének egy momentumáról, külföldi szórakozóhelyen való megjelenéséről. Utaltak arra is, hogy a felperes jövedelmező vállalkozásai ellenére bevallott jövedelemmel nem rendelkezik, ez kiemelt közéleti vitatéma, amely során a sajtó taglalja, milyen anyagi forrásból engedhet meg magának az átlagtól lényegesen eltérő luxuséletmódot. Ezeket a körülményeket köztudomású tényként kérte elfogadni, hivatkozva arra, hogy a felperes luxuséletének egy momentumáról számolt be, az életmódjára vonatkozó információkat alátámasztandó megerősítendő képi ábrázolással. Hivatkoztak arra is, hogy egyes alapjogok konkurálása esetén az Alaptörvény lehetővé teszi, hogy valamelyik jog csorbát szenvedjen, ha a korlátozás nem aránytalan. Eszerint a felperes képmása védelméhez fűződő személyiségi joga korlátozható a sajtószabadságra hivatkozással, a közvélemény tájékoztatási jogára utalással a képi ábrázolásra is joga van az alperesi sajtószervnek. Utaltak arra, hogy a sajtónak nem csak joga, de kötelessége is olyan információkról tájékoztatni a közvéleményt, amely felperes jövedelmi helyzetére utal.