BH 2021.3.80 A társasági szerződést módosító, a taggyűlést pótbefizetés elrendelésére feljogosító, illetve a pótbefizetést elrendelő taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálata iránti per nem szüntethető meg a kereshetőségi jog megszűnésére hivatkozással anélkül, hogy a bíróság megvizsgálná, hogy a tagsági jogviszony a törvény erejénél fogva valóban megszűnt-e. Sem a tagsági viszony megszűnését megállapító társasági határozat, sem a tagváltozás cégbírósági bejegyzése nem orvosolhatja a pótbefizetés elrendelésére feljogosító, illetve a pótbefizetést elrendelő társasági határozat esetleges jogsértő voltát [2013. évi V. tv. (Ptk.) 3:35. §, 3:183. § (4) bek., 3:98. §; 2013. évi CLXXVII. tv. (Ptké.) 10/A. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes és a korábbi házastársa együtt alapították az alperesi társaságot, amelyben a felperes 24%-os, házastársa 76%-os üzletrésszel rendelkezett. Az alperes ügyvezetője a felperes korábbi házastársa.

[2] Az alperes 2018. november 23-i taggyűlése - egyebek mellett - a következő határozatokat hozta: az I/6/2018.11.23. számú határozattal a taggyűlés módosította a társasági szerződést, ezzel feljogosította a taggyűlést arra, hogy pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára negyedévente egy alkalommal, alkalmanként maximum 20 millió forint összegben; az I/7/2018.11.23. számú határozattal a taggyűlés pótbefizetést rendelt el 17 millió forint összegben, amely a tagokat törzsbetéteik arányában terhelte. Az I/9/2018.11.23. számú határozattal a taggyűlés többek között elfogadta a hozott határozatokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést. Mindhárom határozatot a felperes korábbi házastársának támogató, a felperes nemleges szavazatával fogadta el a taggyűlés. A felperes képviselői már a taggyűlésen jelezték, hogy e határozatokat jogszabályba ütközőnek tartják.

[3] A pótbefizetés teljesítésének elmulasztása miatt a felperes üzletrészét 2019. május 6. napján árverésen értékesítették, azt árverési vevőként a felperes korábbi házastársa szerezte meg. A felperes korábbi házastársa mint egyedüli tag a 2019. május 6-án hozott, I/1. (2019. V. 06.) számú alapítói határozatban megállapította, hogy a felperes tagsági jogviszonya a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:177. § (1) bekezdése alapján 2019. március 21. napján megszűnt, a felperes üzletrésze nyilvános árverésen értékesítésre került, azt az alperes másik tagja szerezte meg, aki ezáltal - mint az alperesi társaság üzletrészeinek egyedüli tulajdonosa - az alperes korábbi társasági szerződését hatályon kívül helyezte és elfogadta az egyszemélyessé vált alperesi társaság alapító okiratát. Az alperes 2019. május 6-án kelt tagjegyzéke szerint az alperes egyedüli tagja a felperes korábbi házastársa.

[4] A cégbíróság a felperest mint tagot az alperes cégjegyzékéből törölte.

[5] A felperes az I/1. (2019. V. 06.) számú alapítói határozat hatályon kívül helyezése iránt pert indított. A Fővárosi Törvényszék e határozat végrehajtását a 2020. január 6-án hozott végzésével a felperes kérelmére felfüggesztette.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[6] A felperes a 2018. december 21-én előterjesztett keresetében elsődlegesen az alperes 2018. november 23-án tartott taggyűlésén hozott valamennyi határozat, másodlagosan az I/6/2018.11.23., I/7/2018.11.23., illetve az I/9/2018.11.23. számú határozatok hatályon kívül helyezését kérte a Ptk. 3:35. §-a és a 3:37. § (1) bekezdése alapján. Egyúttal kérte a határozatok végrehajtásának felfüggesztését.

[7] Arra hivatkozott, hogy a határozatok jogszabálysértők, mert a Ptk. 3:17. § (3) bekezdésébe, 3:23. § (1) bekezdésébe, 3:102. § (3) bekezdésébe, 3:183. §-ába, illetve 3:195. § (1) és (2) bekezdésébe ütköznek.

[8] Az alperes ellenkérelmére tekintettel kifejtette, a határozatok felülvizsgálatának kezdeményezésére jogosult, mert azok meghozatalakor és a per megindításakor az alperes társaság tagja volt, később pedig a támadott határozatok jogkövetkezményeként a társaság a tagsági jogviszonyát jogellenesen szüntette meg.

[9] Az alperes elsődlegesen a per megszüntetését kérte a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 176. § (1) bekezdésének e) pontja alapján. Előadta, a felperes tagsági jogviszonya megszűnt, a cégjegyzékben a tagváltozás bejegyzése, a felperes tag törlése megtörtént, a felperesnek nincs perindítási joga. A felperes a perbeli taggyűlési határozatok alapján indított változásbejegyzési eljárásban hozott bejegyző végzést a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 65. § (1) bekezdése szerinti keresettel a perindításra meghatározott jogvesztő határidőben nem támadta meg. Érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az első- és másodfokú végzés

[10] Az elsőfokú bíróság végzésével a pert a Pp. 240. § (1) bekezdés a) pontja alapján, a Pp. 176. § (1) bekezdés e) pontjára figyelemmel megszüntette. Határozata indokolásában idézte a Ptk. 3:35. §-át, és tényként állapította meg, hogy a felperes tagsága megszűnt az alperesi társaságban. Jelentőséget tulajdonított annak is, hogy a felperes a tagsági jogviszonya megszűnését a cégnyilvántartásba bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt a jogvesztő határidő alatt általa sem vitatottan nem indított pert.

[11] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését - részbeni eltérő indokolással - helybenhagyta.

[12] A jogerős végzés szerint az elsőfokú bíróság helyesen tulajdonított jelentőséget annak, hogy a felperes tagsági jogviszonya a per során megszűnt, és erre tekintettel helytállóan rendelkezett a Pp. 240. § (1) bekezdés a) pontja alapján a per megszüntetéséről, azonban annak helyes indoka a Pp. 176. § (1) bekezdés g) pontja és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 10/A. § (2) bekezdése, figyelemmel arra, hogy a felperesnek hiányzik a keresetindítási joga, amely a tagsági jogviszonyhoz kapcsolódó anyagi jogi jogosultság. A Ptké. 10/A. § (2) bekezdése értelmében a Ptk. 3:35. §-a alkalmazásában a keresetindításra való jogosultságnak, a kereshetőségi jognak, illetve a perbeli legitimációnak (a továbbiakban: keresetindítási jog) a per során folyamatosan, a per befejezéséig fenn kell állnia. Ha a keresetindítást megalapozó jogviszonyban bekövetkezett változás folytán - a jogutódlás esetét kivéve - a keresetindítási jog megszűnik, a bíróság a pert megszünteti. A bíróságnak a Ptké. 10/A. § (2) bekezdésében foglaltakat hivatalból is alkalmaznia kell, amennyiben a felperes keresetindítási jogát megalapozó tagsági jogviszonya a per során megszűnik.

[13] Kifejtette továbbá, hogy a taggyűlési határozatok bírósági felülvizsgálata iránti perindítás lehetősége a tag és a társaság belső jogviszonyát érintő jogvita rendezésére szolgál, ezért a gazdasági társaság és tagja egymással szemben hivatkozhat - a belső jogviszonyukban - olyan adatra és jogi tényre, amely a közöttük lévő jogviszonyban jogalakító jogi tényként már hatályosult annak cégjegyzékbe történt bejegyzésétől függetlenül. A gazdasági társaság legfőbb szervének határozatai a tag és a társaság jogviszonyában főszabályként azok meghozatalával hatályossá válnak, és kivételes az, amikor a hatályossá váláshoz szükség van az adatváltozás bejegyzésére. Így mindaddig, amíg a taggyűlési határozatnak a végrehajtását a taggyűlési határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló perben eljáró bíróság kérelemre fel nem függeszti vagy hatályon kívül nem helyezi, az alperes működésére alkalmazni kell. A tagváltozás mint jogi tény az alperes társaság és tagjai közötti jogviszonyban hatályosult, így azt az alperes működésére alkalmazni kell, ezért a felperes tagsági jogviszonyban jelenleg nem áll az alperessel.