16/2023. (VI. 9.) BM utasítás

a belügyminiszter irányítása, felügyelete alatt álló szervek és intézmények részére felajánlott adományok elfogadásának rendjéről szóló szabályzat kiadásáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott hatáskörömben eljárva a következő utasítást adom ki:

1. § A belügyminiszter irányítása, felügyelete alatt álló szervek és intézmények részére felajánlott adományok elfogadásának rendjéről szóló szabályzatot (a továbbiakban: szabályzat) az 1. melléklet szerint határozom meg.

2. § Ez az utasítás a közzétételét követő 15. napon lép hatályba.

3. §[1]

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

1. melléklet a 16/2023. (VI. 9.) BM utasításhoz

Szabályzat a belügyminiszter irányítása, felügyelete alatt álló szervek részére felajánlott adományok elfogadásának rendjéről

1. E szabályzat hatálya az 1. függelékben meghatározott belügyi szervekre és intézményekre (a továbbiakban együtt: szerv) terjed ki.

2. Nem terjed ki e szabályzat hatálya a természetes személy által köznevelési vagy szociális és gyermekvédelmi intézmény részére felajánlott, az egészséges életmódot vagy a szabadidő hasznos eltöltését elősegítő, legfeljebb bruttó 200 000 forint értékű, eseményenként vagy havonta felajánlott természetbeni adományra.[2]

3. Az e szabályzat hatálya alá tartozó szerveknek az e szabályzatban foglaltak mellett be kell tartaniuk az adományozás során a jogszabályokban foglalt előírásokat, különös tekintettel az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény, illetve az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet által meghatározott rendelkezésekre és adatszolgáltatási kötelezettségekre.

4. E szabályzat alkalmazásában

a) adomány: az adományozó által az 1. pontban foglalt szerv vagy annak szervezeti egysége javára ellenérték, térítés vagy visszafizetési, valamint visszaadási kötelezettség nélkül, egyszeri vagy visszatérő formában nyújtott, illetve teljesített

aa) forgalomképes ingatlan, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog,

ab) forgalomképes ingó dolog,

ac) pénzösszeg,

ad) az aa) pont hatálya alá nem tartozó vagyoni értékű jog,

ae) szolgáltatás,

af) munkavégzés, valamint

ag) az aa)-af) pontban meghatározott körbe nem tartozó egyéb kedvezmény, támogatás, juttatás vagy ajándék.

5. Az adomány értékének megállapításánál a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.), valamint az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) előírásai az irányadók. Amennyiben az adomány pontos értékét nem lehet megállapítani, akkor annak vélelmezett értékét kell meghatározni. A külföldi devizában nyújtott adomány értékének meghatározásakor az Szt.-ben és a Korm. rendeletben meghatározott értéket kell alapul venni.[3]

6. A Belügyminisztérium gazdasági helyettes államtitkára (a továbbiakban: gazdasági helyettes államtitkár) dönt értékhatártól függetlenül minden esetben a külföldi, nemzetközi szervezet, valamint a nemzetközi megállapodás, egyezmény alapján külföldi kormány, minisztérium által felajánlott adományok elfogadásáról vagy visszautasításáról (a továbbiakban együtt: elfogadás), továbbá a Belügyminisztérium központi igazgatása részére felajánlott adományokról. Az adomány elfogadásával kapcsolatos döntés meghozatalára jogosult további személyek körét az 1. függelék tartalmazza.

6/A. Ha az adomány elfogadásáról - az adomány tulajdonságainál vagy jellegénél fogva (pl. közeli lejáratú élelmiszer, azonnali felhasználást igénylő dolog) - azonnal kell döntést hozni, az elfogadásról - a 6. pont és az 1. függelék szerinti táblázat előírásaitól eltérően - az 1. függelék szerinti táblázat 12. sora szerinti intézmények esetében az intézmény vezetője dönt.[4]

7. Az adomány arra használható fel, amely célra vagy rendeltetésre az adományozó juttatta. Ha az adomány célját, rendeltetését az adományozó nem jelöli meg, úgy annak felhasználásáról - a kedvezményezett szerv gazdasági, pénzügyi vezetője javaslatainak figyelembevételével - az adomány elfogadására jogosult személy dönt.

8. Az adomány elfogadását - a 10. pontban foglalt kivétellel - kizárja, ha

a) az adományt elfogadó szerv jogszabályban meghatározott feladatai ellátásának befolyásolására irányul,

b) az adományozónak Magyarországgal szemben köztartozása áll fenn,

c) az adományozó meghatározza, hogy az adomány felhasználását csak bizonyos személyi kör számára teszi lehetővé.

9. A 8. pont b) alpontja szerinti köztartozás-mentességet az adományozásról szóló megállapodás megkötésekor kell vizsgálni.

10. A 8. pont b) alpontja nem alkalmazandó természetes személy adományozó esetében.

11. Az adomány elfogadásakor az adomány elfogadására jogosult személy vizsgálja

a) az adományozó által megjelölt célok teljesíthetőségét és következményeit,

b) a gazdaságosságot,

c) az adomány működtetési feltételeinek meglétét,

d) az adomány műszaki állapotát,

e) az adomány rendeltetésszerű használatra való alkalmasságát,

f) az adományozó rendelkezési jogának fennállását, valamint

g) - a 10. pontra is figyelemmel - a 8. pontban foglalt kizáró okokat.

12. Az elfogadott adományokat, azok bruttó értékét, összegét és felhasználásuk módját - adományozók szerinti bontásban - a kedvezményezett szerv naprakészen, elkülönítetten dokumentálja, ezzel egyidejűleg gondoskodik az adományok államháztartási jogszabályi előírások betartásával történő költségvetési-számviteli elszámolásáról.

13. Amennyiben az adomány forgalomképes ingatlan, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, forgalomképes ingó dolog, nem ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, azt leltárba kell venni, a célnak megfelelően kell hasznosítani, és az adománynak az állam tulajdonában, illetve használatában kell maradnia, kivéve, ha az adományozás céljával összhangban az elfogadott adomány már nem hasznosítható tovább, és fenntartása költséggel jár.

14. Az adomány elfogadásával kapcsolatos döntés előkészítését, az ahhoz kapcsolódó eljárást - az adomány jellegének megfelelően - az érintett szakmai szervezeti egységek véleményének figyelembevételével a kedvezményezett szerv gazdasági szervezete végzi.

15. Az adomány elfogadásáról a kedvezményezett szerv - az adomány elfogadására jogosult személy jóváhagyását követően - az adományozóval írásbeli megállapodást köt. A megállapodást a kedvezményezett szerv gazdasági vezetője pénzügyi szempontból ellenjegyzi. Az adomány számviteli elszámolásának időpontjára a Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni.

16. Az adomány elfogadásáról szóló megállapodás tartalmazza

a) az adomány azonosítására alkalmas adatokat,

b) az adomány bruttó és nettó könyv szerinti értékét, ha ez nem állapítható meg, annak piaci értékét,

c) az adomány felhasználási, hasznosítási célját, módját, továbbá a felhasználás feltételeit, valamint

d) az adományozó nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul nevének, címének, adószámának és adóazonosító jelének kezeléséhez.

17. Külföldi, nemzetközi szervezet, valamint nemzetközi megállapodás, egyezmény alapján, valamint külföldi kormány vagy minisztérium által felajánlott adományok adománylevéllel történő átvétele esetén a kedvezményezett szervnek nem kell külön a 15-16. pont szerinti megállapodást megkötnie, amennyiben az adományozásra vonatkozó lényeges adatokról az adománylevél rendelkezik.

18. A kedvezményezett szerv az adományozó adatait a 19-21. pontban foglaltak szerint kezeli.

19. A kedvezményezett szerv a bruttó 50 000 forintnál nagyobb értékű adományra és az adományozóra vonatkozó adatokat az adomány elfogadásától számított 8 napon belül köteles honlapján közzétenni, és annak megismerhetőségét 3 éven keresztül biztosítani. A rendvédelmi szervek esetében a honlapon való közzététel mellőzhető, ha a védelmi képességük fenntartása és a biztonsági kockázatok minimalizálása érdekében történt az adományozás.

20. A 19. pont szerinti közzététel tartalmazza az adományozó nevét - az adományozó egyetértése esetén - az adomány leírását, értékét, az adomány felhasználásának a megállapodásban rögzített célját vagy rendeltetését, az adomány elfogadójának megnevezését, székhelyét. Az adományozó kérésére a kedvezményezett szerv az adományozó olyan nyilatkozatát is közzéteheti, amelyben az adományozás célját és okait röviden bemutatja.

21. A kedvezményezett szerv köteles az adományozással kapcsolatos valamennyi adatot 5 évig megőrizni.

22. Az elfogadott adományokat, azok bruttó értékét, összegét és felhasználásuk módját - adományozók szerinti bontásban - a kedvezményezett szerv, illetve annak adományban részesült szervezeti egysége naprakészen, elkülönítetten dokumentálja, ezzel egyidejűleg gondoskodik az adományok államháztartási jogszabályi előírások betartásával történő költségvetési-számviteli elszámolásáról. Az eredeti bizonylatokra épülő dokumentálás a költségvetési szerv számviteli nyilvántartásának részét képezi, az adomány értéke a költségvetési szerv kimutatott vagyonát növeli. A dokumentációk alapján a költségvetési szerv éves kimutatást készít, amelynek tartalmaznia kell a tárgyévben elfogadott, valamint felhasznált adományokat, azok értékét, összegét, az adományozók megnevezését.

23. Az 1. függelék 14-31. pontjában meghatározott szerv az elfogadott adományokról szóló éves kimutatást készít a 2. függelékben meghatározott tartalommal - beleértve a saját, valamint az irányítása alá tartozó szervek adatait is, adományonként, külön sorban - és azt elektronikus, szerkeszthető, táblázatkezelővel kezelhető formában a gazdasági helyettes államtitkár részére a tárgyévet követő április 30-ig terjeszti fel."

1. függelék

Az adományok elfogadásnak rendje

2. függelék

I. AZ ELFOGADOTT ADOMÁNYOKRÓL SZÓLÓ ÉVES KIMUTATÁS

II. KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ AZ ELFOGADOTT ADOMÁNYOKRÓL SZÓLÓ ÉVES KIMUTATÁSHOZ

1. Felterjesztő szerv: Az 1. függelékben meghatározott szerv neve betűszó formában.

2. Az adomány kedvezményezettje: Az 1. függelékben meghatározott szerv neve.

3. Az adományozó neve, címe: Értelemszerűen, az adomány elfogadásáról szóló megállapodásban szereplő módon.

4. Az adományozó adószáma vagy adóazonosító jele, akkor, ha van az adományozónak magyarországi adószáma, illetve ismert a magyarországi adóazonosító jele, egyébként az "na" betűk beírásával, idézőjelek nélkül.

5. Az adományozó kódja:

a) Magánszemély, egyéni vállalkozó, őstermelő: M

b) Önkormányzat vagy önkormányzati költségvetési szerv: Ö

c) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:88. §-a szerinti gazdasági társaság (például kft., rt. stb.): G

d) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján létrejött szervezet (például alapítvány, egyesület stb.): C

e) Egyház: E

f) Külföldi adományozó: K

g) A fentiekbe nem sorolható egyéb adományozó: N

6. Az adomány tárgya: Megnevezése, rövid leírása.

7. Az adomány értéke: Ft, csakis számok beírásával, egyéb karakterek és üres karakterek nélkül. A piaci értéket kizárólag abban az esetben kell megadni, ha az adomány bruttó és nettó könyv szerinti értéke nem állapítható meg. Az adomány értékét - ha lehetséges - az adományozásról szóló megállapodásban szereplő módon kell feltüntetni.

8. Pénz vagy természetbeni adomány:

a) Pénzadomány: P

b) Természetbeni adomány: T

c) Amennyiben az adomány pénzadományt és természetbeni adományt is tartalmaz, két sorra bontva kell szerepeltetni.

9. Az adomány szakmai besorolása:

a) Gépjármű (gépjármű, üzemanyag, biztosítás stb.): G

b) Informatika: I

c) Épület, építmény (például felújítási, karbantartási, üzemeltetési célú anyag, pénzszolgáltatás): É

d) Szakmai [például biztonsági (térfigyelő kamera), szakmai felszerelés és anyag stb.]: B

e) Szakmai rendezvény: R

f) Személyi (jutalom, gyermeknap, üdülés stb.): S

g) Ingatlan, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog: V

h) A fentiekbe nem sorolható egyéb adomány: N