A Fővárosi Törvényszék M.70117/2020/28. számú határozata munkáltató egészségsértése miatti kárfelelősség tárgyában. Bírók: Kissné Medve Magdolna, Pálhegyiné Kovács Márta, Sütő Krisztina Erika

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék M.70117/2020/28.*, Fővárosi Ítélőtábla Mf.31077/2021/4., Kúria Mfv.10120/2021/6. (BH 2022.6.160)

***********

Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma

22.M.70.117/2020/28.

A Prokopovitsch Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Prokopovitsch László, Cím8) által képviselt Felperes1 (lakcím: Cím2, levelezési cím: Cím9) felperesnek a Kománovics Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Kománovics Ibolya, Cím7) által képviselt Alperes1 (Cím1) alperes ellen munkáltató egészségsértése miatti kárfelelőssége iránt indított perében a bíróság meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperes részére 350.000,- (Háromszázötvenezer) forint ÁFA-t is tartalmazó perköltséget.

A felmerült szakértői díjat az Állam viseli.

A feljegyzett eljárási illetéket az Állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve, a Fővárosi Törvényszék Munkagyi Kollégiumánál lehet elektronikus úton előterjeszteni.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, amennyiben a fellebbező fél a fellebbezéssel egyidejűleg a tárgyalás tartását nem kéri, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik; a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos; a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Indokolás

Tényállás

[1] A bíróság a felek nyilatkozatai, a csatolt iratok, a korábban folyamatban volt elsőfokú ügyszám1 szám alatti peres eljárás iratanyaga (köztük Tanú2, Tanú3, Tanú4 és Tanú5 tanúvallomása alapján), valamint a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt elsőfokú ügyszám2 számon folyamatban volt megismételt eljárásban meghallgatott Tanú4, Tanú1 és Tanú6 tanúk vallomása alapján az alábbi tényállást állapította meg:

[2] A felperes 2013. május 2. napjától 2016. szeptemberéig állt alperes alkalmazásában, határozatlan idejű munkaviszony keretében, gondnok karbantartó munkakörben. Felperes átlagkeresete 2013. július 1. napjától bruttó 275.000,- Ft /hó volt.

[3] A munkaszerződése értelmében a munkaideje heti 40 óra volt, a munkahét 5 napos, hétfőtől-péntekig terjedt, a munkaidő kezdete 7 és 9 óra között, munkaidő befejezése 15 és 18 óra között terjedő időben volt meghatározva. Munkavégzésének helye a Alperes1 telephelyei, vagyis felperesnek az alperesi társaság 4 telephelyén kellett gondnoki-karbantartói feladatokat ellátnia, a feladatait ugyanakkor 90%-ban a . . . . utcai telephelyen látta el, ami 2014. decemberétől építési területnek minősült. A felperes gondnoki munkaköri feladatai közé tartozott az építési területen dolgozó munkavállalók felügyelete is, Tanú5 tanúvallomása, valamint az általa 2014. augusztus 27-én írt elektronikus levélben foglaltak és az alperesi ügyvezető 2013. október elsején kelt "rendelkező nyilatkozata" alapján a munkáltató részéről elvárás volt, hogyha építési munkálatok folynak a területen, akkor akár hétvégén is végezzen felperes ellenőrzést.

[4] A felperes tehát 2015. június 7-én vasárnap az alperesi munkáltató utasítására volt jelen a telephelyen és végzett munkát a vállalkozók felügyelete keretében.

[5] Felperes 2015. június 7. napján, vasárnap, az alperesnek a . . . . utcai telephelyén balesetet szenvedett a késő esti órákban. A baleset úgy következett be, hogy felperes a felbontott útburkolat törmelékében megbotlott és bal karját megütötte, bal könyöke és csuklója több helyen szilánkosra tört.

[6] A balesetnek tanúja nem volt, azt senki nem látta. A telephelyen kamerák nem voltak felszerelve az építkezés miatt.

[7] Az alperesi munkáltató . . . . utcai telephelyén két kapu van, amelyek egymás mellett helyezkednek el. Ezek egyike melletti őrbódéban tartózkodott a baleset napján Tanú4 vagyonőr is. A balesetet követően a felperes Tanú4 portás vagyonőrhöz az őrbódéba bement és ott leült. Amikor Tanú4 meglátta, hogy felperes karja vérzik és az be van kötve egy papírzsebkendővel megkérdezte, hogy jól van-e, hívjon-e mentőt. Mindezt arra is alapozta, hogy a felperest zavartnak látta. A felperes azonban nem kívánta, hogy mentőt hívjanak, ezt követően az őrbódéban maradtak mindketten "egy ideig" és beszélgettek.

[8] A felperes elmondása szerint a baleset 15 óra 40 perckor történt, azonban az Országos Mentőszolgálat (a továbbiakban: OMSZ) balesettel kapcsolatos mentési dokumentációja alapján a balesetet 23 óra 32 perckor rögzítették, 23 óra 47 perckor érkezett a mentőgépkocsi a helyszínre, majd a felperest 00 óra 30 perckor adták át a Magyar Honvédség Egészségügyi Központja Kórházában (elsőfokú ügyszám1 sz. alatt csatolva az OMSZ adatközlése).

[9] Az OMSZ mentési dokumentációs lapja (24/3.sz. alatt csatolva) az anamnézis keretében az alábbiakat tartalmazza: "Kiérk. a beteg ülve fogad. Elmond. szerint kb. 1 órája elesett, bal csuklóját ütötte meg. Bal könyéken egy 3 cmes felületi sérülés látható, karmozgatás beszűkült, meleg tapintású. Szállítás alatt Nitralgint kap. Paraméter rendben. Eszméletvesztés bizonytalan".

[10] A Magyar Honvédség Egészségügyi Központja által kiadott zárójelentés azt rögzíti, hogy "a sérültet az OMSZ (MA 04-19) szállítja. Ma éjszaka munkahelyén elesett, bal alkarja sérült".

[11] Felperes a balesetet követően 2015. július 15-től 2016. szeptember 8-ig táppénzes állományban volt.

[12] A balesetről Tanú1, az alperesi cég külső munkavédelmi szaktanácsadója a balesetet követő 2 héttel az alperesi cég megkeresésére vett fel egy sima A/4-es fehér lapra jegyzőkönyvet. Munkabaleseti naplóban a baleset nem került rögzítésre. Formanyomtatványt a balesetről nem töltött ki alperes tekintettel arra, hogy alperesi ügyvezető annak munkabaleseti jellegét nem ismerte el.

Az elsőfokú ítélet

[13] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elsőfokú ügyszám1 sorszámú ítéletében a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 349.000,- Ft ÁFA-t is tartalmazó perköltséget, és megállapította, hogy az eljárási illetéket az állam viseli.

[14] Ítéletében rögzítette, hogy a felperes a 2016. január 17-én előterjesztett keresetében kérte, hogy a bíróság baleseti kártérítés címén marasztalja el alperest 1.925.000,- Ft jövedelem kiesés okán, továbbá 200.000,- Ft-ban a gyógyulási időszakban szükségessé vált élelemfeljavítás és gyógyszerköltség címén, munkaképesség-csökkenés címén 500.000,- Ft kártérítésben, továbbá nem vagyoni kártérítés címén 3.000.000,- Ft összegben, mivel a baleset következtében a karját mozgatni nem tudja a korábbiaknak megfelelően. Keresete alapjául előadta, hogy 2015. június 7. napján állítása szerint délután 15 óra 45 perckor munkavégzése során balesetet szenvedett az alperesnek a . . . . utcai telephelyén, és a sérülésből eredően 5%-os munkaképesség-csökkenést szenvedett. Rögzítette, hogy az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását és felperes perköltségben marasztalását kérte, álláspontja szerint a perbeli baleset nem minősül munkahelyi balesetnek, figyelemmel arra, hogy az vasárnapi napon történt, a felperes pedig nem volt köteles vasárnap munkát végezni. Általánosságban a munkaszerződése értelmében 5 napos munkahéten kellett dolgoznia, hétfőtől-péntekig, a napi munkakezdés ideje 7 órától 9 óráig történt, a munkaidejét pedig 15 óra és 18 óra között kellett befejeznie. A perbeli vasárnapi napra, tehát 2015. június 7. napjára munkavégzést az alperes felperes részére külön nem rendelt el, felperesnek a munkahelyén való megjelenését és munkavégzését, az alperes álláspontja szerint, az alperes érdekében felmerült ok nem indokolta.