A Budakörnyéki Járásbíróság P.20999/2005/56. számú határozata szolgalmi jog tárgyában.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Budakörnyéki Bíróság a dr. Boros Péter ügyvéd által képviselt I. rendű, II. rendű felpereseknek - a dr. Kondi Miklós ügyvéd által képviselt I. rendű, valamint II.r. alperesek ellen - szolgalmi jog megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság megállapítja, hogy a felperesek a belterület 1128. helyrajzi számú alperesi ingatlant terhelő és a belterület 1127. helyrajzi számú felperesi ingatlan mindenkori birtokosát illető gépkocsival való átjárási szolgalmi jogot elbirtokoltákés kötelezi az alpereseket a szolgalom bejegyzésének tűrésére.

A szolgalom az igazságügyi szakértő által 2010. április 26. napján készített 1.974/2007. munkaszámú vázrajzon II. számmal megjelölt területrészen lévő, a ... utcára merőleges, az alperesi ingatlanon át a felperesi ingatlanra vezető saját használatú úton, 3,5 tonna össztömeget meg nem haladó gépjárművel gyakorolható.

A bíróság az ítélet jogerőre emelkedését követően az ítélet és a vázrajz megküldésével megkeresi a földhivatalt, hogy a 1128. helyrajzi számú alperesi ingatlan terhére, és a 1127. helyrajzi számú ingatlan javára, annak mindenkori birtokosát megillető gépkocsival való átjárási szolgalmi jogot jegyezze be.

A bíróság a belterület 1128. helyrajzi számú alperesi ingatlan terhére és a belterület 1127. helyrajzi számú felperesi ingatlan mindenkori birtokosa javára az alperesi ingatlan tulajdoni lapja III. számú részén 1892. február 21. napján kelt határozat alapján bejegyzett kocsival való átjárási szolgalmi jogot megszünteti.

A bíróság az ítélet jogerőre emelkedését követően megkeresi a földhivatalt, hogy a 1128. helyrajzi számú ingatlan tulajdoni lapja . részénbejegyzett kocsival való átjárási szolgalmi jogot törölje.

A bíróság felhívja a földhivatalt, hogy a fenti jog törlése nem érinti a perbeli ingatlanokra bejegyzett átjárási szolgalmi jogot.

A bíróság az átjárási szolgalmi jogot akként pontosítja, hogy az gyalogos átjárási szolgalmi jogra vonatkozik. Az átjárás szolgalmi joga a fenti vázrajzon II. számmal megjelölt területrészen lévő saját használatú úton gyakorolható.

A bíróság kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alpereseknek 100.000.- (egyszázezer) Ft használati díjat.

A bíróság ezt meghaladóan a felperes keresetét és az alperes viszontkeresetét elutasítja.

Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik, az állam által előlegezett költségeket és le nem rótt illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Megyei Bírósághoz címzett, de a jelen bíróságnál három egyező példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni.

Felhívja a bíróság a felek figyelmét, hogy ha a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el. Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésére, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, valamint a fellebbezés csak az indokolás ellen irányul, a másodfokú bíróság tárgyalást csak kifejezett kérelemre tart, ennek hiányában a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Abban az esetben, ha a fellebbezésben vitatott érték nem haladja meg a 200.000. (kettőszázezer) Ft-ot, vagy ha a fellebbezésben vitatott érték nem haladja meg a kereseti kérelemben megjelölt követelés tíz százalékát, úgy fellebbezni csak az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértésére, vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással lehet. Ilyen hivatkozás hiányában a fellebbezést a másodfokú bíróság hivatalból elutasítja.

Indokolás:

A bíróság a keresetlevél, az ellenkérelem, a felek személyes és írásbeli nyilatkozata, a meghallgatott tanúk vallomása, a helyszíni szemle, a szakértők szakvéleménye, a becsatolt valamint beszerzett iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperesek egymás közötti egyenlő arányú közös tulajdona a belterület 1127. hrsz.-ú- kivett lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű 493 m²alapterületű - felperesi ingatlan, amellyel közvetlen oldalszomszédos az alperesek egymás között egyenlő arányú közös tulajdonában lévő belterület 1128. hrsz-ú - kivett lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű 992 m²alapterületű - alperesi ingatlan.A tulajdoni lapok szerint a felperesi ingatlan a természetben a ... utcában, míg az alperesi ingatlan a ...8. szám alatt található. A felperesi ingatlan a 279. telekkönyvi betétbennyilvántartott

1044. telekkönyvi helyrajzi számú "kert a beltelekben" elnevezésű,

1045. telekkönyvi helyrajzi számú "udvar ugyanott" elnevezésű,

1046. telekkönyvi helyrajzi számú "ház" elnevezésű és a

1047. telekkönyvi helyrajzi számú "ház" elnevezésű ingatlanokból,

az alperesi ingatlan a 280. számú telekkönyvi betétbennyilvántartott

1048. telekkönyvi helyrajzi számú "ház és udvar a beltelekben" elnevezésű és a

1049. telekkönyvi helyrajzi számú "kert a beltelekben" elnevezésű ingatlanokból alakult ki, az ingatlan-nyilvántartás szerkesztésekor. Az 1890-es években valamennyi ingatlan zsellérbirtok volt. Az 1890-es években a 279. számú telekkönyvi betéthez tartozott még - többek között - a 3901. telekkönyvi helyrajzi számú szántó és a 3902. telekkönyvi helyrajzi számú szőlő, amely a 1044 -1048. telekkönyvi helyrajzi számú ingatlanokkal együtt ... és neje ... közös tulajdonát képezte. A 280. számú telekkönyvi betéthez tartozott még - többek között - a 3384. telekkönyvi helyrajzi számú szántó és a 3450. telekkönyvi helyrajzi számú szántó, amely a 1048-1049. telekkönyvi helyrajzi számú ingatlanokkal együtt ... és neje ... közös tulajdonát képezte.

A perbeli ingatlanok a természetben a 1119/1. hrsz-ú (úgynevezett felső) út és a 161. hrsz-ú utca között helyezkednek el. Az alperesi ingatlan a úttal és a utcával határos, a felperesi ingatlan viszont csak a ... úttal határos, a ingatlan szélessége ennél az útnál 9,5 méter. A felperesi ingatlant a ... út felől az alperesi ingatlanon át vezető gépkocsi bejárásra is alkalmas bejáró úton keresztül lehet megközelíteni. A ... utca felszíne mintegy 1,8-2 méterrel magasabban van, mint a perbeli ingatlanok felszíne. Ez a szinteltérés a felperesi és alperesi ingatlan sarokpontjánál eléri a 2,4 métert. Az út és a telkek között meredek - sűrű növényzettel benőtt - rézsű húzódik, amelyen meredek kitaposott gyalogút vezet a felperesi ingatlanra. A felperesi ingatlan és a .... aszfaltozott útja között kiépített aszfaltburkolatú gyalogjárda, magasfeszültségű elektromos légvezetéktartó kettős betonoszlop (villanyoszlop) és a felperesi ingatlan ellátását szolgáló vezetékes gázbekötés műtárgya helyezkedik el.

A perbeli ingatlanok és az ingatlanokkal határos utak alakja, elhelyezkedése 1880-as évek óta változatlan. A ... és a ... utakat - más elnevezéssel - már az 1880-as évek elején történt új felmérés során elkészült 1885-ös kataszteri térkép is a jelenlegi formájában ábrázolja. A kataszteri térkép a felső út és a perbeli ingatlanok között vékony földsávot tüntet fel, amely minden valószínűség szerint az úthoz kapcsolódó árok, amely az út és a telkek között már az 1880-as években is meglévő szintkülönbségre utal.