BH 2012.4.107 A szomszéd kereshetőségi joga az építési ügyben nem korlátlan. Kizárólag az építési engedély azon előírásait teheti vitássá, amelyek ingatlan használatát érintik [1997. évi LXXVIII. tv. 39. §].

Pertörténet:

Fővárosi Törvényszék K.33519/2009/27., Kúria Kfv.37004/2011/4. (*BH 2012.4.107*)

***********

A Fővárosi Bíróság 2010. szeptember 14. napján kelt ítéletében a felperes keresetét az alperesi jogelőd határozata felülvizsgálata körében elutasította.

Az alperes jogelődje keresettel felülvizsgálni kért határozatában helybenhagyta Budapest Főváros XIII. ker. Polgármesteri Hivatal Építésügyi Osztálya azon elsőfokú határozatát, amelyben a beavatkozó részére a Budapest, V. u. 76. szám alatti ingatlanon ikres beépítésű családi ház átalakítására, bővítésére építési engedélyt adott.

Az elsőfokú bíróság a keresetet nem találta alaposnak. Az ítélet indokolásában hivatkozott a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 164. § (1) bekezdésére kiemelve, hogy a felperes a reá háruló bizonyítási teher ellenére nem bizonyította azt, hogy az alperesi határozat jogszabálysértő. A felperes nem támasztotta alá azon hivatkozásait, amelyek bizonyításához igazságügyi műszaki szakértő kirendelésére, illetve szakvélemény beszerzésére lett volna szükség. A felperes szakértő kirendelését a bíróság tájékoztatása ellenére nem indítványozta, és így nem tudta igazolni az építési engedélyezési tervdokumentáció keresetlevélben hivatkozott hibáit és hiányosságait, e körben különösen az égéstermék kivezető nem megfelelő elhelyezésével és a FŐKÉTÜSZ másodfokú eljárásban való ismételt megkeresésének szükségességével kapcsolatban kifejtetteket. A felperes nem cáfolta az alperesi határozat indokolásában a másodfokú eljárás során a beavatkozó által csatolt tervkiegészítéssel összefüggő megállapításokat sem. Eszerint az utólag benyújtott tervdokumentáció a homlokzatok valós állapotát tükrözi, a tervkiegészítés megnyugtató megoldást ad az attika fal lefedésére, a két főfal közötti vízelvezetés biztosítására és az új ház főfala valamint a meglévő tetőszerkezet csatlakozására. A felperes nem igazolta továbbá az OTÉK 86. §-ában írt benapozási előírások megsértését sem, annak ellenére,hogy a keresetlevelében erre hivatkozásokat terjesztett elő.

Az elsőfokú bíróság a felperes által megjelölt állagromlással és értékvesztéssel kapcsolatban arra utalt, hogy ezek polgári jogi igények, melyek elbírálása polgári bíróság előtt lehetséges.

Az elsőfokú bíróság az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 39. § d) pontjában írt bejelentési kötelezettséggel összefüggésben azt állapította meg, hogy ebben a vonatkozásban nincs az ügy érdemére kiható jogszabálysértés, mivel az építtető az Étv. kógens rendelkezéseit köteles betartani.

A felperes által kifogásolt helyszíni szemlével összefüggésben az elsőfokú bíróság azt emelte ki, hogy az elsőfokú építésügyi hatóság 2009. január 15. napján helyszíni ellenőrzést tartott, melyről hivatalos feljegyzés készült és amelyhez fénykép és egyéb mellékletek is csatolásra kerültek.

Megállapította továbbá az elsőfokú bíróság, hogy az építési engedély feltételei között szerepel, miszerint a kivitelezés megkezdése előtt a szomszédos lakóépületről állapotfelvételt kell készíteni, amelynek megtörténtéről a kivitelezés megkezdésének bejelentésekor nyilatkozni kell.