BH 1985.8.314 I. Pénzbeli marasztalásra irányuló igény érvényesítése esetében az elismerésen alapuló bírósági határozatból ki kell tűnnie annak, hogy a követelés elismerése milyen igények tekintetében, milyen összeg erejéig történt. A megállapított tényállás rövid leírását és az alkalmazott jogszabályra való utalást még akkor sem lehet mellőzni, ha az ügy ténybeli és jogi megítélése egyszerű [Pp. 221. § (3) bek.].

II. A beismerés a per folyamán bármikor visszavonható [Pp. 163. § (2) bek.].

I. A felperes szabadalmasa a 172 368 lajstromszámú "Célzókészülék" című szabadalomnak. Eredeti keresetében a felperes a szabadalombitorlás megállapítását és az alperes szabadalomhasznosítási díj megfizetésére való kötelezését kérte. Módosított keresetében hasznosítási díj iránti igényét tartotta fenn. A díj összegét a perben beszerzett igazságügyi könyvszakértői véleményben megállapított vállalati nyereség mint díjalap számításba vételével 10%-os díjkulcs alkalmazásával kérte megállapítani.

Az alperes a perben előadta, hogy 1979-1983. között 270 db ECK-A típusú és 140 db ECK-B típusú készüléket gyártott. A kereseti követelést az ECK-A jelű termék vonatkozásában elismerte. Az ECK-B jelű termékkel kapcsolatos részbeni beismerése szerint a termék hasznos eredményének a keletkezésében a felperes szabadalma 20%-ban részesedik. A felperes az ECK-A jelű termékkel kapcsolatos igénye tekintetében részítélet meghozatalát kérte.

Az első fokú bíróság részítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 265 180 Ft-ot és ennek az összegnek 1983. január 1-től járó évi 5%-os kamatát. A per főtárgyára vonatkozóan a részítéletét előzetesen végrehajthatónak nyilvánította. Kötelezte az alperest 6000 Ft perköltség megfizetésére.

Részítéletének az indokolásában megállapította, hogy az alperes 1979 - 1983 között 270 db ECK-A jelű és 1-40 db ECK-B jelű készüléket gyártott a felperes szabadalmának a felhasználásával, és ezzel összesen 3 735 005 Ft (a szakértői véleményben kimutatott) nyereség keletkezett. Az alperes az ECK-A jelű készülékre a teljes követelést elismerte, az ECK-B jelű készülékre pedig a 20%-os fedési hányad tekintetében tett beismerő tényállítást. Az alperes elismerésére és a könyvszakértői véleményben foglalt nyereségre hivatkozva, a Pp. 163. §-ának (2) bekezdése alapján marasztalta az alperest. Utalt részítéletében arra, hogy az ECK-B jelű készülékkel kapcsolatban van szükség további bizonyításra.

Az első fokú bíróság részítéletének az ECK-B jelű készülékkel kapcsolatos - 27 075 Ft összegű - marasztaló rendelkezése ellen az alperes fellebbezett. Fellebbezésében azzal érvelt, hogy erre a termékre vonatkozó elismerésük tévedésen alapult, mert ebben a készülékben nem valósult meg a felperes szabadalma.

Az első fokú ítéletnek az ECK-A jelű készülékkel kapcsolatos (238 105 Ft erejéig) marasztaló rendelkezése ellen a felek nem fellebbeztek. Az első fokú ítéletnek ez a rendelkezése részjogerőre emelkedett [Pp. 228. § (3) bekezdése].

A felperes csatlakozó fellebbezésében az első fokú bíróság ítéletének perköltség tárgyában marasztaló rendelkezését kérte megváltoztatni, a perköltség összegének a felemelését kérte.

II. A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.

A Pp. 163. §-ának (2) bekezdése értelmében a bíróság az ellenfél beismerése, mindkét fél egyező vagy az egyik félnek az ellenfél által bírósági felhívás [141. § (2) bekezdése] ellenére kétségbe nem vont előadása folytán valóknak fogadhat el tényeket, ha azok tekintetében kételye nem merül fel.

A beismerés a félnek olyan tényállítása, amellyel a másik fél tényelőadásának a valóságát saját tudomásaként is kijelenti.