A Debreceni Ítélőtábla Gf.30337/2010/9. számú határozata tag kizárása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §] Bírók: Cogoiné dr. Boros Ágnes, Madarász Anna, Szilágyiné dr. Karsai Andrea

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf. III. 30.337/2010/9. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Helmeczy László ügyvéd (1054 Budapest, Szemere u. 19. III/3. szám) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek-, a Dr. Gazsó Tibor ügyvéd (4400 Nyíregyháza, Szent István u. 1. szám) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen tag kizárás iránt indított perében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 2010. március 11. napján kelt, 13. G. 05-10-040.047/3. számú ítélete ellen az alperes részéről 5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10 000 (Tízezer) Ft másodfokú perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

Az alperes a felperesi cég alapítása (1992. november 24.) óta tagja, 2008. október 22. napjáig pedig a Kft. ügyvezetője is volt. A felperesi cég az üzletrészek 52 %-os tulajdoni hányadával rendelkezik a Z.B. Kft-ben. Az alperest a Z.B. Kft. ügyvezetőjeként jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette, és csalás bűntette miatt 2008. október 22. napján a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság a 2. Bf. ... számú ítéletével jogerősen 2 év börtönbüntetésre és 800 000 Ft pénz mellékbüntetésre ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. Így az alperes a jogerős ítélet alapján 2012. október 22.-éig a végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetés hatálya alatt áll, a felperesi társaságnál betöltött ügyvezetői tisztsége pedig 2008. október 22. napján a törvény erejénél fogva megszűnt. Az alperes ezt a tényt nem jelentette be önként a cégbíróságra, ezért a felperesi társaság tagjainak a kérelmére a cégbíróság a 2008. október 31-én kelt Cgt. 15-08-021559/3. számú végzésével törölte az alperes, mint vezető tisztségviselő adatait a cégnyilvántartásból, és a tagok kérelmére B.A.-t jelölte ki felügyelő biztosnak, az alperest pedig kötelezte az ügyvezetői munkakör és a társaság valamennyi iratának a felügyelő biztos részére történő átadására. A felügyelő biztos a 2008. december 3-án kelt, az alpereshez címzett levelében felhívta az alperest, hogy a még át nem adott iratokat, információkat 5 napon belül juttassa el hozzá.

Ezt követően a felperesi Kft. taggyűlésein a taggyűlési határozatok meghozatalához szükséges többségi szavazati arányt soha nem sikerült elérni. A 2008. november 26-ai taggyűlésen az ügyvezető személyéről az alperes ellenszavazata miatt nem született döntés, és ugyanígy a 2009. február 19. napján megtartott taggyűlés is eredménytelen volt.

Az alperes a cégbírósághoz címzett, 2009. február 11-én kelt levelében kérte a felperesi cég megszűntnek nyilvánítását és a kényszer-végelszámolás elrendelését, továbbá vitatta a 2009. február 19. napjára összehívott taggyűlés összehívásának a jogszerűségét is. Ez utóbbi taggyűlésen a Dr. P.G. és társai Kft. tagok képviseletében eljáró jogi képviselő tájékoztatta a tagokat, az alperes, mint ügyvezető által a Z.B. Kft-vel, illetve az ...-i székhelyű N.Z. gazdasági társasággal kötött különböző ügyletekről, kölcsönszerződésekről, amelyek a felperesi társaságnak is jelentős veszteségeket eredményeztek.

Ezen a taggyűlésen a volt felügyelő biztos tájékoztatta a tagokat a végelszámolás és a kényszer-végelszámolás közötti különbségekről is, és a tagok ezen információk birtokában úgy döntöttek, hogy nem határoznak a végelszámolás megindításáról.

Az alperes és még néhány Kft. tag 2009. február 23. napján ismételten a felperesi Kft. megszűntnek nyilvánítását, és kényszer-végelszámolása elrendelését kérték a cégbíróságtól, 2009. február 24-én pedig az alperes feljelentette a P.G. és társai Kft. tagok képviseletében eljáró ügyvédet, és a cégbíróság Cgt. 15-08-021982/5. számú végzésével kirendelt új felügyelő biztost a Magyar Ügyvédi Kamara Etikai Bizottságánál, és a ...-i Ügyvédi Kamaránál.

A ...-i Ügyvédi Kamara a ... számú határozatával megszűntette az ügyvéddel szemben a vizsgálatot, a Magyar Ügyvédi Kamara Etikai Bizottsága pedig megtagadta az előzetes vizsgálat elrendelését, vizsgálatot nem folytatott le.

A 2009. május 29-én, majd 2009. szeptember 11. napján megtartott taggyűlésen a felperes többségi tulajdonosai javaslatot tettek a végelszámolás megindítására, ehhez azonban az alperes nem járult hozzá egyik esetben sem.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság, mint Cégbíróság Cgt. 15-09-022553/2. számú, a felperesi társaság taggyűlését 2009. szeptember 30. napjára összehívó határozata ellen az alperes fellebbezést nyújtott be, és ismételten indítványozta a kényszer-végelszámolás elrendelését.

A felperes a 2009. október 17. napján megtartott taggyűlésen meghozott 44/2009. (X.17.) számú határozatával döntött arról, hogy kereset indít az alperesnek, mint tagnak a felperesi gazdasági társaságból történő kizárása érdekében, a kereset 2009. október 29. napján lett előterjesztve a bíróságon.

Az alperes a 13. G. 15-09-040.147 számon folyamatban lévő perben arra hivatkozva kérte a kereset elutasítását, hogy a 2009. október 17-ei taggyűlést nem arra jogosult személy hívta össze. A perben a felperes a kereseti kérelmétől elállt.

A cégbíróság a Cgt. 15-09-023302/2. számú végzésével összehívta a felperesi Kft. taggyűlését 2010. január 16. napjának 10 órájára, napirendi pontként azt jelölte meg, hogy határozat az alperesi tagnak a felperesi társaságból történő kizárásához szükséges kereset megindításáról.

A felperesi társaság taggyűlése a ... számú határozatával elhatározta a per megindítását az alperesi tag Kft-ből kizárására, a keresetlevél 2010. január 28. napján érkezett az elsőfokú bíróságra.

A keresetlevélben írt - a taggyűlési jegyzőkönyvben rögzítettekkel egyező - okok szerint:

1. Az alperes nem szüntette meg a vele szemben bekövetkezett kizáró okot követően sem ügyvezetői tisztségét, továbbra is képviselte a társaságot, és az ezt követően kirendelt felügyelő biztosnak nem adott át minden iratot, információt.

2. Több esetben ellenszavazatával - mivel a tisztség betöltésére alkalmatlan fiát szerette volna ügyvezetővé megválasztani - megakadályozta azt, hogy a felperesi társaság ügyvezetőt válasszon.

3. Az alperes által képviselt Z.B. Kft. ... üzlete nagy veszteséget okozott a felperesnek is, mint üzletrész tulajdonosnak.

4. Többször kezdeményezte a cégbíróságnál a felperes kényszer-végelszámolásának elrendelését, a cégbíróság taggyűlést összehívó határozatát megfellebbezte, a jogi képviselő feljelentésével a cég tagjainak képviseletét próbálta ellehetetleníteni.

5. A felperes kereseti állítása szerint az alperes a felperesi cég gazdasági tevékenységét veszélyezteti azzal is, hogy a több éve tartó, érvényes termőföld haszonbérleti szerződéseit mondva csinált okokkal meg akarja szüntetni.