A Kúria Kfv.35318/2017/11. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. Bírók: Hajnal Péter, Heinemann Csilla, Huszárné dr. Oláh Éva

A határozat elvi tartalma:

Az áfalevonás jogának gyakorlása során irányadó szempontok. 5/2016. (IX. 26.) KMK vélemény

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.I.35.318/2017/11.

A tanács tagjai: Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Dr. Heinemann Csilla előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva bíró

A felperes

A felperes képviselője: Füzessyé dr. Maglics Tímea Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Füzessyné dr. Maglics Tímea ügyvéd)

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság (alperes címe)

Az alperes képviselője: Dr. Nagy Gabriella jogi szakvizsgával rendelkező kormánytisztviselő

A per tárgya: adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes 18. szám alatt

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.32.231/2016/14.

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.32.231/2016/14. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 297.000 (kétszázkilencvenhétezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes fő tevékenységi köre film-, videogyártás, 2014 évben a ... munkacímű filmet forgatta le. A munkálatokhoz igénybe vette a D. Kft. (továbbiakban: Kft.) alkalmazásában álló kaszkadőrt, és a M. Kft. (továbbiakban: Kft.1.) által biztosított, a film forgatáshoz szükséges szakembereket. A gazdasági társaságoktól 2-2 számlát fogadott be, a számlákban feltüntetett általános forgalmi adótartalmat levonásba helyezte. A felperes mindkét gazdasági társasággal írásbeli szerződés kötött, a Kft.-nél foglalkoztatott kaszkadőr esetében annak foglalkoztatási jogviszonyát igazoló bejelentés is rendelkezésére állt.

[2] A kaszkadőr Kft. általi alkalmazása az adóhatóságnál bejelentésre került, de az alkalmazott kaszkadőr állítása szerint a Kft. ügyvezetőjével soha nem találkozott és telefonon sem beszélt vele. Kizárólag egy másik személlyel tartotta a kapcsolat, aki a számlákat kiállította és bejelentését elintézte. A Kft.1. alkalmazásában álló személyek a forgatáson dolgozó embert jelölték meg, mint aki a Kft.1. tekintetében tartotta velük a kapcsolatot. Megbízási jogviszonyuk a cégnél lefolytatott egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés megkezdését követően került bejelentésre.

[3] A Kft.1. időszaki ügyvezetője a gazdasági kapcsolatot nem ismerte el, a szerződésen és a kiállított számlákon szereplő aláírásokat nem ismerte el magáénak, tagadta, hogy bármilyen módon a felperessel kapcsolatban állt volna.