A Kúria Bfv.1223/2014/5. számú precedensképes határozata ittas járművezetés vétsége tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 426. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 55. §, 236. §] Bírók: Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, Katona Sándor, Kiss Sándor

A határozat elvi tartalma:

A járművezetéstől eltiltás büntetés kiszabásának a Btk. 55. § (2) bekezdése szerinti esetköre önálló, alkalmazásának az (1) bekezdésében írtak nem előfeltételei, tehát azzal szemben is alkalmazható, aki olyan gépi meghajtású járművet vezet ittasan, amelynek vezetése nem kötött engedélyhez.

***********

KÚRIA

Bfv.II.1223/2014/5.szám

A Kúria Budapesten, a 2015. március 5. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

Az ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt folyamatban volt büntetőügyben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség felülvizsgálati indítványát elbírálva a Szolnoki Járásbíróság 12.B.207/2014/2. számú végzését hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Szolnok Járásbíróság a 2014. március 25. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett 12.B.207/2014/2. számú ítéletében a terheltet bűnösnek mondta ki ittas járművezetés vétségében (Btk.236.§ (1) bek.), amiért őt 100 napi tétel pénzbüntetésre és 3 hónap közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1000 forintban állapította meg. A kiszabott 100.000 forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre rendelte átváltoztatni és kötelezte a terheltet az eljárás során felmerült 4000 forint bűnügyi költség megfizetésére.

A járásbíróság ítélete tényállásában a következőket rögzítette.

A terhelt szakmunkás iskolát végzett, lakatosként dolgozik egy Bt.-nél, havi jövedelme 100.000.- forint. Élettársi kapcsolatban él, kiskorú gyermeke nincs. Vagyonát egy családi ház 2.000.000.- forint értékű 1/2 tulajdoni hányada képezi. Személyi kölcsön tartozása van, melyet havi 10.000.- forint részletekben törleszt, közüzemi tartozását havi 15.000.- forintos részletekben fizeti. Büntetlen előéletű, szabálysértés miatt az elmúlt 2 évben nem marasztalták. Vezetői engedéllyel nem rendelkezik.

A terhelt 2014. február 28. napján 13 óra 35 perckor 300 W-nál kisebb teljesítményű elektromos gépi meghajtású kerékpárját 0,43 mg/1 légalkoholértékű - enyhe fokú alkoholos befolyásoltság előidézésére alkalmas - ittas állapotban vezette.

A terhelt e cselekményével a KRESZ 4.§ (1) bekezdés c) pontját.

A járásbíróság első fokú ítélete 2014. március 28. napján jogerőre emelkedett, erre tekintettel az ítélet a Be.259.§ (1) bekezdésére utalással rövidített indokolással készült, alkalmazott jogszabályként a járásbíróság a közúti járművezetéstől eltiltás alkalmazása tekintetében a Btk.55.§ (2) és (3) bekezdéseit jelölte meg.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt javára 2.B.877/2014-I. számon a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt, melyet a Be.416.§ (1) bekezdésének b) pontjára alapított és a kiszabott büntetés törvénysértő voltára hivatkozott.

A felülvizsgálati indítvány a következőket tartalmazza:

"A Btk.55.§ (1) bekezdés a) és b) pontjai értelmében a járművezetéstől el lehet tiltani azt, aki az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ.

A Btk.55.§ (2) bekezdése alapján a járművezetéstől el kell tiltani azt, aki járművezetés ittas állapotban vagy járművezetés bódult állapotban bűncselekményt követ el. Különös méltánylást érdemlő esetben a járművezetéstől eltiltás kötelező alkalmazása mellőzhető.

A bíróság a rövidített ítélet indokolásában ezen büntetés alapjául szolgáló jogszabályként a Btk.55.§ (2) bekezdését jelölte meg, nem utalt az (1) bekezdés rendelkezéseire, amiből arra kell következtetni, hogy a (2) bekezdésben foglalt esetet önállónak tekinti, és így akkor is lehetségesnek tartja a járművezetéstől eltiltás kiszabását, ha annak az (1) bekezdésben meghatározott feltételei egyébként nem állnak fenn.

Ezt az értelmezést tévesnek tartom.

Álláspontom szerint a Btk.55.§ (2) bekezdésben meghatározott eset nem különálló, az (1) bekezdés, mint lehetséges eset mellett álló kötelező esetként értékelendő, hanem az (1) bekezdésben megfogalmazott feltételek fennállása esetén jelöl meg egy szűkebb esetkört, amikor kötelező a járművezetéstől eltiltás, nevezetesen, ha az elkövetőt a járművezetés ittas állapotban bűncselekmény miatt ítélik el.

Ezen álláspontból viszont az következik, hogy járművezetés ittas állapotban bűncselekmény esetében is vizsgálandó, hogy az (1) bekezdésben meghatározott általános feltételek fennállnak-e.

A Btk.55.§ (1) bek. a) pontja szerint a büntetés csak olyan elkövetővel szemben alkalmazható, aki engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt.

Azon járművek körét, melyek a bűncselekmény elkövetésekor hatályos, a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII.28.) Korm. rendelet 3.§-ában meghatározott engedély birtokában vezethetők, a 4.§ szerint a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. E felsorolásban a kerékpár, mint jármű nem szerepel, ezért annak vezetése engedélyhez nem kötött.

Hasonló álláspontot foglalt el a Legfelsőbb Bíróság az 1978. évi IV. törvény hasonló rendelkezésével összefüggésben a BH 2006/138. számon közzétett eseti döntésében is.

A kerékpár fogalmát az 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 1. számú függelék II. fejezetének r/1. pontja akként határozza meg, hogy a kerékpár olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti.