A Miskolci Törvényszék K.20704/2008/12. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (TÁMOGATÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. Bíró: Sperka Kálmán

Kapcsolódó határozatok:

*Miskolci Törvényszék K.20704/2008/12.*, Kúria Kfv.37200/2009/9. (BH 2012.3.79)

***********

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság

12.K.20.704/2008/12. szám

A Magyar Köztársaság Nevében !

A bíróság Dobrossy és Alexa Ügyvédi Iroda (4024 Debrecen, Simonffy u. 57. szám alatti székhelyű, ügyintéző: Dr. Dobrossy István ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe szám alatti székhelyű) felperesnek, Dr. Medveczky Viktória jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe szám alatti székhelyű) alperes elleni közműfejlesztési támogatás tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság alperes 73/Ö-1517/1/2007. számú határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezi.

A feljegyzett kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A bíróság a következő tényállást állapította meg:

Az Állami Számvevőszék 2005. évben vizsgálatot folytatott a települési önkormányzatok egy részénél, mely vizsgálat eredményeképpen született meg a 0538. számú jelentés. A jelentés szerint az önkormányzatok jogosulatlanul igényeltek vissza 792,3 millió Ft közműfejlesztési támogatást, tekintettel arra, hogy a jogszabály által előírt feltételeknek és tiltásoknak nem, vagy nem minden esetben feleltek meg az igénylések.

Az Állami Számvevőszék ezen jelentésére figyelemmel a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvény végrehajtásáról szóló 2005. évi CXVIII. törvény visszafizetési kötelezettséget állapított meg a helyi önkormányzatok meghatározott körére, míg a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2006. évi XCIX. törvény 7.§ (18) bekezdése kimondta, hogy az Országgyűlés megállapítja, hogy az önkormányzati út- és szennyvízcsatorna beruházásokhoz 2002-2005. években az Állami Számvevőszék vizsgálata alapján jogtalanul igénybe vett közműfejlesztési támogatás 3112,0 millió forint .

Ezt követően a Kormány megalkotta a helyi önkormányzatok által 2002-2005 években jogtalanul igénybe vett közműfejlesztési támogatás visszafizetésének ütemezéséről szóló 34/2007. (III.7.) Kormányrendeletet (a továbbiakban: Rendelet), melynek melléklete 66 önkormányzat visszafizetési kötelezettségét tartalmazta. Ezen Kormányrendelet 1.§ (1) bekezdés kimondta, hogy az érintett és kérelmet benyújtó önkormányzatok a jogtalanul igénybe vett közműfejlesztési támogatást e rendelet melléklete szerint fizetik vissza.

A alperes neve Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága - mint elsőfokú hatóság - a 2007. augusztus hó 31. napján kelt 10031/123/2007. számú határozatában a Rendeletre figyelemmel megállapította, hogy a felperesnek 38.898.321,- Ft összegű jogtalanul igénybe vett közműfejlesztési támogatás visszafizetési kötelezettsége keletkezett, melyet 31.397.180,- Ft összegű igénybevételi kamat terhel. Határozatában felhívta a felperesi önkormányzatot, hogy nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy a megállapított kamat összegét egy összegben, vagy részletekben, negyedéves ütemezéssel kívánja-e visszafizetni azon figyelmeztetés mellett, hogy a nyilatkozattétel elmulasztása az egyösszegű visszafizetés joghatásait váltja ki. Határozatának indokolása a jogosulatlanul igénybe vett közműfejlesztési támogatás tőkésített kamatának kiszámítását, valamint a részletfizetésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket tartalmazta azzal, hogy a döntés a 2005. évi CXVIII. törvény 7.§ (7) bekezdés b.) pontján, a Rendeletben foglaltakon, valamint a 2004. évi CXL. törvény 71-74.§-ain alapult.

A felperesi fellebbezés folytán az alperes a 2008. január hó 23. napján kelt, 73/Ö-1517/1/2007. számú határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta azzal, hogy az elsőfokú határozat indokolás részében a jogszabályhelyre történő hivatkozást akként javította ki, hogy a 2005. évi CXVIII. törvény helyesen 2006. évi XCIX. törvény, a 7.§ (7) bekezdés b. pont pedig helyesen 7.§ (18) bekezdés. A határozat indoklása szerint az Állami Számvevőszék vizsgálata alapján visszafizetendő tőkét a 2006. évi XCIX. törvény 7.§ (18) bekezdése hagyta jóvá, míg a Rendelet az így előírt visszafizetési kötelezettség ütemezését, illetve a kamatfizetést szabályozta. Tekintettel arra, hogy a másodfokú határozat meghozatalakor nem volt érvényben olyan jogszabály, amely a befizetési kötelezettség végrehajtását felfüggesztené, így a másodfokú hatóságnak sincs módjában a közműfejlesztési támogatás visszafizetési kötelezettségtől eltekinteni.

Az alperesi határozattal szemben a felperes törvényes határidőn belül keresetet terjesztett elő kérve a határozat felülvizsgálatát. Keresetében elsődlegesen a másodfokú határozatnak az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését, míg másodlagosan a határozatok hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra utasítását kérte.

Jogi álláspontja szerint azzal, hogy az Országgyűlés az Állami Számvevőszék 0538. számú jelentését annak vizsgálata nélkül törvénybe foglalta, több szempontból megsértette az Alkotmányt, ezért az ügyben az érintett önkormányzatok - köztük a felperes is - alkotmánybírósági indítványt nyújtottak be a 2005. évi CXVIII. törvény utólagos normakontrollja iránt. Erre figyelemmel indítványozta, hogy a bíróság a per tárgyalását az Alkotmánybíróság e körben született döntéséig függessze fel. Keresetében a jogerős határozat végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelmet is előterjesztett, mivel az önkormányzat pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé a megállapított közműfejlesztési támogatás visszafizetését.

Véleménye szerint a helyi önkormányzatok által 2004. évben jogosulatlanul igénybe vett közműfejlesztési támogatás visszafizetésének ütemezéséről szóló 50/2006. (III.14.) Kormányrendelet pontosan szabályozza, hogy a alperes neve nak milyen eljárási rend alkalmazásával kell a a kamatfizetési kötelezettség összegszerűségét megállapítani, és erről az érintett önkormányzatokat értesíteni. E szerint mielőtt az Államkincstár határozatot hozna az önkormányzatokat terhelő kamat mértékéről, előbb az önkormányzatokat fel kell keresnie adatszolgáltatás céljából, amelyből kiderül a jogtalanul igénybe vett támogatás összege és az igénybevétel kezdő napja. Ezen adatok birtokában a alperes neve nak előbb tájékoztatnia kell az önkormányzatokat az 50/2006. (III.14.) Kormányrendelet kihirdetéséig őket terhelő kamat összegéről. Ezért a kamatfizetés még nem esedékes, továbbá a jogorvoslat benyújtására rendelkezésre álló idő előtti időpontra a határozat nem írhat elő fizetési kötelezettséget, ennek alapján pedig megállapítható, hogy az első és másodfokú hatóságok eljárásuk során nem tartották be a jogszabályok rendelkezéseit.

Az alperes ellenkérelmében határozatának jogszabályszerűségére hivatkozva a kereset elutasítását kérte. Hangsúlyozta, hogy az első és másodfokú hatóság határozatát a Rendelet 2.§ (1) bekezdése alapján hozta meg, amely a Zárszámadási törvényben megállapított, a felperes önkormányzatot a jogosulatlan igénybevétel miatt terhelő visszafizetési kötelezettség részletes szabályait határozza meg, és nem a felperes által hivatkozott 50/2006. (III.14.) Kormányrendelet alapján. Az elsőfokú hatóság a Kormányrendeletben foglaltak szerint megnyilatkoztatta az önkormányzatot, majd az önkormányzati adatszolgáltatás alapján határozatban megállapította a felperesi önkormányzatot terhelő kamatfizetési kötelezettség nagyságát, így Követelésük nem idő előtti. A keresettel támadott határozatok alapja egy hatályos Kormányrendelet, amelynek rendelkezéseit az alperes nem sértette meg, így a felperes keresete megalapozatlan, mivel az a tény, hogy a Zárszámadási törvény utólagos normakontrollját kezdeményezték az Alkotmánybíróságnál, nem teszi az alperes által hozott határozatot jogszabálysértővé.