A Győri Ítélőtábla Pf.20081/2015/3. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 78. §, 81. §, 163. §, 239. §, 253. §] Bírók: Lezsák József, Menyhárdné dr. Sarmon Hedvig, Szalay Róbert

Győri Ítélőtábla

Pf.I.20.081/2015/3/I. szám

A Győri Ítélőtábla a Dr. Mester Csaba Ügyvédi Iroda által képviselt I.r. és II.r. felpereseknek a Dr. Bacsek György Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen személyhez fűződő jogok megsértése iránt indított perében a Győri Törvényszék 2015. március 9. napján meghozott P.20.040/2015/5. számú ítélete ellen az alperes részéről 6. szám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet megfellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja, az alperes által az I.r. felperesnek 15 napon belül fizetendő összeget 400.000 (Négyszázezer) forintra, a II.r. felperesnek 15 napon belül fizetendő összeget szintén 400.000 (Négyszázezer) forintra leszállítja.

Mellőzi az alperesnek a fenti összegek utáni kamatfizetésre kötelező rendelkezését.

Az alperes által az állam javára fizetendő feljegyzett kereseti illeték mértékét 72.000 (Hetvenkettőezer) forintra leszállítja.

Kötelezi az I.r. és II.r. felperest, hogy fizessen meg az állam javára az illetékügyben eljáró hatóság felhívására fejenként 24.000 - 24.000 (Huszonnégyezer-huszonnégyezer) forint feljegyzett kereseti illetéket.

Az alperes által az I.r. és II.r. felpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak fizetendő ügyvédi munkadíjból álló elsőfokú perköltség mértékét 20.000 (Húszezer) forintra leszállítja.

Kötelesek a felperesek megfizetni az állam javára az illetékügyben eljáró hatóság felhívására fejenként 48.000 - 48.000 (Negyvennyolcezer-negyvennyolcezer) forint, az alperes ugyanilyen módon 64.000 (Hatvannégyezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket.

Kötelesek a felperesek megfizetni az alperesnek 15 napon belül egyetemlegesen 20.000 (Húszezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes az "A" című napilap 2014. augusztus 18. napján megjelent számának címlapján I.r. és II.r. felperesekről készült fénykép elkészítésével és közlésével megsértette az I.r. és II.r. felperesek képmáshoz való jogát. Megállapította, hogy az alperes az "A" című napilap 2014. augusztus 18. napján megjelent számának 19. oldalán az I.r. és II.r. felperesekről készült fénykép közlésével megsértette az I.r. és II.r. felperesek képmáshoz való jogát. Megállapította, hogy az alperes az "A" című napilap 2014. augusztus 18. napján megjelent számának 19. oldalán "..." című cikkének megjelentetésével megsértette az I.r. és II.r. felperesek magánélethez fűződő jogát. A bíróság eltiltotta az alperest az I.r. és II.r. felperesekről a 2014. augusztus 18. napján a "A"ban megjelent fényképek, valamint az I.r. és II.r. felperesek esküvőjéről való tudósítás vonatkozásában a további jogsértéstől. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az I.r. és II. r. felperesnek 15 napon belül fejenként 1.000.000 forintot, és ezen összeg után mindkét felperes vonatkozásában 2014. augusztus 19. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatot. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az állam javára 192.000 forint feljegyzett illetéket, az I.r. és II.r. felperesek, mint egyetemleges jogosultak javára 15 napon belül 100.000 forint perköltséget azzal, hogy ezt meghaladóan a peres felek maguk viselik az eljárás során felmerült költségeiket.

Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az I.r. és II.r. felperesek 2014. augusztus 16. napján kötöttek házasságot "Település"1-en. Ez az I.r. felperesnek a negyedik, a II.r. felperesnek a második házassága volt. A felperesek az esküvőt állandó lakóhelyüktől távol kívánták megkötni abból a célból, hogy az ne kapjon nagy nyilvánosságot. Az esküvő híre azonban kitudódott, arra több fotós - köztük az alperessel megbízási jogviszonyban álló "B" is - , illetőleg újságíró jelent meg a faluban. Az alperes megbízásából eljáró fotós a felperesek hozzájárulása nélkül fényképet készített az esküvői hintón ülő felperesekről, és azt az "A" című napilap 2014. augusztus 18. napján megjelent számának első oldalán megjelentette. Az alperes a felperesek hozzájárulása nélkül tette közzé a felperesek esküvőjéről készített újságcikket, amelyből kiderült, hogy a felperesek a sajtó megjelenése miatt voltak kénytelenek rejtőzködni, esküvői hintójukon biztonsági őrök mögé bújni. A felperesek esküvőjének meghittségét a megjelenő sajtó, köztük az alperesi fotós megzavarta. A falu lakói értetlenül álltak az esküvőn történtek miatt, s a felperesekkel való viszonyuk is megromlott. Az alperes a 2014. május 23. napján kötött szerződés alapján a felperesek hozzájárulásával a "C" Magazin részére fényképeket készített a felperesekről, az egyik fényképet az alperes a perbeli újságcikk illusztrációjaként a felperesek hozzájárulása nélkül tette közzé.

A törvényszék elöljáróban rögzítette, hogy a felperesek által hivatkozott cikk és fényképek megjelenése a 2013. évi V. törvény hatályba lépése után történt, így a jelen eljárásra a 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ptk. 2:44. §-ában foglaltakra tekintettel kifejtette, hogy az alperesnek az a védekezése, amely szerint a felperesek közszereplők, nem foghatott helyt. Hangsúlyozta, hogy a közszereplői minőség mindig esettől függő, a közszereplők életének nem minden mozzanata minősül olyan eseménynek, amelynek nyilvánosságra hozatalához hozzájárulásra nincs szükség. A közszereplőt is megilleti a magánélethez való jog, hozzájárulása nélkül csak közszereplői tevékenysége során készülhet róla fénykép (BH. 2006.282.). Utalt arra, hogy bár a felperesek esküvője a nyilvánosság egy részének érdeklődésére számot tartó esemény volt, azon a felperesek nem közszereplőként vettek részt, így az arról való tudósítás, illetőleg fénykép készítése a felperesek engedélyéhez volt kötött, még akkor is, ha a felperesek korábban magánéletük egyes részeit a nyilvánosság elé tárták.

A képmáshoz való jog megsértésére alapított kereseti kérelem kapcsán a Ptk. 2:48. § /1/ és /2/ bekezdésére utalva rámutatott, hogy az alperesi kiadvány címlapján megjelent fotó készítéséhez és közzétételéhez a felperesek nem járultak hozzá. Megállapította, hogy az alperesi napilap 19. oldalán megjelent fénykép elkészítéséhez a felperesek hozzájárultak, a közzétételre vonatkozó hozzájárulásukon azonban az alperes jogsértő módon túlterjeszkedett, amikor a felvételt nem csupán a "C" Magazinban, hanem az esküvőről készült tudósítás illusztrációjaként is felhasználta. Az elsőfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy amennyiben a magánélethez való jog megsértése "pusztán" annyiban nyilvánul meg, hogy a felperesekről hozzájárulásuk nélkül készül fénykép, úgy a képmáshoz való jog megsértését meghaladóan ugyanezen magatartás nem valósítja meg a magánélethez való jog megsértését is. Ugyanígy nem sérti a magánélethez való jogot az, ha az alperes szűkszavú tudósítást közöl a felperesi esküvőről, mint tényről, tekintettel arra, hogy az esemény egy részéről a felperesek a nyilvánosságot nem zárták ki. Ugyanakkor az alperes jogsértő módon beavatkozott a felperes magánéletébe azzal, hogy a helyszínre fotóst küldött, aki magatartásával megzavarta a felperesek esküvőjének zavartalan lebonyolítását. A magánélethez való jog megsértése tehát nem a felpereseket ábrázoló fényképek elkészítésével, a felperesi esküvőről való híradással, hanem az esküvőt megzavaró újságírói magatartással valósult meg.