A Legfelsőbb Bíróság Mfv.10857/2010/4. számú határozata felmondás jogellenességének megállapítása (RENDKÍVÜLI felmondás jogellenességének megállapítása) tárgyában. [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 118. §, 119. §, 125. §] Bírók: Földényi Gyuláné, Stark Marianna, Tálné dr. Molnár Erika

Mfv.II.10.962/2009/9.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Cséry Kont ügyvéd által képviselt II. rendű, IV. rendű és V. rendű felpereseknek a dr. Frei János ügyvéd által képviselt alperes ellen rendkívüli felmondás jogellenessége megállapítása iránt a Pécsi Munkaügyi Bíróságnál 3.M.142/2008. szám alatt megindított és másodfokon a Baranya Megyei Bíróság 1.Mf.20.521/2009/5. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a II., IV. és V. rendű felperesek által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Baranya Megyei Bíróság 1.Mf.20.521/2009/5. számú ítélet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felpereseket, hogy fizessenek meg az alperesnek - 15 napon belül - 10.000 /tízezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A felperesek által le nem rótt illetéket az állam viseli.

I n d o k o l á s :

Az I-III. rendű felperesek gépkezelők, a IV. és V. rendű felperesek csoportvezető munkakörben dolgoztak az alperes lakkozó üzemében. A felperesek határozatlan idejű munkaszerződése szerint a munkavállalók munkarendje az úgynevezett "C" műszakban folytonos (hat munkanapot követően két szabadnap). A munkaszerződések 4. pontja szerint a felperesek munkaidőkerettel kerülnek alkalmazásra, amely 8 hét átlagában 320 óra. A munkaszerződések mellékletét képezték az úgynevezett alkalmazási normák, amelyben feltüntetésre kerültek a megszakítás nélküli munkarendben dolgozók többletjuttatásai is. Az alperes a felperesek munkabérét ennek figyelembe vételével teljesítette.

Az alperes évek óta következetes gyakorlata szerint a műszaknaptár egy évre előre rögzítette az egyes műszakok beosztási rendjét, amely 2008. január 1-je tekintetében a felperesekre mint a "C" műszak dolgozóira nézve délelőttös munkarendet írt elő.

2007. október 19-én az alperes, valamint Sz. A. a M. munkástanács elnöke, és H. J. a F. szakszervezetének titkára közös nyilatkozatban egyezően állapították meg, hogy a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott dolgozók a munkaszüneti napokon is munkát végezhetnek.

2007. október 23-án a felpereseknek műszakbeosztásuk szerint dolgozniuk kellett volna, távolmaradásukat az alperes nem szankcionálta. 2007. november 01-én munkabeosztásuk szerint szabadnaposok voltak.

Az alperes 2007. december 21-én körlevélben tájékoztatta a munkavállalókat, hogy a lakkozó üzemben a "folytonos, megszakítás nélküli munkarendben dolgozók" számára nincs munkanap áthelyezés. 2007. december 24. 14 órától december 26-án 22. óráig leáll a termelés, 2008. január 01-én a termelés nem szünetel, műszakbeosztás szerint kell munkát végezni.

A 2008. január 01-ére a "C" műszakba beosztott felperesek a munkát aznap nem vették fel, amelynek következtében az alperes egy gépsort nem tudott üzemeltetni. Az alperes a műszakba beosztott dolgozók meghallgatását követően a felperesek jogviszonyát 2008. január 7-én rendkívüli felmondással megszüntette. Az indoklás szerint a felperesek szembehelyezkedtek a munkáltató munkaszervezési érdekeivel, csoportosan, előre megfontolt szándékkal igazolatlanul maradtak távol, ennek következtében az egyik lakkozó gépsor a termelésből kiesett. Mivel szándékukat előre nem jelezték, ezzel együttműködési kötelezettségüket is megszegték.

A Pécsi Munkaügyi Bíróság 3.M.142/2008/14. számú ítéletével elutasította a felperesek keresetét, amelyben felmondásuk jogellenességének megállapítását és a jogkövetkezmények alkalmazását kérték.

A munkaügyi bíróság ítéletében az Mt. 103. § (1) bekezdése és az Mt. 104. § (1)-(2) bekezdései alapján állapította meg azt, hogy a felperesek általuk ismert munkarend ellenében az együttműködési kötelezettség megszegésével tagadták meg a munka felvételét. Álláspontja szerint a munkáltatónak alapvető érdeke sérül, ha a munka menetében a munkavállaló magatartása folytán akadály merül fel. A munkavégzésre vonatkozó alperesi utasítás megtagadásának nem volt jogszabályi alapja, ezért a munkáltatói érdeksérelem megvalósult.

A felperesek fellebbezése folytán eljárt Baranya Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság az 1.Mf.20.521/2009/5. számú jogerős ítéletében a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta.

A jogerős ítélet ellen a II. IV. és V. rendű felperesek éltek felülvizsgálati kérelemmel. Kérték, hogy a Legfelsőbb Bíróság az eljárt bíróságok ítéleteit helyezze hatályon kívül, és hozzon a felperesek munkaviszonyának jogellenes megszüntetését megállapító közbenső ítéletet.

Arra hivatkoztak, az első- és másodfokú ítéletben foglalt indoklás téves, az nem a valóságon, hanem egyoldalúan kiragadott tényeken alapul, ezért jogi következtetése is jogellenes.

Sérelmezték, hogy az eljárt bíróságok nem kötelezték az alperest a tényleges termelésre vonatkozó okiratok csatolására. A megszakítás nélküli munkarend általános jogszabályi feltételei nem álltak fenn, mert 2007. szeptember 9-e után 2007. október 23-án és december 25-26-án az ünnepek miatt vezetői döntés alapján állt le a termelés a lakkozó üzemben is, továbbá a felperesek felmondását követően 2008. augusztus 20-án és 2008. december 22-étől 2009. január 5-éig mindkét üzemben üzemszünet volt. A farostlemez gyártás technológiája egyébként sem indokolja a megszakítás nélküli munkarendet. Kiemelték, hogy a bíróságot nem köti az alperesnél korábban munkaügyi ellenőrzést végző ... megállapítása a megszakítás nélküli foglalkoztatás fennállása tekintetében.

Álláspontjuk szerint iratellenes a jogerős ítélet, mert N. T. vezérigazgató tanúvallomása szerint a munkáltató döntésén múlt, hogy adott esetben nem kell munkát végezni. Sérelmezték, hogy a másodfokú bíróság mellőzte tanúbizonyítási indítványukat, amellyel azért késlekedtek, mert korábban nem találtak olyan tanút, aki a munkáltatóval szemben tanúskodni mert volna.

Nem vitatták, hogy a munkaszerződésükben szereplő folytonos munkarend tartalmilag megfelel a megszakítás nélküli munkarend fogalmának, de tényleges foglalkoztatásuk mégsem volt megszakítás nélküli, mert ünnepnapon az előre elkészített műszakbeosztás ellenére sem kellett korábban munkát végezniük. Következésképpen sem a mechanikusan előállított műszaknaptár, sem az alperes 2007. december 21-ei körlevele ellenére nem voltak 2008. január 1-jén munkavégzésre kötelezhetők, távolmaradásuk nem munkamegtagadás volt.

A IV. rendű felperes hangsúlyozta, hogy csak 2007. december 30-án értesült az intézkedésről, amely számára mindenképpen munkaidő-beosztás változtatás volt.