A Kúria Bfv.207/2012/5. számú precedensképes határozata környezetkárosítás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 280. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §] Bírók: Csák Zsolt, Mészár Róza, Soós László

A határozat elvi tartalma:

Környezetkárosítás bűntette magállapításának feltételei, büntetőjogi joghátrány és közigazgatási bírság viszonya.

BH 2013/2/37.

Kapcsolódó határozatok:

Barcsi Járásbíróság B.86/2009/81., Kaposvári Törvényszék Bf.131/2011/10., *Kúria Bfv.207/2012/5.* (BH 2013.2.37)

***********

Kúria

Bfv.I.207/2012/5. szám

A Kúria Budapesten, a 2012. év augusztus hó 28. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A környezetkárosítás bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Barcsi Városi Bíróság 1.B.86/2009/81.számú, valamint a Somogy Megyei Bíróság 1.Bf.131/2011/10. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem terjeszthet elő.

I n d o k o l á s:

A Barcsi Városi Bíróság a 2010. december 15. napján kelt 1.B.86/2009/81. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki a Btk. 280. § (1) bekezdés b) pontja szerinti természetkárosítás bűntettében; ezért egy év két hónapi börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását két évi próbaidőre felfüggesztette; emellett a terheltet a Btk. 281. § (2) bekezdés b/1. pontja szerinti természetkárosítás bűntettének vádja alól felmentette, és rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről.

Az ítéleti tényállás lényege a következő:

A terhelt 2004. február 6-án szerződést kötött SA-val, aki haszonélvezeti jog jogosultjaként, egyben a kiskorú tulajdonosok törvényes képviselőjeként eladta a terhelt részére 2 millió forint vételárért az erdő-, szántó-, gyep művelési ágú külterületi ingatlannak az eladók nevén álló - eszmei 90/88.3444 és 91/88.344 hányadú - tulajdoni illetőségét.

A terhelt tulajdonjogát az ingatlannyilvántartásba 2004. február 20-án bejegyezték.

A terhelt a vételt követően szembesült azzal, hogy a területen a vágási engedély megszerzéséhez olyan adminisztratív előfeltételeknek kell eleget tenni, amelyekre nem képes, így jogszerűen a faállományt letermeltetni nem tudja, noha az erdő életkora és állapota miatt egyébként vágásra érett volt.

Emiatt az általa alig ismert, a terhelt kocsmájában vendégként előforduló NT-t kérte meg arra, hogy ezt a területet 50.000 Ft ellenében írassa a nevére. Ennek érdekében 2006. február 21-én a terhelt és NT adásvételi szerződést kötöttek a vádbeli területre, az ügyvédi ellenjegyzés hiánya miatt azonban a tulajdonosváltozást nem jegyezték be; NT vételárat nem fizetett.

2006. augusztus 2-án a terhelt egy megbízást íratott alá NT-vel, amely a vádbeli erdő letermeltetésére és őriztetésére vonatkozott, ezzel azt a látszatot keltve, mintha NT megbízottjaként járna el.

2006. augusztus elején a terhelt megbízást adott KB.-nak vádbeli erdő teljes letermelésére, azaz az ún. tarvágásra. A megbízás alapján KB rokonai és alkalmazottai 2006. augusztus 10-étől augusztus végééig folyamatosan tevékenykedve kivágták a teljes faállományt. A fakitermelési munkák a terhelt felügyelete és irányítása mellett zajlottak.

Az erdőrészlet a kitermelés előtt 2,01 ha területű mézgás, jéger, kocsányos tölgy, gyertyán fafajú terület volt. Ezen a munkák leállításának időpontjáig kb. 1,8 hektár terület lett letermelve kb. 0,2 hektár hagyásfolt mellett, tehát az erdő mintegy 90%-át hatósági engedély nélkül kivágták.

Ily módon nettó 613-667 köbméter körüli famennyiséget vágtak ki az uralkodó három fafajtából, melyből 264 köbméter a helyszínen maradt.

A kitermelt famennyiség 7.060.800 - 7.095.159 Ft értékű volt.

A nem védett, funkcióját tekintve faanyag-termelő erdő engedély nélküli tarvágással történő letermelése ugyan traumát jelentett a környezetre nézve, de önmagában környezetkárosítást nem idézett elő.

A terhelt ugyanakkor nem tett eleget az erdőfelújítási kötelezettségének, a letermelt területen nem végezték el a vágástakarítást és a felújítási terv szerinti fafajok szakszerű telepítését, emiatt a vágási terület elvadult. Invazív növényfajok jelentek meg, amelyek lehetetlenné teszik az erdő felújítását, így a letermelt kb. 1,8 hektár területen a környezetkárosítás bekövetkezett.

Az eredeti állapot csak emberi beavatkozással állítható helyre, beavatkozás nélkül a letermelthez hasonló állomány kialakulásának ideje több száz évben mérhető.

Az első fokú határozatot a bejelentett fellebbezésekre tekintettel a Somogy Megyei Bíróság felülbírálta, és azt a 2011. szeptember 28. napján kelt 1.Bf.131/2011/10 számú ítéletével megváltoztatva a terhelt büntetését 300 napi tétel pénzbüntetésre enyhítette azzal, hogy egy napi tétel összege ezer forint; rendelkezett a pénzbüntetés átváltoztatásáról is, amennyiben azt a terhelt nem fizetné meg.

A jogerős határozatok ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt, annak jogalapját a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjának első fordulatában jelölve meg.

Indítványában arra hivatkozott, hogy a terhelt bűnösségének megállapítására törvénysértően került sor, mert a tényállás alapjaként mind az első, mind a másodfokon eljárt bíróság kizárólag a vádat alátámasztó tanúvallomásokat és szakértői véleményeket vette figyelemmel, a terhelt védekezését alátámasztó tanúk vallomását, szakértői véleményt, egyéb bizonyítékot figyelmen kívül hagyta.