A Kúria Mfv.10114/2015/4. számú precedensképes határozata társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 229. §] Bírók: Farkas Katalin, Magyarfalvi Katalin, Zanathy János

A határozat elvi tartalma:

Jogerős bírósági ítélettel elbírált jogosultság (külföldi tanulás idő szolgálati időbe való beszámítása) ítélt dolognak minősül. A Pp. 229. § (1) bekezdése alkalmazása szempontjából a felek azonosságát a társadalombiztosítási szervek hatásköre nem csupán jogutódlás bekövetkezte alapján kellett megítélni. 1952. III. Tv. 229. § (1)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Mfv.III.10.114/2015/4.szám

A Kúria a Rózsa Dániel Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Rózsa Dániel ügyvéd által képviselt felperesnek a főosztályvezető jogtanácsos által képviselt alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2014. szeptember 29. napján kelt 2.M.4191/2012/33. számú jogerős ítélet ellen a felperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.M.4191/2012/33. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli.

I n d o k o l á s

A Központi Nyugdíjnyilvántartó és Informatikai Igazgatóság a 2012. március 7-én kelt, 37-32534/2009/63. számú határozatával az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) 2012. február 24-én kelt 55-09069/2010/60. számú határozatát - a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 883/2004/EK rendelete (Rendelet) 87. cikk (5) bekezdése alapján felülvizsgálata, annak eredményeként 2010. május 1-től 72.410 Ft összegű öregségi nyugdíjrészt állapított meg. A határozat indokolása szerint a felperes 2009. március 31-től öregségi nyugdíjban részesül, amelynek megállapítására a szociális biztonsági rendszereknek a közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet (EGK rendelet) és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) alkalmazásával került sor. A felülvizsgálat a kizárólag magyar szolgálati idő és magyar jogszabályok alkalmazásával megállapított független ellátást nem érinti, a nemzetközi elbírálás eredményeként a magyar nyugdíjbiztosítást - 195.504 Ft havi átlagkereset figyelembe vételével - az ellátás 39,4%-a, havi 70.870 Ft terheli. Mivel a felperes részére 2010. május 1-jén folyósított ellátás összege (72.410 Ft) magasabb a Rendelet és a rendelet végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet (Vhr.) alapján kiszámított nyugdíjrész összegénél, a felperes részére a magasabb összegű ellátást kell folyósítani.

A másodfokú társadalombiztosítási szerv az elsőfokú határozatot az 55-10021/2012/73. számú határozatával helybenhagyta. Megállapította, hogy a felperes - a 2009. március 31-én kelt igénybejelentése alapján, 18 év 121 nap magyarországi, 28 év 60 nap romániai szolgálati idő figyelembe vételével, az EGK rendelet 46. cikk (2) bekezdés b) pontja alkalmazásával - 2009. január 1-től előrehozott öregségi nyugdíjrészben részesült, az ellátás megállapításának napján a nemzeti jogszabályok alapján önálló nyugdíjra nem volt jogosult. Az ellátásnak a Rendelet 87. cikk (5) bekezdése, a Tny. és a Vhr. 54. cikk (2) bekezdése szerinti felülvizsgálata során az elsőfokú szerv a jogszabályoknak megfelelően járt el, a korábban megállapított előrehozott öregségi nyugdíj később, az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően sem váltható át öregségi résznyugdíjra, ezért a felperes fellebbezésének teljesítésére, az ellátásnak kizárólag a nemzeti jogszabályok alkalmazásával, 18 év magyar szolgálati idő alapján történő megállapítására és az összeg módosítására nincs lehetőség.

A munkaügyi bíróság a felperes által a társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálata iránt előterjesztett, többször módosított keresetet - a Tny. 18. § (1)-(2) bekezdése, 18/A. § (1)-(2) bekezdése, a Pp. 229. § (1) bekezdése és a Rendelet 87. cikk (5) bekezdése alkalmazásával elutasította.

A munkaügyi bíróság megállapította, hogy a Fővárosi Munkaügyi Bíróság korábban, a 2011. március 24-én kelt, 32.M.3145/2010/13. számú jogerős ítéletével elutasította a felperes azon keresete kérelmét, amelyben a romániai egyetemi tanulmányai idejének a magyar szolgálati időbe való beszámítását, annak alapján a magyar nyugdíjrész összegének felülvizsgálatát kérte. A romániai egyetemi tanulmányok időszakának beszámítása ítélt dolognak minősül, a felperes a már elbírált jogot a jelen eljárásban nem tehette vitássá, az a per tárgyát nem képezhette.

A bíróság megalapozatlannak ítélte a felperes azon érvelését is, amely szerint részére önálló nemzeti nyugdíj is jár, ezért a nyugellátását az ún. kettős megállapítás szerint kellett volna kiszámítani. Az ítélet indokolása szerint a felperes 2009. március 31-én 60. életéve betöltését követően előrehozott öregségi nyugdíjat igényelt, ekkor öregségi teljes nyugdíjra és résznyugdíjra - az öregségi nyugdíjkorhatár (62. életév) betöltésének hiányában nem volt jogosult, és az előrehozott öregségi nyugellátáshoz előírt 40 év kizárólag magyar szolgálati idővel sem rendelkezett. Mivel a külföldi (romániai) szolgálati idő beszámításával a felperes több mint 40 év szolgálati idővel rendelkezett, az EGK rendelet 46. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján 2009. január 21-től arányos nyugdíjrészre volt jogosult. A pro-rata számítás alapján az összes szolgálati idő után meghatározott, a magyar szolgálati idő arányába járó összeg felülvizsgálata során az alperesnek a felülvizsgálat időpontjában folyósított összeget kellett összehasonlítania a Rendelet szerinti pro-rata ellátás összegével, ennek során azonban - a felperes álláspontjával ellentétben - nem kellett kétféle számítási módot alkalmazni. A Rendelet szerinti felülvizsgálat a kizárólag magyar szolgálati idő és a magyar jogszabályok alapján megállapított független ellátást nem érintette, a felperes az előrehozott öregségi nyugdíjra (nyugdíjrészre) a Rendelet szerinti pro-rata számítás alapján volt jogosult, ezért a határozatok a felperes által megjelölt okból nem jogszabálysértők. Végül a bíróság - a perben beszerzett igazságügyi könyvszakértői vélemény alapján, az ítéletben részletezettek szerint - megalapozatlannak találta a nyugdíjszámításra vonatkozó egyéb kifogásokat is.

A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalát, valamint az alperes költségekben való marasztalát kérte a Tny. 18. §-a, 18/A. §-a, 41. § (5) bekezdése, az EGK rendelet 3., 23. és 27. cikkei, a Rendelet 4., 5., 6., és 11. cikkei, valamint az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése megsértésére hivatkozva.

Előadta, hogy szolgálati idejét a társadalombiztosítási szerv első ízben 2002-ben, a 37-04218/2002/0017. számú határozatában rögzítette, amely határozatban a megállapított 31 év 3 nap szolgálati időbe a romániai egyetemi évek is beszámításra kerültek. Ezen határozat bírósági felülvizsgálata eredményeként a Legfelsőbb Bíróság az Mfv.E.10.882/2013. számú végzésében a határozatban foglaltakat, vagyis a szolgálati idő tartamát "megerősítette". A 2009-ben, 60. életéve betöltésekor kezdeményezett eljárás eredményeként öregségi nyugdíjügyben hozott 28. alszámú elsőfokú és azt helybenhagyó másodfokú határozat felülvizsgálata iránti perben a Fővárosi Munkaügyi Bíróság a 32.M.3145/2010/13. számú ítéletével elutasította a romániai egyetemi évek magyarországi szolgálati időbe való beszámítására irányuló keresetét, ezt követően az ONYF 2012-ben még két alkalommal korrigálta összegszerűségében a nyugdíjat megállapító határozatot, amely határozatokkal szemben előterjesztett jogorvoslat folytán hozta meg a munkaügyi bíróság a jelen felülvizsgálati kérelemmel támadott ítéletet.