A Győri Ítélőtábla Gf.20193/2022/6. számú határozata egyesületi határozat tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:36. § (1) bek., 3:70. § (1) bek.] Bírók: Maurer Ádám, Menyhárdné dr. Sarmon Hedvig, Szabó Péter

A határozat elvi tartalma:

I. Keresetindítási határidő megtartottságának vizsgálata vadásztársaság közgyűlésének határozata esetén.

II. A jogi személy tagjának kizárása nem jogszerű, ha nem tudható, a közgyűlés a fegyelmi eljárás kereteként szolgáló fegyelmi szabályzatot milyen tartalommal fogadta el.

***********

Győri Ítélőtábla

Gf.III.20.193/2022/6/I.

A Győri Ítélőtábla a Torda Csabáné dr. ügyvéd (Cím44) által képviselt Felperes1 (Cím2) felperesnek a dr. Schönek Béla ügyvéd (Cím45 II/2.) által képviselt Alperes1 (Cím1) alperes ellen egyesületi tagkizárási határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Tatabányai Törvényszék 2022. október 12-én meghozott 20.G.40.058/2020/45. számú ítélete ellen az alperes részéről 46. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyja, a perköltség vonatkozásában részben megváltoztatja, és az alperes által a felperesnek fizetendő elsőfokú perköltség összegét 1.608.000 (egymillió-hatszáznyolcezer) forintra leszállítja.

A feljegyzett 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.

Köteles megfizetni az alperes a felperesnek 15 napon belül 241.300 (kettőszáznegyvenegyezer-háromszáz) forint másodfokú perköltséget, viselje továbbá a fellebbezéssel felmerült költségeit.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

[1] A hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban hozott ítéletével az elsőfokú bíróság az alperes 1/2019.11.08. Kgy. határozatát - az annak alapjául szolgáló, 2019. szeptember 16-án kelt 1/2019. számú fegyelmi bizottsági határozatra is kiterjedően - keletkezése napjára visszamenőleges hatállyal hatályon kívül helyezte, és kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 2.068.100 forint perköltséget.

[2] Határozatának indokolásában rögzítette, hogy a felperes 2007-től az alperes tagja.

[3] A vadásztársaságra vonatkozó jogszabályok, így a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) rendelkezései 2015-ben jelentősen módosultak. Ennek következtében valamennyi területtel rendelkező vadásztársaságnak alapító dokumentumain változtatnia kellett; ezért kereste meg az alperes törvényes képviselője, jogi képviselő1 az Országos Magyar Vadászkamara megye1i Területi Szervezetének jogi képviselőjét, tanú34t, hogy a társaság alapdokumentumainak új, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő szövegezését készítse el. A megkeresés az alapszabály, valamint a korábban is létező házi szabályzat és a vadászati háziszabály elkészítésére vonatkozott. A jogi képviselő a 2016. március 1-jén kelt elektronikus levélben megküldte az alperes törvényes képviselőjének az általa elkészített módosított alapszabályt és házi szabályzatot, s felhívta figyelmét arra, hogy fegyelmi szabályzatot részére nem küldtek meg, ezért felajánlotta, küld egy ilyet. Az alperes törvényes képviselője válaszlevelében kérte a jogi képviselőtől, hogy küldjön meg egy fegyelmi szabályzatot, aminek a jogi képviselő 2016. március 2-án eleget tett, s elküldte a Vadász Egyesület1 általa készített fegyelmi szabályzatának tervezetét. Ezt követően jogi képviselő1 és tanú34 kizárólag az alperes alapszabályának tervezetével kapcsolatosan leveleztek, majd az alperes törvényes képviselője igényeinek megfelelően tanú34 a végleges szövegváltozatot elkészítette. A levelezés során a fegyelmi szabályzatot nem említették, s az a következtetés vonható le, hogy az alperes vezetői, tisztségviselői csak az alapszabály tervezetével foglalkoztak, azt tárgyalták meg.

[4] Az alperes 2016. május 28-án közgyűlést tartott. A közgyűlési jegyzőkönyvek szerint két külön taggyűlésre került sor, az elsőt 8 órára, a másodikat 10 órára hívták össze. E napon ugyanakkor az alperes közgyűléséről egyetlen jelenléti ívet vettek fel. A 2016. május 28-án 10 órakor tartott közgyűlésről jegyzőkönyv a helyszínen nem készült, azt több nappal később tanú34 jogi képviselő emlékezetből és jegyzetei alapján gépelte le. A jegyzőkönyv szerint a közgyűlés érdemben foglalkozott az alperes alapszabályának módosításával; a jegyzőkönyv e napirendi pontot három oldal terjedelemben tárgyalja, majd ezt követően a közgyűlés a fegyelmi szabályzat módosításáról döntött, s elfogadta a 2/2016. számú határozatot - a jegyzőkönyv ezzel a ponttal mindösszesen hat sorban foglalkozik.

[5] 2019. augusztus 23-án a felperes két vendégével az alperes vadászterületére ment vadászni. A vadászat megkezdése előtt 19 órakor a beírókönyvbe a 6. számú vadászati körzetet megjelölve beiratkozott; a beiratkozáskor a 6. és 7. számú vadászati körzet is szabad volt. A felperes vendégeivel mégis a 7. számú körzetben foglalt el leshelyet, és ott vadászott, melynek során egy vaddisznót elejtett. Ugyanezen a napon az alperes vadászterületére ment vadászni név1 aki 20 órakor az alperes beírókönyvébe a 7. számú körzetet megjelölve iratkozott be. A felperes által leadott lövés hatására észlelte, hogy azonos körzetben többen vadásznak. Miután ellenőrizte, hogy helyes körzetben tartózkodott, megkereste felperest és vendégeit, s közölte velük, téves körzetben vadásznak.

[6] Az alperes elnöke a 2019. augusztus 28-án kelt levelével tájékoztatta a felperest arról, hogy a 2019. augusztus 3-án (helyesen: 2019. augusztus 23-án) zajlott vadászattal kapcsolatosan fegyelmi vizsgálatot és fegyelmi eljárást rendelt el. Az alperes fegyelmi bizottsága a 2019. szeptember 16-án meghozott 1/2019. számú határozatával azt állapította meg, hogy a felperes a vadászat rendjének súlyos megsértésével fegyelmi vétséget követett el, amiért a fegyelmi szabályzat 4. § (1) bekezdésének d) pontja alapján őt az alperes tagjainak sorából kizárta. E határozattal szemben a felperes fellebbezett. Az alperes közgyűlése a 2019. november 8-án tartott ülésén meghozta az 1/2019.11.08. Kgy. számú határozatát, amellyel fegyelmi bizottságának 1/2019. számú határozatát helybenhagyta. Az alperes a közgyűlési határozat kivonatát a felperesnek postai úton is kiadta, aki azt 2019. november 20-án vette kézhez.

[7] A felperes 2019. december 17-én előterjesztett keresetében kérte a bíróságot, hogy az alperes 1/2019.11.08. Kgy. számú határozatát - az alperes fegyelmi bizottságának 2019. szeptember 16-án meghozott 1/2019. számú határozatára is kiterjedően - annak keletkezése napjára visszamenőleges hatállyal helyezze hatályon kívül.

[8] Kifejtette, hogy az Alapszabály 34. §-ából következően a jogorvoslati határidő a határozat kézbesítését követő napon indult. Sérelmezte, hogy a támadott határozat számára aránytalan hátrányt okozott, arra is figyelemmel, hogy 2019. október 1-jén az alperes több tagja a vadászat megkezdésekor a beírókönyvbe 2019. október 2-át tüntette fel, azonban emiatt fegyelmi eljárás kezdeményezésére nem került sor. Szerinte az eljárás személyeskedő volt, másrészt pedig az említett tény, hogy más tagok hasonló tévedése kapcsán fegyelmi eljárás nem indult, azt igazolja, a fegyelmi szabályzat a tisztességes eljárás biztosítására nem alkalmas, így nem álltak fent a kizárási eljárás lefolytatásának a Ptk. 3:70. § (1) bekezdésében foglalt feltételei. Megjegyezte, a 2019. október 1-jei téves beírókönyvi bejegyzések kapcsán bizonyítási szükséghelyzet áll fenn, úgyis a beírókönyv az alperes birtokában van. A felperes érvelt azzal is, hogy az alperes fegyelmi szabályzatát szabályszerűen nem fogadták el; a 2016. május 28-i közgyűlés meghívójában erre vonatkozó napirendi pont nem szerepelt, a fegyelmi szabályzatot elfogadó közgyűlési határozat semmis. A fegyelmi szabályzat előlapján egyébként feltüntették, hogy az az Alapszabály melléklete, így szükséges lett volna, hogy a nyilvántartást vezető bírósághoz becsatolják, azonban e kötelezettségét az alperes elmulasztotta. Mindemellett azt sem lehet megállapítani, hogy amennyiben a 2016. május 28-án 10 órakor tartott közgyűlés ilyet elfogadott, úgy mi az alperes fegyelmi szabályzatának szövege. Hangsúlyozta, az alperes által részére átadott, s az alperes szerint hatályos fegyelmi szabályzat értelmetlen szövegrészt tartalmaz, s tartalmában nem azonos a tanú34 részéről a perben becsatolt példánnyal. Önmagában az a tény, hogy nem tudható, mi a fegyelmi szabályzat szövege, kizárja, hogy a tag kizárásáról tisztességes eljárásban lehessen dönteni. Mindemellett a vele szemben meghozott fegyelmi határozat tartalmi tévedéseket foglal magában, és tévesen állapítja meg, hogy magatartásával a Vtv. 69. §-át, a Vtv. végrahajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V.4.) FVM rendelet 65. §-át, valamint az alperes házi szabályzatának II/A. és II/5. pontjait, a fegyelmi szabályzat II. fejezet 3. § a), b) és i) pontjait megsértette. Kifogásolta végül, hogy a támadott taggyűlési határozat indokolást nem tartalmaz, így sérti a Ptk. 3:70. § (2) bekezdését.