A Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27057/2014/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 339. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 143. §] Bíró: Sándor Valter Pál

éíááÉőáÉőáóööí

A Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dr. Juhász Gábor István ügyvéd által képviselt felperesnek - Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága (3530 Miskolc, Kandia u. 12-14.) alperes ellen, adóügyi határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

Í t é l e t e t :

A bíróság az alperes 3......8. iktatószámú határozatát a 1.....2. számú első fokú határozatara is kiterjedően hatályon kívül helyezi és az első fokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezi.

A feljegyzett 171.715.- Ft kereseti illetéket az állam viseli.

Kötelezi az alperest, hogy a felperesnek 15 napon belül fizessen 143.000,- Ft perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A bíróság a rendelkezésre álló iratok és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A Nemzeti Adó és Vámhivatal Nógrád Megyei Adóigazgatósága Magánszemélyek és Egyéni Vállalkozók Ellenőrzési Osztálya a ......4337. számú megbízólevél alapján a 2011. évre személyi jövedelemadó és általános forgalmi adónemekre vonatkozóan bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le a felperesnél, amelynek megállapításait 2013. november 04. napján kelt határozatával realizálta. A döntésében a felperes terhére 2.861.958 Ft adókülönbözetet állapított meg, amelyből 2.770.910 Ft adóhiánynak minősül, és 1.384.955 Ft adóbírságot, valamint 597.151 Ft késedelmi pótlékot szabott ki. Határozat szerint a felperes 2 db számlát fogadott be a B Cl. Kft.-től, amelyek alapján költséget számolt el. A számlák szerint az elvégzett tevékenység alumínium, fémlemezek felületének előkészítése, megmunkálása, valamint telekhatároló kerítés bővítése, betonozása, felújítása a Knaus sportpálya kerítésének felújítása, totemoszlop alapjának elkészítése, oszlopok festése, betonalap felújítása. A leszámlázás kapcsán megállapítható, hogy a felek 2011. május 01-én és 2011. június 01-én vállalkozási szerződéseket kötöttek. Az adóhatóság a befogadott számlák elszámolását a következőre figyelemmel tekintette jogsértőnek.

A felperes annak ellenére nem kontrollálta a munkavégzést, hogy a vonatkozó szerződésekben műszaki ellenőrként személyesen megjelölésre került, következésképp érdemi információval kellett volna rendelkeznie a teljesítést végzők személyéről. Felperes nem rendelkezett adattal arról sem, hogy az alvállalkozó gazdasági társaság saját maga vagy további alvállalkozók bevonásával végezte el a gazdasági eseményeket. Az alvállalkozók vonatkozó időszaki bejelentett munkavállalói nem ismerték el a teljesítést, a kiszámlázott munkákat nem ők végezték el. Az alvállalkozói teljesítés iratanyag hiányában nem volt ellenőrizhető, a gazdasági események bizonylatolása nem követhető nyomon. A számlakibocsátó cég a munkavégzéshez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel nem rendelkezett, továbbá a meg nem nevezett alvállalkozó igénybevételével történt meg a teljesítés, amelyet kizár az esetlegesen számba vehető gazdasági társaságok működésének hiánya. A felperes az elvégzett munkát csak az ellenőrzés hatására számlázta tovább. A felperes nem rendelkezett információval arról, hogy az alumínium és fémlemezek megmunkálása hol történt, a munkavégzés pontos helyét a számlakibocsátó társaság volt képviselője sem tudta megjelölni. A számlakibocsátó a teljesítéshez szükséges telephellyel nem rendelkezett. Nem volt igazolva a fémlemezek felperestől történő elszállítása sem, nem tudtak a felek nyilatkozni az elszállítás körülményeiről, fuvarok számáról, szállító eszközökről, lemezek mennyiségéről, munkafolyamatról, használt gépi eszközökről. Összegezve az adóhatóság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes által B Cl Kft.- től befogadott számlák tartalmi hitelessége nem áll fenn, mivel a számlákon szereplő gazdasági események megállapíthatóan nem a bizonylatokon feltüntetett felek között jöttek létre. Erre figyelemmel hozta meg az adóhatóság a határozatát, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi XXVII. törvény (áfa törvény) 119. §. (1) bekezdésében, 120.§ -ában, 127. §. (1) bekezdés a ) pontjában és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szvt) 15.§ (3) bekezdésében, 165. §. (2) bekezdésében és 166.§ (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel, amelyben nem fogadta el az előzetesen felszámított adót hitelesen igazoló dokumentumként a számlákat.

A fellebbezés alapján a másodfokon eljárt alperes a 3....8. számú 2014. február 18. napján kelt határozatával az elsőfokú döntést helyben hagyta.

A felperes meghatalmazott jogi képviselője útján keresetet terjesztett elő, kérve a Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól a másodfokú határozat bírósági felülvizsgálatát. Keresetében a másodfokú határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte, alperes perköltségben való marasztalásával.

Keresetét azzal indokolta, hogy az adóhatóság a határozat meghozatala során nem vette figyelembe az Uniós joganyagot, különösen a Mahagében, D P, valamint T G ügyekben leírt Uniós bírósági álláspontot, nem bizonyította a hatóság objektív körülményekkel azt, hogy az adóalany kellő körültekintés esetén tudta vagy tudnia kellett volna, hogy adókijátszásban vesz részt.

Az a tény, hogy az adóalany nem ellenőrizte a munkavégzés helyén dolgozó munkavállalók jogviszonyát a számlakibocsátóval, illetve hogy a számlakibocsátó ezeket a munkavállalókat bejelentette-e, nem tekinthető objektív körülménynek. Uniós joggal ellentétes az a nemzeti gyakorlat, miszerint az adóhatóság megtagadja az adóalany által fizetendő hozzáadott-érték adó összegéből a számára teljesített szolgáltatások után az előzetesen felszámított adó összegének levonását amiatt, hogy a számla kibocsátója vagy annak valami alvállalkozója szabálytalanságot követett el anélkül, hogy objektív körülmények alapján bizonyítaná az adóalany adócsalásban vett részt. Az áfalevonási jog megtagadását részben sem lehet arra alapozni, hogy a számlakibocsátó B Cl Kft nem nyújtott be bevallásokat a M Zs cégeivel kapcsolatban feltárt adóbevallási kötelezettségek elmulasztása a felperes ügyében még közvetett jelentőséggel sem bírnak. Nem állapítható meg az adóhatóság határozatából egyértelműen, hogy a számlák hiteltelenségének oka a számlákhoz kötődő teljesítés hiánya vagy pedig az, hogy a teljesítés megtörtént, de nem a számlán feltüntetett felek között. Amennyiben a hatóság a gazdasági események megtörténtét is tagadja, akkor a megállapítás jogszerűségét a helyszíni ellenőrzés hiánya kizárja. Alaptalannak tartja az adóhatóság azon megállapítását, miszerint az ügyletek során műszaki ellenőrként a teljesítést végző személyekről érdemi információval kellett volna rendelkeznie, mivel az építési műszaki ellenőrnek nincs olyan kötelezettsége, hogy a munkát végző személyek kilétét azonosítsa. A felperesnek nem volt kötelessége, hogy a munkavégző személyeknek a B Cl Kft- hez fűződő jogviszonyát, alkalmazotti minőségét vizsgálja, a hiteltelenséget alátámasztó körülmények között nevesítés jogszabályellenes. Jogellenes az a hatósági hivatkozás is, hogy a felperes nem rendelkezett információval arról, hogy a számlakibocsátó saját maga vagy további alvállalkozók bevonásával végzi-e a gazdasági eseményeket. Kiemelte, hogy B I maga is nyilatkozott arról, hogy be nem jelentett alkalmazottakat is foglalkoztatott. Felperestől nem volt elvárható, hogy ellenőrizze a szerződéskötéskor, hogy a B Cl Kft hány fő bejelentett alkalmazottal rendelkezik. A felperes rendelkezik a gazdasági eseményekhez kötődő dokumentumokkal, számlákkal, szerződésekkel, banki átutalásokat igazoló dokumentumokkal is, így a felperes terhére nem értékelhető, hogy a számlakibocsátó és az esetleges alvállalkozója között iratok hiányában nem ellenőrizhető a gazdasági esemény bizonylatolása. A hatóság elmulasztotta feltárni, hogy a munkák végső megrendelője leigazolta a felperes megrendelőjének a F Kft.- nek a teljesítését. A fémmegmunkálás elvégzésének pontos helye az ügy elbírálása szempontjából nem bír jelentőséggel. A munka el lett végezve, a munkavégzés helyével kapcsolatos esetleges szabálytalanságokról a felperesnek nem kellett tudnia és nem is tudott.