A Legfelsőbb Bíróság Mfv.10763/2010/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1991. évi IV. törvény (Flt.) 7. §, 58. §] Bírók: Földényi Gyuláné, Stark Marianna, Tálné dr. Molnár Erika

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

mint felülvizsgálati bíróság

Mfv.II.10.763/2010/4.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szegner Anna ügyvéd által képviselt felperesnek a ... jogtanácsos által képviselt alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Kecskeméti Munkaügyi Bíróságnál megindított és 2.M.988/2009/9. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett határozat ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

v é g z é s t :

A Legfelsőbb Bíróság a Kecskeméti Munkaügyi Bíróság 2.M.988/2009/9. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A felek felülvizsgálati eljárásban felmerült költséget egyenként 20.000 (húszezer) forintban, míg a felülvizsgálati eljárás illetékét 36.000 (harminchatezer) forintban állapítja meg.

I n d o k o l á s

Az alperes elsőfokú hatósága 2008. április 21-én munkaügyi ellenőrzést tartott a felperes v.-i spárgaültetvényén, ahol 157 fő külföldi (román állampolgár) érvényes egyéni munkavállalási engedély nélkül végzett munkát. Megállapította, miszerint a felperes a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) 7. § (1) bekezdését megsértette, ezért határozatával a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (Met.) 7/A. § (2) bekezdés a) pontja alapján 86.644.000 forint Munkaerőpiaci Alap javára történő megfizetésre kötelezte.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Ezt követően a felperes keresetében a meghozott közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését kérte.

Arra hivatkozott, hogy nem tekinthető az érintett munkavállalók foglalkoztatójának, mert azok a F. romániai székhelyű gazdasági társaság alkalmazottjai és szolgáltatás nyújtására irányuló megállapodás alapján végeztek nála munkát.

A Kecskeméti Munkaügyi Bíróság 2.M.988/2009/9. számú ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.

A tényállás szerint a felperes és a F. romániai székhelyű társaság 2008. március 20-án "megállapodás szolgáltatásra" elnevezésű, tartalma szerint vállalkozói szerződést kötött. E szerződésben a külföldi cég a felperes spárgaültetvényén található spárganövény felszedését vállalta azzal, hogy a munkát saját munkavállalóival kellett ellátnia, mely munkavállalók lehettek magyarországi, illetve külföldi állampolgárságú munkavállalók is. Utóbbi esetben a munka elvégzésére kiküldetés alapján kerülhetett sor.

A munkaügyi bíróság megállapította, hogy a felperesnek nem volt jogszabályi kötelezettsége annak vizsgálatára nézve, hogy a vállalkozó betartja-e a szerződésben rögzített kötelezettségét, és a saját munkavállalói részére beszerzi-e az E101 számú nyomtatványt.

A munkaügyi bíróság ítélete indokolásában rögzítette, miszerint az alperes a határozatában nem hivatkozott arra, hogy a megállapodást kötő felek között létrejött vállalkozási szerződés színlelt. Levont jogi álláspontja szerint pedig érvényes vállalkozói szerződés esetén nincs lehetőség arra, hogy az alperes a felperest tekintse az érintett munkavállalók foglalkoztatójának. A megismételt eljárásra nézve a munkaügyi bíróság kötelezte az alperest, hogy foglaljon állást abban a kérdésben, hogy a felek között létrejött vállalkozói szerződés érvényes-e, mert amennyiben e szerződés színlelt, csupán akkor van lehetősége foglalkoztatónak tekinteni az alperest. Előírta továbbá annak tisztázását is, hogy a munkaszerződéssel nem rendelkező tíz fő munkavállaló kinek a munkavállalója volt.

A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte.

Hivatkozása szerint a munkaügyi bíróság olyan körülmények tisztázására kötelezte az elsőfokú hatóságot, amelyek a megállapított szabálytalanság szempontjából nem relevánsak, illetve a közigazgatási eljárásban és a bírósági eljárás során a felek nem is tették vitássá, hogy a felperes és a romániai székhelyű cég közötti szerződés érvényes, így értelmezhetetlen is annak vizsgálatára való kötelezés, hogy a szerződés esetleg színlelt-e.

A F. képviseletében G. K. 2008. április 22-én felvett jegyzőkönyvben nyilatkozott arra, hogy a 157 fő munkavállalót a romániai cég foglalkoztatja. A munkavállalók neveit, adatait a F. képviselője a jegyzőkönyv mellékleteként csatolta, így okafogyott a munkaszerződéssel nem rendelkező tíz munkavállalóra vonatkozó kötelezés is.